Fehérgyarmat és Vidéke, 1907. július (1. évfolyam, 1-4. szám)

1907-07-04 / 1. szám

1907. Julius 4 FEHÉRGYARMAT ÉS VIDÉKE 3 Fáz örömmel tapasztaltuk az elmondotta­kat, dicsérettel emlékszünk meg Meizner Kál­mán tanító alapos tudásáról és módszeréri, melyei az oly ne gyón clhcrj'm ó.t íar. gyerme­keket a tudásnak jelzett fokara emelte,. úgy­szintén Buc'ien'töic A. tanítóról aki a leány gyerekeket a viz sgára sikeresen előkészítette, de nem mulaszthatjuk el felhívni az izr. isko­laszék és az izrealita szülők figyelmét azon sajnálatos körülményre, hogy a fiú gyerme­keknél nagyobb eredmény csak azért nem volt elérhető a világi tantárgyakban, mert túl sok időt széniéinek a héber tanulmányoknak va­lamint a magyar nemzet által oly nagyon gyű­lölt német nyelvnek. — Hisszük hogy az is­kolaszék tudni fogja köteleségét s több időt szenteltet a magyarnak és kevesebbet a német­nek valamint, hogy nem engedi magát leve­zetni a haladás útjáról — az orthodoxia túl­zók által. — Adótárgyalás. A 111. oszt. kereset adó tárgyalása m. hó 24., 25 és 26-án folyt le Fehérgyarmaton következő sorrendben : 24- én: a tiszabecsi, tiszakóródi, csekei, kölesei és nagyari körjegyzőségekhez tartozó községek; 25- én: a kisnaményi, jánki, nábrádi, ma- toicsí, ezégényi, kömöröi és nagyszekeresi körjegyzőségek; 26- án : Fehérgyarmat nagy község lakosa­inak Ili. oszt. kereseti adója lett tárgyalva. Az 1-ső napon Sántha Kálmán, a 2-ik és 3-ik napon pedig Szegedy Antal elnökölt. A bizottsság tagjai Mártonffy Lajos keres­kedő és dr. Torday Sándor ügyvéd fehérgyar­mati lakosok és hivatalból Snébli Károly pénz- iigyigazgatósági titkár voiiak. Jegyző : Holek Nándor és Füíep Lajos. — Merénylet egy vasúti kalauz ellen. E lapok kiadója m. hó 20-án a Szatmár-Fe- hérgyarmati vonal nagypeleskei állomásán majdnem végzetessé válható merényletnek volt szemtanúja. Egy Száraz Gyula nevű, állí­tólag pcleskei lakos egyén ki valami Menta­poharak eladásával foglalkozik a kalauz meg- . jelenésére éktelen szidalmakkal s itt reprodu­kálhatatlan kifejezésekkel illette a vasút veze­tőségét amiért a menetrendet olykép változ­tatta meg, hogy a vonat 'j2 11 helyet 10 óra­kor indul Szatmárról. Csata Sándor kalauz előbb szép szóval kérte, majd erélyesen rendre utasította Szárazt, amiből aztán épü­letes kis botrány keletkezett az utasok na­gyobb gyönyörűségére. A rakonczátlan utas a kalauzt botjával hátulról orozva megtá­madta, majd hirtelen szembe kerülvén, a kötelességét gyanútlanul végző embert arczán jelentékenyen megsebezte s csak az utasok — főleg Rácz Béla Csaholczi földbirtokos beieavatkozásának köszönhető, hogy na­gyobb szerencsétlenség nem történt, s a tá­madó ártalmatlanná, tétetett. A hatóság bizonyára megteszi a kellő lépéseket aziránt, hogy a bűnös megkapja méltó büntetését és az vmugy is nehezen küzdő szegény vasutasokat hasonló bajoktól megóvja. A brutális támadást, mint az elégliletlen- ségnek jogosulatlan megnyilatkozását, — természetesen határozottan elítéljük, — mind­azonáltal a vasút menetrendjének e megvál­toztatását magunk sem helyeseljük. Mert ez a változás alig félórával rövidítet­te illetőleg enyhítette azt a bajt, hogy a bármely irányból Szatmárra érkező s hozzánk tovautazó pasazsérek 2—3 órát kell Szat- máron várakoznia, — de ennek ellenében rosszabitotta a helyzetet azzal, hogy aki a reggeli vonattal 8 órakor érkezett Szatmárra, az ezelőtti menetrend szerint ott dolgait elvégezve'|2 11-kor visszaindulhatott Gyar­matra, mig a mostani menetrenddel, ha kevés dolga van is az embernek Szatmáron, — rendszerint estig keli a hazajövetellel vá­rakoznia. — Szőke Sándort, városunk szülöttét a múlt hó 23-án a budapesti tudományegye­temen az összes jogtudományok doktorává avatták fel. — Az avatásra városunkból is többen felutaztak, hogy jelen lehessenek a szép ünnepségen. — Mi is őszintén sze­rencsét kívánunk a szép sikerhez. — Halálos Ítélet. Beregszázról Írják, hogy a tanuk kihallgatása után, kedden, az ügyész Jauskopf Samu ellen bizonyítékok hiánya miatt elejtette a vádat. Szerdától egész a mai napig tartottak a vád- és véd- beszédek. Ma az esküdtek abban a kérdés­ben, hogy bünös-e Dávid Márton, Dávid Adolf, Kreisman Simon és Birger Áron ab­ban, hogy 1906. május 16-án este 9—10 óra között a kiskupányi határban az állami kő­bányától a Kiskupányba vezető ut mentén Spitz Móriczot együtt közösen az előre megállapított terv szerint megfojtották és testét a holt Tiszába dobták, szótöbbséggel igennel szavaztak. A törvényszék mint eskiidtbirőság az esküdtek Ítéletét Dávid Mártonra és Adolfra elfogadta, de Kreismanra és Bergerre nem, hanem ügyüket külön esküdtszék elé utasította. A törvényszék Dávid Mártonná! enyhítő körülménynek vet­te, hogy büntetve nem volt, de súlyosbító körülmények, hogy alias, önző szándékból gyilkolt, miért is Dávid Mártont kötél általi halálra Ítélte. Dávid Adolfnál enyhitő körül­ménynek vétetett, hogy^fiatal, 21 éves, bün­tetlen és hogy apja szigorú hatása alatt állott, miért is 15 évi fegyházra Ítéltetett. A védők semmiségi panaszt jelentettek be. Az ügyész kérésére a másik két vádlottat vizsgálati fogságban tartják. — Tanár választás. A szatmári ref. fő- gymnásium fentartótestülete múlt hó 27-én töltötte be a classica philologiai rendes ta­nári állását, mely a néhai Borsos Benő elhunytával megüresedett. Pályáztak négyen: Bírta István rendes, Kegyes István, Kánya Gyula és Kiss Albert helyettes tanárok, kik közül a tanári kar és igazgatótanács a leg­magasabb képesítésű Bírta Istvánt jelölte első helyen. A választási harczból Birta István került ki győztesen. — Birta István ur városunk szülöttje és Kacsó Lajos helybeli ügyvéd veje. Mint a tiszántúli ref. egyház- kerület ösztöndíjasa 4 évet töltött az Eötvös- koilégiumban s oklevelét dicséretes ered­ménnyel megszerezvén, egy évet min tösztön- dijas külfödön töltött, egy évig a budapesti mintagimnáziumban volt, jelenleg a kiskun- halasi ref. főgimnázium rendes tanára. Birta urban a szatmári főgymnasium egy jeles s modern gondolkozásu tanárt nyert. A vá­lasztáshoz mi is őszintén gratulálunk! — A nagyszekeresi körjegyzői állásra — mint értesülünk — eddig összesen 5 pá­lyázat érkezett. A pályázati határidő junius 30-án járt le, a választás előreláthalólag júli­us 15-ig fog megtörténni. — Öngyilkosságok. Paládi Sándor csé- csei lakos a múlt hó 25-ikén kertjében fel­akasztotta magát, mikorra hozzátartozói ész­revették halott volt. — Az öngyilkosság oka ismeretlen. — A fürdés áldozata. Özvegy Weisz Adolfné keéri lakos 17 éves fia, Sándor fürdés közben a Szamosba fűlt. Holttestét Nábrád község határában fogták ki. A kétségbeesett anya iránt, ki nemrég vesztette el férjét, ál­talános a részvét. Fülpös-Daróczon özv. Bulyáki Károlyné múlt hó 23-ikán felakasztotta magát. A 86. éves öreg asszony, ki soha életében beteg nem volt, végzetes tettét életuntságból követ­te el. — A vörös kakas. Nagyar községben múlt hó 28-án tűzvész pusztított. Kisgyörgy Gáspár és Ecsedi János istállója porig le­égett. A kár meghaladja az 1000 koronát, azonban biztosításból megtérül. 5 kilós posta csomag kúba kávét (kellemes aromáju és erős) küld 11. koroná­ért utánvéttel bérmentve Néhma Lajos kávé kereskedő Szatmáron. (kizárólagos üzlet) 182. szám. 1907. végreh. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz 102. §-a értel­mében ezennel közhírré teszi, hogy a szatmári kir. járásbíróságnak 1907. és Sp. 111. 367 j 4 számú vég­zése következtében dr. Jármy Béla ügyvéd által képviselt Jnánosy Károly ja- ömm'" ;_n dásu Tai János (képv. Alissá Lajos ügygondnok által} — tűién 5703 korona s járulékai erejéig 1907. évi május hó 18-án foganato­sított biztosítási végrehajtás utján felülfoglalt és 1343 koronára be­csült a következő ingóságok l. rn. egy juhhodáj, trágya és egy e«ép- lőgarniturának ‘|3 része nyilváios árverésen eladatik. Mely árverésnek a fehérgyarmk- ti kir. járásbíróság 1907. V. 135/4 számú végzése folytán 5703 korona tőkekövetelés, ennek 1907. évi inárcz. hó 27. napjától járó 5 ü/0 kamatai és eddig összesen 545 kor. 10 fillérbe birőilag már megállapí­tott költségek erejéig Fiilesden, a helyszínén 1907 évi julius hó 8-ik napján délelőtti 9 órája határ­időül kitüzetik és ahoz a venni- szándékozók ezennel oly megjeg' zéssel hivatnak meg, hogy azéaf tett ingóságok ezen árverése az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 1^ f“a értelmében készpénzfizetők110 e _ a legtöbbet Ígérőnek szi:títí^. ese_ tén becsáron alul is el Jonali a datni. . Amennyiben az árófeze, ,° .í.1)- góságokat mások hie tíS ,eL°l! 7 foglaltatták, s az'kra krelegrtesr jogot nyertek arveres az 1881. évi LX. t ez. 120- §"a el­mében ezek javára rs elrendeltetik. Kelt Fehdg.yarmaton, 1907. évi junius hó 23-ik napján. Mihájlovics Sándor, kir, bír. végrehajtó.

Next

/
Thumbnails
Contents