Fehérgyarmati Hírlap, 1909 (1. évfolyam, 1-13. szám)
1909-11-05 / 6. szám
előfizetési Arak : Egész évre ...............................8 korona Fé l évre...............................4 „ Negy ed évre . 2 TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Megjelenik hetenkint pénteken. A lapot érdeklő mjnden közlemény, valamint az előfizetési és hirdetési dijak dr. Magyarádi Boross Lajos' ügfvédTehergyarmat címére küldendők. Telefon. Magyarországon Puskás Ferencz hazánkfia mutatta be először 1880-ban a telefont az amerikai útjában az Edi- son-társulatnál szerzett tapasztalatai nyomán s kizárólagosságot kért Budapest, Újpest, Temesvár, Szeged és Arad városok területére, ezt 20 évre meg is adta államunk neki; a Puskás-féle vállalat azonban nagyobb tőke hiányában berekedt. E vállalat dugába-dőlte arról győzte meg az államot, hogy a telefon magánvállalatok köréből kiemelendő smint közérdekű vállalat az állam föntartott jogai közé sorozandó. Ezen elvet valósította meg a törvényhozás az 1888. évi 31. t.-czikkben, amely is kizárólagosan magánhasználatban álló telefon kivételével a távbeszélő létesítést az állam föntartott jogai közé sorozta az engedélyezést és a hálózat létesítését bizonyos korlátok közzé állítja. Ma napság az állam az engedélyt legszívesebben adja meg a törvényhatósági telefon létesítéséhez s törvényhatóságokban hálózatokat maga is szívesen létesít. Az állami kezelés alatt álló telefonok tényleg egész biztos jövedelmi forrását képezik az államnak. A mindinkább élénkülő mezőgazdaság, ipar és kereskedelem mellett minden eddigi telefon igen jól pros- porál a törvényhatóság kezelése alatt is; az pedig kétségtelenül valóság, a tapasztalat mindenütt bizonyítja, hogy a közgazdasági élet fokozását tetemesen előmozdítja e hálózat s gyors közigazgatást telefon nélkül elgondolni sem lehet. Szatmár vármegye szintén foglalkozik a telefon eszméjével. E kérdést 1908. márczius 26-án iáigyaka először a megye törvényhatósági bizottsága s ekkor kimondotta, hogy vármegyei telefonhálózatot létesít, egyelőre azonban csak a járási székhelyeket és Felsőbányát csatolják össze a vármegye székhelyével. Az idevonatkozó építési tervezet is elfogadtatott. De mint megyénkben sok más üdvös dolog, ez is anyagi erőnkön tört meg; nem lévén alapunk, államsegélyért irt fel a vármegye. A belügyministérium bizonyos pótlások végett érdemi elintézés előtt visz- szaküldte az iratokat a vármegyéhez. E tárgyban az újabb feliratot aztán a f. évi október 7-én tartott rendes közgyűlés határozta el ismét. Most tehát úgy állunk, ha a magas kormány segélyt ad, az esetre lesz részleges telefon-hálózatunk, mely a köz- igazgatás minden ágára jótékonyan hatna ki. A munkálat azonban csak akkor volna teljes, ha az egész megyére kiterjedő hálózat készíttetnék el. Igaz, hogy nagy arányú befektetést igényelne, azonban ha betekintünk a már „ meglévő telefonok háztartásába s ^ mi viszonyainknak megieieia számítást teszünk, rájövünk, hogy minél általánosabbá és hozzáférhetőbbé tennőnk a telefont, annál nagyobb jövedelmet hajtana a megyénknek. A kérdés komolysága és nagyobb jelentősége mindenesetre megkövetelné finánciális szempontból is a beható foglalkozást. A megyei általános építési terveKI A B0LP06 EMBER!? (A „Fehérgyarmati Hírlap" tárczája.) Ha te aki soraimat olvasod egészséges vagy, ha megvan mindennapi kenyered és van egy nő, aki szeret s akit te is szeretsz, de még sem vagy boldog : akkor menj iskolába és gyógyítsd meg magad, mert tudatlan vagy beteg vagy. Nagy előítélet azt hinni, hogy az ember ezen a földön nem lehet boldog. Ezt az előítéletet csak önmagukkal, meghasonlott lelkek a peszimísták terjesztették el a világon. A gondolat magas bércein, ahol a szellem sasszárnyakon repül a szikrázó jéghegyek és aranyfelhők közt. Ott a messzinizmus is szépen megélhet annyi szárnyas teremtés közt; de az élet rónaságán, itt ahol a kenyér buzakalász lisztjéből készül s minden kalászban annyi buzaszem; itt len, ahol az embernek szüksége van sóra meg egy pohár borra, itt len, ahol a kenyeret, a sót, meg a bort csak a homlokunk verejtékeivel tudjuk megszerezni : itt csak hadd daloljon a földmives mikor barázdát szánt a termékeny földben, aztán pedig hadd daloljauak az arató leányok mikor kévébe kötik a kalászt A boldogságot egy rémnek tartják abból az egyszerű okból, mert a kívánságok kielégítésével egyértelműnek hiszik, pedig egészen más az. Ha. olyan kevés a boldog ember ezen a világon, az onnan van, hogy nem tudják, mire tanított bennünket Balzac ezelőtt száz esztendővel: minden boldogság bátorságból és munkából áll. Az igazi boldogság nem egyébb erkölcsi egészségnél. Ahhoz, hogy boldogok legyünk nem elég gazdagnak lenni, nem elég szerettetni, az sem elég, hogy embertársaink becsüljenek bennünket, hanem arra is szükség van, hogy szivünknek és gondolatunknak minden nagyobb szükségletét összhangzatosan kielégítsük; szükséges, hogy minden érzésnek meglegyen a maga kenyere és minden jogos óhajtásnak a maga kora. Ha az ember szeret és szeretik, ha kissé magasabban jár a lelke, mint az ambicipja, ha nem irigykedik senkire; ha megvan a kenyere és egy karéj jut holnapra, sőt még holnaputánra is akkor erkölcsi tekintetben egészségesnek érzi magát, vagyis boldog. Az egészséges embernek nincs szüksége orvosra sem orvosságra. A boldog embernek nincs szüksége más áldozataira. Nagyon szép a boldog embert nézni kellemes mosolygó arcával, cirógatásra mindig kész kezével, nyájas szókat osztogatni szokott ajkával és munkára, segítségre, küzdésre mindenkor hajlandó két karjával. Ahhoz, hogy testünk egészséges legyen sok szükséges, de leginkább ez a kettő: a jó vér és jo idegek. Ahhoz pedig, hogy erkölcsileg egészséges legyen valaki legkivált- képp jó szív, és jó érzés kívánatos. Az 'egészséghez és hosszú élethez egyszerű ételek szükségesek. A boldogsághoz pedig egyszerű örömök. Az egészségünket jobban megőrizzük azzal, hogy óvakodunk a megbetegedéstől, mint azzal, hogy gyógyitgatjuk magunkat, ha betegségbe estünk. A boldogtalanságot is könnyebben kikerüljük, ha kitérünk a veszedelmek elől, mintha mászkálunk kifelé abból a gödörből, vagy örvényből, amelybe egyszer alázuhantunk. A boldogság annyiféle ahányféle az agy és az emberi szív. Valamennyi közül azt a csendes és biztos boldogságot válasszátok, amely a napnak minden órájában s az órának minden percében ott ragyog látóhatárunkon, azt válaszszátok, amelyben az életnek öröme lesz és áldást szór reá. Ez a boldogság olyan, mint a növény; szeretettel, gonddal kell nevelni. Szinte kedvem lenne azt mondani, hogy tudományosan Felelős szerkesztő és laptulajdonos: DíFo Magyarán! Lajj©§
