Fehérgyarmati Hírlap, 1909 (1. évfolyam, 1-13. szám)
1909-11-05 / 6. szám
FEHÉRGYARMATI HÍRLAP zeíet mindenesetre ki kellene sürgősen dolgozni, számítást vetni az építési és fentartási költségek tekintetében s felhívni a vármegye közönségét, hogy a távbeszélőnek magánhasználatba leendő átbocsátás esetén, kik garantálják az állandó előfizetést. Elvégre megyénkben tekintélyes számban vannak mindazok, akik a távbeszélő-hálózatot saját előnyökre szívesen használnák ki s valósággal értékesíteni is tudnák ügykörükben s készséggel meghoznák érette a megfelelő anyagi áldozatot is. Ez általánosított tervezetet vármegyénk az előbb ismertetett felirat érdemi elintézéséig mindenesetre el kellene készítenie, hogy e főérdekü eszme minden irányban kellően mérlegelve nyerjen alapos s részleteiben teljesen czélszerü elintézést. Hisszük, hogy vármegyénk agilis intéző köre — fáradságot nem kiméivé — beható tanulmány tárgyává teszi ez ügyet s várjuk az eredmény nyilvánosságra hozását is. Társadalmi forrongások. A haladó kor fokozódó szükségleteivel szemben a létküzdelemben eddig rendelkezésre állott eszközök elégteleneknek bizonyultak. Szerencsére, bogy nemcsak az életfeltételek, de maga az emberi nem is folytonos evolúcióban van és mindig uj fegyvereket nyer a létért való küzdelemben. A fejlődő tökélesedés nyomai már is erősen mutatkoznak, különösen a nyugoti nemzeteknél, a melyek mint legrégibb »európai kulturnépek a legkedvezőbb körülmények között éltek és melyeknek fejlődése következéskép a leg- előrehaladottabb stádiumban van. Ezek körében már mutatkozik a legújabb szükségletek felismerékell művelni! Annak a tudománynak alapelvei szerint, amely az emberi természet alapos megismerésében gyökerezik. Aki anyjától született, az mindegyik azt hiszi, hogy ő képes élvezni mindazokat az örömöket, amelyeket a szomszédja élvez és szőlőt ültet oda, ahová búzát kell vetni és ahol rózsák teremnek, oda káposztát ültet. Nincs olyan talaj amely minden növénynek jó lenne. De terméketlen talaj sincsen, csak olyan magot kell belé vetni, amely neki való. Sok növény a homokot szereti: a rizs mocsárban terem. Még a lappok fagyos földjén is megterem a beluia nana. Olyan boldogság sincsen, amely csak egy köre támaszkodjék, még akkor sem, ha Rotschild vagyona, vagy égő szerelem, vagy a legszárnyasabb szellem volna is az a kő. (Folytatjuk.) sere és kielégítésére egy újabb érzék — a társadalmi érzék. A magyar faj még nem érte el ezt a fejlődési fokot és szinte tanácstalanul áll a XX. század elején a legkülönfélébb velleitásoknak eddig soha nem tapasztalt szörnyű káoszában, melyben az istentaga- dás a fanatizmussal, ti mindenható állam az államnélküliséggel, a leg- korlátlanabb individualizmus az anarkia, a vasmarku szocializmussal, egoizmus az altruizmussal vívja szörnyű harcát. Szinte félő, hogy ez a féktelen forgatag, mely mindent veszély Ível fenyeget, tényleg elsöpri azokat az államokat, melyek nem látják az elletétes erők eredőjének irányát, mely a kibontakozás felé vezet. A kérdések tömkelegéiben, a hol az okok komplexumánál fogva az ész hatalma megtörik, mintegy beidegzi az ember a hatásokat és ellenhatásokat és csak ezek irányítása után mehet. A társadalomnak még azon rétegeiben is, melyek vezérszerep vivésére volnának hivatva és tényleg visznek is, a legtöbbnek hiányzik a társadalmi öntudat, vagyis nincs meg bennük az a fizikai állapot, mely megismerteti az emberrel nemcsak azt, hogy ő minden más embertől különálló „én“, hanem azt is, hogy azokkal együtt egy összefüggő organikus egészet, egy élő individiumot képez, melynek magában véve ő csak elenyésző, csekély része. Nem kell azonban azt gondolni, hogy a társadalmi öntudatnak a kifejlődésére csak várni kell és hogy az, ha itt van az ideje, úgy is kifejlődik Az evolucionális fejlődés mindin' a viszonyok hatása alatt keletkezik, tehát utólagos, alkalmazkodó jellegű; de kifejleszthető preventive is, ha előidézzük az okokat, a melyeknek eredménye. Annyi bizonyos, hogy a szükségletek felismerése nélkül a társadalom nem ismerheti fel azon feladatait sem, melyeket maga elé tűzni és megvalósítani, vagy melyért küzdeni hivatva van. Ezen szükségleteknek és feladatoknak fel nem ismerése az oka nagyrészt annak is, hogy sok országos és helyi intézményeink annyira lejárták magokat. De oka másrészt az is, hogy nálunk hiányzik a közérzületnék és közvéleménynek hatalmasabb kifejlődése. Nincs meg a közérdeknek az a világos felfogása, mely megtanítaná az embereket, hogy a közjó előmozdítása a legjutal- mazóbb befektetés. TEMETŐIBEN,, Kijövünk hozzátok szivünktől elszakadt Elköltözött lények, Óh, ha eltudnám én mind azt itt mondani Amit mostan érzek. Ha eltudnám sírni összetört szivemnek Igaz, nagy fájdalmát; Tudom megzavarná pihenéseteknek Csöndes nyugodalmát. Ha eltudnám sírni, hogy vágyom hozzátok Oda le, a mélybe; Óh, be boldog is az kinek nincs már semmi Érzés a szivébe! Nincs vágya, reménye; nem üti már többé Szivén ez az élet — Ti semmit nem érzők, ti semmit nem tudók; Be vágyom közzétek! Nem is tudok én már úgy sírni értetek Ahogy eddig sírtam; Mert boldogok vagytok! A boldogtalanság Idefent köztünk van! És majd valahányon mi is — előbb-utóbb — Ott fogunk nyugodni, Miért kell hát őket, akik már nyugodnak Zokogva siratni? Miért rogyunk le mégis a sirkalmotokra Szivettépö kínnal ? Miért van tele mégis a szemünk, az arczunk, Égő könyharmattal ? Miért hoznánk mégis a szivünk vérén is Vissza e világra? Nyugodalmatokból ide a küzdésre, Fájdalomra, jajjra ? Mert önző az ember. És arra nem gondol, Hogy jobb ott ö nekik! Csak a kiket szeret, együtt is kívánna Lenni velük mindig. Óh, hisz együtt leszünk! S ott majd megta[láljuk ' .4 boldogságunkat! Ne sirassuk őket. Hiszen ők boldogok: Sirassuk — magunkat. Gulácsy Ilonka. HÍREK. Fehérgyarmat-Győrteleki útépítés ügye. Luby Géza közszeretetben álló országgyűlési képviselőnk múlt hó 28-án a következő szövegű táviratot kapta: Szatmármegye folyó-számla kölcsöntigyének elintézését úgy belügy-, valamint kereskedelem ügyi minisztériumban kérjük sürgetni és elintézéséig békét nem hagyni, hogy Fehérgyarmat-Győrteleki ut kövezés valahára dűlőre jusson. Feliérgyarmat-Matolcs elöljárósága. Agilis képviselőnk a fenti távirat után nyomban felment a belügyminisztériumhoz, a hol is ez ut építésre vonatkozó folyó számla kölcsönügyet kedvezőleg elintéztette, ennekutána a kereskedelmi minisztériumot kereste fel, a hol is azon Ígéretet nyerte, hogy ez ügyet két nap alatt, tehát a legsürgősebben s kedvezőleg elintézik, illetve a vármegyei határozatot helybenhagyva azonnal küldik az alispáni hivatalhoz. Ezek után aztán e kövesut végleges kiépítésének semmi sem áll akadályául. Városunknak és az ut melletti községeknek eminens érdeke, hogy e köves ut rég vajúdó terve megvalósíttassák. Most már csak vármegyénk érdemes alispánjától függ e munkálat mielőbbi keresztülvitelének az elrendezése.
