Fehérgyarmati Hírlap, 1909 (1. évfolyam, 1-13. szám)
1909-11-19 / 8. szám
I. évfolyam. Fehérgyarmat 1909. november 19. 8. szám. TÁRSADALMI. GAZDASÁGI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. legjeieniii hetenhinf pénteken. A lapot érdeklő minden közlemény, valamint az előfizetési és hirdetési dijak dr. Magyarádi Boross Lajos ügyvéd Fehérgyarmat címére küldendők. A fehérnemű gyártás. Iparfejlesztésünk félszegségéről, a magyar társadalomnak még a lagymatagnál is gyöngébb iparpártolásáról nagyon sokat beszéltek és Írtak már, Ezt a tárgyat azonban még nem tekinthetjük kimeritettnek mindaddig, mig annyi alapos ok van a panaszra. Van egy iparágunk, amely tulajdonképpen nem létezik. A fehérnemű ipar az. Női- és férfi fehérneműben már most is óriási a szükséglet és még egyre nő. És ezt a nagy szükségletet elenyészően kis hányad kivételével külföldről fedezzük, mert Magyarországon csak egyetlenegy fehérnemügyár van, amely nagyban termel és kivitelre is dolgozik, a Selmecbányái inggyár: de ez is csak férfiaknak való fehérneműt készít. Női fehérnemű gyárunk egy sincs. Van ugyan néhány magyar cég, amely magát, fehérnemű- gyárnak nevezi: ezekről azonban nyugodtan el lehet mondani, hogy nem gyári vállalatok, mert üzemeikből hiányzik minden, ami nekik a gyári jelleget megadná. Kisebb nagyobb műhelyek ezek, ahol néhány munkás, többnyire nők, kézivarrpgépeken állítanak elő közönséges, úgynevezett merkantil árukat, természetesen korlátolt mennyiségben. Tömegtermelésről, igazi munkamegosztásról, erőiníivi gépekről sehol sincs szó sem. Pedig nem csak a tényleges szükséglet teszi kívánatossá az ilyen gyárak létesülését, ha nem fontos nemzetgazdasági érdekek is megkövetelik. Milliók maradhatnának benn az országban, olyan milliók, amelyeket, most a külföldnek, persze első sorban Ausztriának fizetünk el: és ezren meg ezren találhatnának munkát, tisztességes megélhetést. Mert a fehérneműnek gyárilag való előállítása el sem képzelhető nagyobb arányú háziipar nélkül, amire a legjobb példát a bécsi és csehországi e szakmabeii gyárak adják. A fehérnemügyár berendezése nem követel meg valami költséges berendezést. A leghíresebb bécsi gyáros cégnek, amely Magyarországba évente több mint 2‘|2 millió korona áru fehérneműt szállít és csak a magyar közönség kiszolgálására állandóan 4—5 utazót foglalkoztat, wwmsmiamaBi nem igen foglalkoztat magán a telepen állandóan 60—80 munkásnál többet, varrógép sincs több ötvennél, de a gyáron kívül házi foglalkoztatás gyanánt 200—300 embernek ad állandó munkát, igazán nagyban, tömegesen, gyárilag termel, de azért berendezkedése olyan, hogy nemcsak merkantil-árut tud szállítani, hanem elkészíti a legfinomabb kelengyét is. Ügyes könnyen begyakorolható munkaerőkben nálunk sincs hiány, hiszen nálunk a nők általában márzsenge gyermekkorukban megtanulnak varrni, sőt többnyire megtanulnak a varrógéppel is bánni és minden jobb háziasszony ért annyit a fehérvarráshoz, hogy könnyen volna akár házi, akár gyári munkára úgy kiképezhető, hogy használni lehessen a munkáját. A fehérnemügyár nem követel meg külön, erre a célra konstruált épületet, hiszen nem veszélyes üzem, valami nagy zajjal sem jár, úgy hogy még lakóházban is legalább olyan nyugodtan elhelyezhető, mint akármilyen nagyobb nyomda-üzem vagy más hasonló ipari telep. Az egyedüli nagyobb tőkét megA MI FALUfMélU A Lakatosék Bözsikéje Úgy nevelődött, mint egy dáma. Magát tükörbe kente-fentc, Sétálgatott puczczos ruhába. A mi falunkba szemet is szúrt, Incselkedtek is sokan véle, A fejét meg el is csavarta Valami jött-ment urfi-féle. Pedig, hogy az olyannak nem kell, Azt már csak gondolhatta volna; Mégis, hogy a kovács megkérte, Hát hallani sem akart róla. Azontúl rá sem nézett senki . . . Mérget ivott az istenadta, Meg is halt, avval eltemették . . . Oszt’ a kovács még megsiratta. LÁSZLÓ ANDOR. ECY SZÓ MIATT. (A „Fehérgyarmati Hírlap“ tárczája.) Irta: Madarassy Ida. Gyönyörű szép tavaszi éjszaka van. Miihó csillag ragyog fönt az égen. Most bukkant ki a hold nyájasan mosolygós arcza egy bárány felhő mögül. — Csinos falusi lak áll előttünk. Fehérre meszelt falaival, vadszőllőve! befutott oszlopos verendájával; körülötte orgona és jázmin bokrok diszlenek teljes virágzásukban; hóditó illatukkal betöltik a levegőt. Csöndes muzsikaszó hallatszik ki belülről : nagyon szomorú nótát játszanak odabenn. Hirtelen fölpattan a verendára nyíló ajtó, karcsú, magas szőke leány lép ki rajta, csöndesen -téve be azt maga után. Halvány arczát kezébe temetve áll egy pár pillanatig, karcsú alakja meg-meg remeg a zokogástól. Majd letörli könnyeit s bágyadtan pár lépést tesz előre és egy kerti székre veti magát s elgondolkozik. Gondolatai nagyon fájdalmasak lehettek, mert arczán végtelen szomorúság ■ömlött el. Most ismét nyílt az ajtó ; elegáns barna ifjú lép ki a verendára, — nagy fekete szemei fölragyogtak az örömtől, amint észre vette a gondolataiban elmerült leányt, aki nem halva lépteit, csak akkor vette őt észre, amikor már mellette állott. Halk sikoltással ugrott föl, — aztán az érkezőre pillantva, mosolygva mondta : — Maga az Józsi! ? nagyon megijesztett. De menjünk be, itt hűvös kezd lenni; — s hirtelen megindult az ajtó felé. — Ne menjen Etuka! csak pár percig maradjon még, kiálltott hevesen az . ifjú, elvégre is ez tovább igy nem maradhat; okvetlenül beszélnem kell magával négyszemközt. Hallgasson meg kérem nyugodtan, ha elmondom a történteket, ismerve jóságát, remélem megbocsát nekem. Kérőn tette össze kezeit, és Etuka szó nélkül foglalta el előbbi helyét. Ezelőtt két évvel, kezdé az ilju halk szomorú hangon, maga még rövid ruhás kisleány volt, én udvaroltam magának, később megvallottam, hogy szeretem; mily végtelen örömöm volt, amikor piruló arczát kezeibe rejtve azt mondta, hogy viszonozza érzelmeimet. Emlékszik még arra az időre ? fagyon boldogok voltunk akkor, terveket szőttünk a jövőre, majd ha én trngzek és maga á feleségem lesz. Aztán mint tudja felmentem Kolozsvárra, tanulmányaimat folytatni. Azt hiszem nem feledte még el, mennyire kértem elutazásom előtt, hogy legalább pár sorral válaszoljon leveleimre, de maga hallani sem akart arról; azt mondta, mig nyilvános menyasszonyom nem lesz, egy sort sem ir. — Ismertem magát Etuka, — s tudtam, hogy határozatáról nem lehet lebeszélni, azért nem is erőszakoltam tovább a dolgot. De magamba még reménykedtem, hogy legalább néha, néha egy-egy lapot Írni fog; ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre ...............................8 korona Fé l évre...............................4 „ Negye d évre .... 2 Felelős szerkesztő és laptulajdonos: ©nv Magysnpáíái IB®ir®§§ LaiJ®s
