Fehérgyarmati Hírlap, 1912 (4. évfolyam, 1-39. szám), Fehérgyarmat, 1912 (1. évfolyam, 1. szám)
1912-02-23 / 8. szám
8 szám. — IV. évfolyam. Megjelenik minden pénteken. Fekérgyarmat, 1912. február 28. ELŐFIZETÉI ÁRAK: Egész évre ..........8 K. Fé l évre................4 „ Negyed évre.... 2 K. Egyes számé 20 fill. Uj eszmék és társadalmi tevékenységek. A szabad tudományosságra hivatkozó s a társadalmi újabb eszméket istápoló „Gallilei kör“ úgy látszik hasznosabb téren fejti ki munkálkodását az elmúlt napok tanúsága szerint. Elsőbben avval kezdte, a mint e lap hasábjain is fájdalom dúlta lelki érzettel közöltem, hogy megtagadott mindent, a mi isteni, a mi nekünk szent, megtagadta a történelmi múlt arany igazságait, mely szép és tanulságos múlton felépültek a láthatatlan Jóban: Istenben való bizodalommal a különféle, de céljaiban egy örök eszme felé törekvő — vallásfelekezetek. Ne tagadjuk, hisz volt itt is ember és véráldozat elég, a fanatismus tudott rombolni, ölni és gyilkolni, de mégis az emberi gyarlóság és bűntől eltekintve áldásos munkát végeztek az emberi nem boldogi- tása körül a történelmi egyházak s legkivált azok, kik az irgalmasság, könyörület, tehát a megváltó által tanult önzetlen szeretet és áldozatkészség gyakorlásában ta„KRASZNANORKA BÜSZKE VÁRA . . . A „Fehérgyarmati Hírlap* eredeti tárcája. (Folytatás.) A templom karzatára is óhajtanánk felmenni? Gyerünk! Csakhogy addig még sokat kell várnunk, mert hosszú az ut odáig, noha fejünk felett van csak, ha a templomban vagyunk. Minél gyorsabban szeretném az olvasót végigvezetni az ódon falak között, annál több és több nevezetesség állja utamat. A szűk udvar bal oldalán falépcső int felénk. A kapus már fent is van, hogy sorra nyissa az ajtókat. Itt az a jelszava: „A szemnek minden, a kéznek semmi.“ Régi tárgyak, csatakigyók, puskák, rézdobok, ágyúgolyók, szúrok, ócska zászlók, ruhák, ágyak, ágyneműk, főzőedények, órák, festett faliképek, szekrények, vágó- és szúróeszközök tömke- lego között járunk négy szobán keresztül. Mit nézzünk meg előbb? Hiszen oly érdekes minden! Itt egy nagy szekrény, tele cintányérral, kanállal és tállal. Ez a Rákóczié volt, A szekrény tetején egy miniatűr vitorlás tengőül hajó teljes felszereléssel. Lehet, hogy játékszer volt. A padlón két kis ágyú Ffimniiliatárs: bortnyik György 1 ág. ev. esperes lelkész. Felelős szerkesztő ős laptulajdonos: Dr. Magyarádi BOROSS LAJOS látták fel igen fontos missiójukat. Kevés szó és több szeretet, de olyan szeretet, mely nem csupán ékes szóval, de tettel bizonyítja be, hogy mivel tartozik önmaga, felebarátai s a láthatatlan, de velünk levő, velünk munkáló Isten iránt. A könyörület a legszebb keresztyéni erény, a szívből, a nemes lélekból fakad, oda pedig maga a jó Isten ültette be. A könyörület ős irgalmas cselekedet szép munkájára tért tehát a „Gallilei kör,“ midőn legújabban a főiskolai, közelebbről az egyetemi hallgatók nyomorúságos sorsával nem csak a rideg statistikai adatok tanúbizonysága szerint, hanem szivbeli részvéttel is foglalkozik. Ezek az adatok, a milyen megdöbbentők, ép oly igaz, nemes részvétre keltők. Az egyetemi ifjúságnak több mint fele kénytelen tanulmányai mellett kenyérkeresettel foglalkozni. Ezen mellék- foglalkozást legtöbbnyire igen silány an dijjazzák, ügyvédi irodákban vajmi keveset fizetnek, de még rosszabb helyzetük van azoknak, a kik nevelősködnek, iszonyú a szekatúra, mit a szülőktől és gyermekektől el kell szenvedkerekeken, a „kuruc generális“ gyermekeinek kis ágyúja, melyek egyike célt tévesztve az apa hintájának hátsó kerekét zusta szót. A falon egy tekealaku érdekes óra függ, mely saját súlyánál fogva hozta mozgásba ingáját. Emitt egy ócska ágy, a szerencsés Bcbek juhász ágya. Fent a falon egy ócska kép szól hozzánk, a gyermeki szeretet mintaképe, amint egy leány bebörtönözött édesatyját a rácson keresztül emlőiből táplálja. Hallgatag ajakkal, gondolatokba merülve hagyjuk el e szobákat is. Meredek lejtőn a harmadik kapu felé megyünk. Egy vastag lánc állja utunkat, mely szemein még most is a csaták jeleit viseli, t. i. a kardvágásokat. Sötét fedett utón haladunk s lábaink alatt az üres börtönök konganak. Egy még szükebb udvarra érve nyílt lépcső őtlik szemünkbe: a templom karzat lépcsője. Csakhogy még nem juthatunk ám egyszerre oda. Négy szoba vár itt ránk, hogy kopott díványain megpihenhessünk. Az első fegyvertár. Régi módú nehéz fegyverek s más harci eszközökkel tele, a többi három pedig képtár. Itt dobol fehér paripán ülve Dobos András, Rákóczi dobosa. Dobszavára ott vonulnak a nyalka kurucok nehéz kétes — Nyilttér soronként 30 fillér. — A lápot érdeklő minden közlemény valamint az előfizetési és hirdetési dijak dr. Magyarádi BOROSS LAJOS ügyvéd Fehérgyarmat, címére küldendők. niök. Bizony sok egyetemi hallgatónak nem jut csak valami száraz étel ebédre, reggeli a napnál, vacsora a holdnál, ha pedig ez nem süt, a fényes budapesti gázvilágnál, melyet az utcáról <•— de nem a hónapos, vagy ágyas emeleti szobájában — élvezhet. A „Népszálló“ is megnyílt. A népnek volt építve, de mit olvasunk erről is. Nem annyira a nép, mint az egyetemi hallgatók és a csekélyebb fizetésű lateinerek, (hivatalnokok) kik Kongi Bendő módjára járnak- kelnek éhesen, a fényes utca terein, veszik azt leginkább igénybe. A munkás, mert futja káresetéből (30—50 korona hetenként) elfoglalja a nagyobb helyiségeket a „Nőpszálló“-ban, az egyetemi hallgatónak és lateinernek mert nem futja, szorulnia kell szerényen a kis fülkékbe. Az egyetemi hallgatók a rossz élelmezés és sűrített levegő miatt vérszegények, idegesek, betegesek. Nekik a tímíi- ka — mert csak ülnie és dolgozni- ok kell, — nem hoz piros vér- tekercseket arcukra, mint a szabad levegőn dolgozó munkásoknak, ezért sápadtak, beesett arcnak : szóval betegesek. harcba. Szinte hallik kardjuk csattogása, tomboló méneik szilaj vágtatása. Egy darócruhába öltözött házaspár/ képe köti le figyelmünket. Mi van ráírva, hogy mindenki megáll előtte? Érdekes felirat; ime tanuljunk belőle: „A Magyar Országi hosszas Életnek mintapéldája. Rovin János, Rátz nemzetből, Görög hiten való, a ki az 1552-ik Esztendőben született és Temes Vármegyében a karánsebesi Districtusban, Szadova nevű Faluban lakott, élt 172 Esztendeig, L Fer- dinandus, II. Maxmilianus, II. Rudolphus, IL Matthias, II. és III. Ferdinahdus, Léo- poldus, Jósephus és III. Carolus, tudni illik Kilentz Magyar Országi Királyok alatt; mégis az 1724 Esztendőben, a mint annak előtte, egésséges s friss vala; Feleségül vett magának, Sára nevű Rátz leányt, a ki 1560 Észtendőben született, ki is azon 1724 Esztendőben 164 esztendős vala. Élt ezen Házas Társával 147 Esztendőkig, a fellebb megemlített Esztendőben Szült abból számos gyermekeket, a kik közül a legkisebbik fia 116, az Unokájának pedig Unokái 35—36 Esztendősök az Esztendőben valának Az eledele mind a kettőnek volt Téj és hamu alatt sült Török búzából való bogátsa. A ki ezért hosszú életet akar élni tanuljon ezeknek Példájukkal szűkön és mértékletesen kenyérrel s tejjel és ennek fogyatkozásában Vízzel élni.*
