Fehérgyarmati Hírlap, 1912 (4. évfolyam, 1-39. szám), Fehérgyarmat, 1912 (1. évfolyam, 1. szám)

1912-02-23 / 8. szám

8 szám. — IV. évfolyam. Megjelenik minden pénteken. Fekérgyarmat, 1912. február 28. ELŐFIZETÉI ÁRAK: Egész évre ..........8 K. Fé l évre................4 „ Negyed évre.... 2 K. Egyes számé 20 fill. Uj eszmék és társadalmi tevékenységek. A szabad tudományosságra hivatkozó s a társadalmi újabb eszméket istápoló „Gallilei kör“ úgy látszik hasznosabb téren fejti ki munkálkodását az elmúlt na­pok tanúsága szerint. Elsőbben avval kezdte, a mint e lap hasáb­jain is fájdalom dúlta lelki érzet­tel közöltem, hogy megtagadott mindent, a mi isteni, a mi nekünk szent, megtagadta a történelmi múlt arany igazságait, mely szép és tanulságos múlton felépültek a láthatatlan Jóban: Istenben va­ló bizodalommal a különféle, de céljaiban egy örök eszme felé tö­rekvő — vallásfelekezetek. Ne tagadjuk, hisz volt itt is ember és véráldozat elég, a fanatismus tu­dott rombolni, ölni és gyilkolni, de mégis az emberi gyarlóság és bűntől eltekintve áldásos munkát végeztek az emberi nem boldogi- tása körül a történelmi egyházak s legkivált azok, kik az irgalmas­ság, könyörület, tehát a megváltó által tanult önzetlen szeretet és áldozatkészség gyakorlásában ta­„KRASZNANORKA BÜSZKE VÁRA . . . A „Fehérgyarmati Hírlap* eredeti tárcája. (Folytatás.) A templom karzatára is óhajtanánk felmenni? Gyerünk! Csakhogy addig még sokat kell várnunk, mert hosszú az ut odáig, noha fejünk felett van csak, ha a templom­ban vagyunk. Minél gyorsabban szeretném az olvasót végigvezetni az ódon falak között, annál több és több nevezetesség állja utamat. A szűk udvar bal oldalán falépcső int felénk. A kapus már fent is van, hogy sorra nyissa az ajtókat. Itt az a jelszava: „A szemnek minden, a kéznek semmi.“ Régi tárgyak, csatakigyók, puskák, rézdobok, ágyúgolyók, szúrok, ócska zászlók, ruhák, ágyak, ágy­neműk, főzőedények, órák, festett faliképek, szekrények, vágó- és szúróeszközök tömke- lego között járunk négy szobán keresztül. Mit nézzünk meg előbb? Hiszen oly érdekes minden! Itt egy nagy szekrény, tele cintá­nyérral, kanállal és tállal. Ez a Rákóczié volt, A szekrény tetején egy miniatűr vitor­lás tengőül hajó teljes felszereléssel. Lehet, hogy játékszer volt. A padlón két kis ágyú Ffimniiliatárs: bortnyik György 1 ág. ev. esperes lelkész. Felelős szerkesztő ős laptulajdonos: Dr. Magyarádi BOROSS LAJOS látták fel igen fontos missiójukat. Kevés szó és több szeretet, de olyan szeretet, mely nem csupán ékes szóval, de tettel bizonyítja be, hogy mivel tartozik önmaga, felebarátai s a láthatatlan, de velünk levő, velünk munkáló Isten iránt. A könyörület a legszebb ke­resztyéni erény, a szívből, a ne­mes lélekból fakad, oda pedig maga a jó Isten ültette be. A könyörület ős irgalmas cseleke­det szép munkájára tért tehát a „Gallilei kör,“ midőn legújabban a főiskolai, közelebbről az egye­temi hallgatók nyomorúságos sor­sával nem csak a rideg statistikai adatok tanúbizonysága szerint, ha­nem szivbeli részvéttel is foglal­kozik. Ezek az adatok, a milyen megdöbbentők, ép oly igaz, nemes részvétre keltők. Az egyetemi if­júságnak több mint fele kénytelen tanulmányai mellett kenyérkere­settel foglalkozni. Ezen mellék- foglalkozást legtöbbnyire igen si­lány an dijjazzák, ügyvédi irodák­ban vajmi keveset fizetnek, de még rosszabb helyzetük van azok­nak, a kik nevelősködnek, iszo­nyú a szekatúra, mit a szülőktől és gyermekektől el kell szenved­kerekeken, a „kuruc generális“ gyermekei­nek kis ágyúja, melyek egyike célt téveszt­ve az apa hintájának hátsó kerekét zusta szót. A falon egy tekealaku érdekes óra függ, mely saját súlyánál fogva hozta moz­gásba ingáját. Emitt egy ócska ágy, a sze­rencsés Bcbek juhász ágya. Fent a falon egy ócska kép szól hozzánk, a gyermeki szeretet mintaképe, amint egy leány bebör­tönözött édesatyját a rácson keresztül emlő­iből táplálja. Hallgatag ajakkal, gondolatokba merül­ve hagyjuk el e szobákat is. Meredek lejtőn a harmadik kapu felé megyünk. Egy vastag lánc állja utunkat, mely szemein még most is a csaták jeleit viseli, t. i. a kardvágáso­kat. Sötét fedett utón haladunk s lábaink alatt az üres börtönök konganak. Egy még szükebb udvarra érve nyílt lépcső őtlik szemünkbe: a templom karzat lépcsője. Csakhogy még nem juthatunk ám egyszerre oda. Négy szoba vár itt ránk, hogy kopott díványain megpihenhessünk. Az első fegyvertár. Régi módú nehéz fegyverek s más harci eszközökkel tele, a többi három pedig képtár. Itt dobol fehér paripán ülve Dobos András, Rákóczi dobosa. Dobszavára ott vonulnak a nyalka kurucok nehéz kétes — Nyilttér soronként 30 fillér. — A lápot érdeklő minden közlemény valamint az előfizetési és hirdetési dijak dr. Magya­rádi BOROSS LAJOS ügyvéd Fehérgyar­mat, címére küldendők. niök. Bizony sok egyetemi hall­gatónak nem jut csak valami száraz étel ebédre, reggeli a nap­nál, vacsora a holdnál, ha pedig ez nem süt, a fényes budapesti gázvilágnál, melyet az utcáról <•— de nem a hónapos, vagy ágyas emeleti szobájában — élvezhet. A „Népszálló“ is megnyílt. A népnek volt építve, de mit olvasunk erről is. Nem annyira a nép, mint az egyetemi hallgatók és a csekélyebb fizetésű lateinerek, (hivatalnokok) kik Kongi Bendő módjára járnak- kelnek éhesen, a fényes utca te­rein, veszik azt leginkább igény­be. A munkás, mert futja káre­setéből (30—50 korona hetenként) elfoglalja a nagyobb helyiségeket a „Nőpszálló“-ban, az egyetemi hallgatónak és lateinernek mert nem futja, szorulnia kell szeré­nyen a kis fülkékbe. Az egyete­mi hallgatók a rossz élelmezés és sűrített levegő miatt vérszegények, idegesek, betegesek. Nekik a tímíi- ka — mert csak ülnie és dolgozni- ok kell, — nem hoz piros vér- tekercseket arcukra, mint a sza­bad levegőn dolgozó munkások­nak, ezért sápadtak, beesett arcn­ak : szóval betegesek. harcba. Szinte hallik kardjuk csattogása, tomboló méneik szilaj vágtatása. Egy darócruhába öltözött házaspár/ ké­pe köti le figyelmünket. Mi van ráírva, hogy mindenki megáll előtte? Érdekes felirat; ime tanuljunk belőle: „A Magyar Országi hosszas Életnek mintapéldája. Rovin János, Rátz nemzetből, Görög hiten való, a ki az 1552-ik Eszten­dőben született és Temes Vármegyében a karánsebesi Districtusban, Szadova nevű Faluban lakott, élt 172 Esztendeig, L Fer- dinandus, II. Maxmilianus, II. Rudolphus, IL Matthias, II. és III. Ferdinahdus, Léo- poldus, Jósephus és III. Carolus, tudni illik Kilentz Magyar Országi Királyok alatt; mégis az 1724 Esztendőben, a mint annak előtte, egésséges s friss vala; Feleségül vett ma­gának, Sára nevű Rátz leányt, a ki 1560 Észtendőben született, ki is azon 1724 Esz­tendőben 164 esztendős vala. Élt ezen Há­zas Társával 147 Esztendőkig, a fellebb megemlített Esztendőben Szült abból számos gyermekeket, a kik közül a legkisebbik fia 116, az Unokájának pedig Unokái 35—36 Esztendősök az Esztendőben valának Az eledele mind a kettőnek volt Téj és hamu alatt sült Török búzából való bogátsa. A ki ezért hosszú életet akar élni tanuljon ezek­nek Példájukkal szűkön és mértékletesen kenyérrel s tejjel és ennek fogyatkozásában Vízzel élni.*

Next

/
Thumbnails
Contents