Fehérgyarmat, 1913 (2. évfolyam, 2-51. szám)
1913-01-24 / 4. szám
1913. január 24. FEHÉRGYARMAT 3 ik oldal. A talaj tápláló anyagának pótlása. Minden gazda tudja ma már, hogy a növény fejlődése közben igen jelentékeny tápláló anyagot von el a talajból. Ennek a növényi tápláló anyagnak pótlásáról okvetlenül gondoskodnunk kell, s kétségtelen hogy a legnagyobb termést az a gazda fogja elérni a ki az elvont tápláló anyagot teljes mértékben pótolja. A talaj tápláló anyagának pótlására leghasználatosabb anyag az istálló-trágya. Sajnos azonban, ebből távolról sem áll annyi rendelkezésre, a mennyivel a növény által elvont tápláló anyag csakugyan pótolható volna. 1870 óta több mint 6 millió kát. hold rétet és legelőt törtünk föl, az ugar-tai tást 30 százalékról 10 százalékra szorítottuk le s 16 millió métermázsa búza helyett 50—55 millió métermázsát termelünk; ellenben a termelt istállótrágya mennyisége alig fokozódott, mert ha szarvasmarha-állományunk szaporodott is, de jelentékenyen megapadt juh-állományunk, s megapadt sertésállományunk is. De ha elegendő istálló-trágyánk volna is, akkor is csak a talaj nitrogén- és kálium-szükségletét fedezhetnénk azzal, mert az istálótrágya sokkal kevesebb foszforsavat tartalmaz, mint amennyit növényeink a talajtól elvonnak. A növény ugyanis a fölvett táplálóanyagot testüknek nem minden részébe rakják le egyenletesen. A nitrogént legnagyobb mennyiségben levélzetük- be és szár-részeikbe rakják le, úgy a káliumot is, ellenben a foszforsavat a magképződésnél használják fel a legnagyobb mennyiségben. A növénylevél és szár részei pedig bent maradnak a gazdaságban, föletetjük az állatokkal, az azokban nagy mennyiségben foglalt nitrogén és kálium a trágya utján visszakerül a szántóföldre, ellenben a termelt magvakat eladjuk »azokkal együtt eladjuk a bennük foglalt nagy mennyiségű foszforsavat is, a melyet ilyetén-mó- don elvonván gazdaságunktól, istállótrágyánk szegény marad foszforsavban, nem ad viss za a talajnak annyit ebből az értékes növényi anyagból, mint a mennyit a növények elvonnak. tán való'ságos ventillátor képződik Münchhausen sírjában. Ily hangulatban érkezünk meg a megállapított helyre, a majtisi erdőbe, a hol azonnal kezdetét vette a vadászat. Kör és hajtóvadászat együtt, isteni »zórakozás, különösenha oly jól sikerül minden, mint ahogy ez esetben történt. Jómagam a vadászláztól elragadtatva őzre e- melem puskámat s szerencsém hogy nem találtam, mert a szigorú vadászmester, Szuhányi László rám húzta volna az 50 korona biriágot. No de ebből a veszedelemből megmenekülve, egy másik bajba kerültem. Egy vézna, gethes nyűi, egy szerencsétlen jámbor állat pont az én standom felé igyekszik. Hiaba integetek neki, hogy mit akar tőlem, én csak vendég vagyok itt, nekem nincs jogom a gyilkolásra, szíveskedjék talán a Vaszkó Gyula területére átfáradni, annak van joga, de az meg nem él vele — mondom hiába kértem összetett kézzel, nem, a nyúl csak felém vánszorog, Kezdtem megijedni, hogy ebből baj lesz, hát a nálam levő puskával elkezdtem hadonászni, hogy megvédjem magamat a Nyúl támadása ellen. Szomszédom Gyula bácsi ezeket látva hasravá- gódik s úgy kér, hogy tegyem le a puskát, mert az Isten szerelmére neki 3 lánya van, mi lesz azokkal, ha a puska el talál sülni a kezemben, meg hát a február 4-iki kaszinói Azért kell a hiányt mesterséges trágyával pótolni, olyannal, a mely sok és oldható foszforsavat tartalmaz, leginkább tehát szuperfoszfáttal. A magyarországi talaj, miután ősidők óta sok gabonafélét termesztettünk, általában véve foszforsavban szegény. De nemcsak nálunk, a külföldön is igy áll a dolog, azzal a különbséggel, hogy a nyugati államok gazdái évtizedekkel ezelőtt jutottak ennek a tudatára, évtizedekkel előbb kezdték meg a foszfortartalmu és azután egyébb műtrágyák használatát s jórészt ennek az eredménye az, hogy mig nálunk búzából országos átlagban kát. holdonként 63 métermázsát aratunk, addig Belgiumban ugyanakkora területen 13.59 métermázsát, Angliában 12.72 métermázsát, Németországban 11.41 métermázsát, Franciaországban 8.12 métermázsát aratnak. Pedig Németországnak meg Franciaországnak nem kedvezőbb az éghajlata, nem jobb a talaja sem, mint a miénk. Magyarországon a szuperfoszfát rohamosabb használata csak az utóbbi négy évben terjed snémi csekély emelkedés máris mutatkozott.az átlagtermésben. Azok a megyék használnak nálunk nagyobb mennyiségű szuperfoszfátot, a melyek a mező- gazdasági kultúra nagyobb fokán vannak. így Pozsonymegye, Mosonmegye, Komárommegye, Fejérmegye és Barsmegye. Miután pedig a többet termelésnek a legegyszerűbb és legolcsóbb faktora a műtrágya célszerű alkalmazása, miután egy métermázsa szuperfoszfát ára 8—10 korona, holott az általa eredményezett legalább ugyanolyan súlyú, de gyakran kétszerte-háromszorta több búza ára métermázsánként 20—23 korona, s igy a műtrágya által elért haszon legalább 100, de néha 200—300 százalékra is tehető, miután a műtrágya használata jóformán befektetést sem igényel, mert a magyarországi műtrágyagyárak minden hitelképes gazdának hat hónapi, de esetleg egy évi hitelt is nyújtanak, magától értetődő dolog, hogy minden gazdának hozzá kellene fogni a műtrágya alkalmazásához, hogy ez által termésátlagait és jövedelmeit fokozza. karton bál is megkívánja az ő óletbenmara- dását; szóval amint a Gyula bácsi életének megkegyelmezendő leteszem a puskát a földre, ez véletlenül elsül s a szegény nyúl abban a pillanatban felvette a néhai nevet. Büszkeségtől dagadó kebellel diktálom be az általam elejtett nemes vadat Szuhányi Lászlónak, de bár inkább nem vettem volna fegyvert a kezembe, mert ami ennek a folytatása volt, az örök időkre meg fog maradni emlékemben. Az történt ugyanis, hogy én ebéd közben engedve a Jármy Béla szives meghívásának egy pohár bor irányában, mit sem sejtve gyanútlanul a társaság középpontja felé tartok, ahol a népszerű képviselő rám emeli poharát, mint utóbb kiderült azért, hogy a körülöttem tör- ténendőkre ne ügyeljek s lekötve tartsa figyelmemet. Ájtatos arcai hallgatom a lendületes hazafiasnak induló beszédet s egyszerre csak azon veszem magamat észre, hogy hatalmas huiángokkal felszerelt emberekből álló gyűrű vesz körül s amikor Jármy Béla égy hirtelen mozdulattal arra tér át, hogy az uj vadász egészségére ürítem poharamat, ez adott jelre lekapnak mind a tiz körmömről s Jékey Sándor főszolgabiró jeladására úgy elverik rajtam a port, hogy csak úgy sajog bele a hátam. Hiába tiltakozom hogy kérem, kérem , ' ß i RE K. Változás a fehérgyarmati m. kir. posta- hivatalnál. A nagyváradi m. kir posta és távírda igazgatóság Markovics Károlynét fehér- gyarmati postamesterré kinevezte. özv. F odor Károlynét, mint értesülünk, ugyanazon igazgatóság Rabára nevezte ki postamesterré. Áthelyezett s. lelkész. A megyéspüspök Krasznay Zsigmond volt itteni s. lelkészt Vin- náról Szerednyére helyezte át. Telefon Fehérgyarmaton. Nem kell megijedni, még nem az igazi telefon. A tekintetes vármegye s a magas kormány nem akar minket egyszere elkényeztetni. Egyelőre csak a szatmári folyammérnöki hivatal s a vizérde- keltség rendezett be saját használatára telefont. A legutóbbi árvíz megmuttatta, hogy gyors intézkedés céljából a telefon nélkülözhetetetlen. Központja Szatmáron van. Állomása Komlódtót- falu, Szamostatárfalva, Czégénydányád, Náb- rád, Fehérgyarmat, Panyola, Kisar, Cseke, Ti- szakóród, Milota. A telefon csak hivatalos használatra szolgál. Felolvasás a ref. iskolában. A fehérgyarmati ref. egyház elöljárósága folyó hó 19-én tartotta első felolvasó és szavaló délutáni előadását. A ref. iskola egyik tágas tantermét egészen betöltötte az érdeklődő közönség és mindvégig figyelemmel és élvezettel hallgatta az előadásokat. Fábián Károly ref. lelkész megnyitó beszéde után, melyben a jelen egyházi küzdelmeire vetett világot, a Szózat eléneklésével kezdődött a műsor. Ezután a készülőben levő uj zsóltárt ismertette Fábián Károly ref. lelkész s mintegy mutatványképen Kocsis Kálmán ref. s. lelkész hegedükjsérete mellett egy éneket adtak elő belőle, melyet a közönség azonnal szintén megtanult. Szavalatokkal működtek közre Bányay Róza és Kovács Amáli, kik ügyes és természetes előadásukért dicséretet érdemelnek. Fábián Károly ref. lelkész felolvasást tartott a nőknek a társadalomban való szerepéről, majd Fábián Károly jogszigorló a koronázási jelvényeket és a magyar czimereket ismertette. Szarka Erzsiké jól sikerült monológja után a Hymnus vetett véget az összejövetelnek. i j nriS*iiiw8iirBr^TTriTnng^TiiiTir~ .....I j m ipi m az én finomult, subtilis lelkületem, az én differential! egyéniségem nem tűr el ily vad inzultusokat, annál jobban „felavatnak“. Eugok, taszítok, közben kiabálok, hogy hát higzon kérem a Kerekes Laczi tizenhét nyulat, rókát, fáczánt lőtt, ő a hibás, ő pusztítja a vadat legjobban, üssék öt is, — mind nem használt semmit, jól elraktak a Haza, a Király és a Barátság ürügye alatt. Ez az ón vadásszá felavatásom története. Nem is lőttem volna én ott több nyulat, azt is megfogadtam, hogy botot sem hordok ezentúl magamnál, mert hátha az is elsül, nyulat talál s megint fólholttá vernek, de ezektől eltekintve nagyszerűen mulattam is virágos jókedvben tértem haza. De a nyúlamat, azt megkaptam. A figyelmes vadászmester még aznap a lakásomra küldötte, ón pedig hazaszállítottam fatornyos hazámba s Te jó Kammeier Misi bátyám, ha villádra tűzöd a gerinczét annak a nyúlnak, melyet végzete az én puskám csöve elé sodort s meghentergeted a pikáns, fólvad szószban, minden falatnál gondolj arra. hogy mily drágán fizettem meg annak a szegény állatnak véletlen elhunytát.
