Fakutya, 1961 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1961-12-10 / 23. szám
4. Fakutya KUTAS! KOVÁCS LAJOS: BARÁTOM, A SOKOLDALÚ KÖLTÖZKÖDÉS Jenő a barátom. Ezzel nem dicsekedni akarok, márcsak azért sem, mert nincsen rajta semmi tíicsekednivaló. Jenő tulajdonképpen földim is, mert többször járt Hajmáskéren, amelyen én is átutaztam néhányszor. (Ezen az alapon még távoli rokonok is lehetnénk.) Jenő ugyanazzal a hajóval jött Braziiiába. mint én s már a hoszszú hajóút alatt megtudtam, hogy Jenő, a barátom, milyen sokoldalú. Amikor pl. Hajmáskérről esett szó, Jenő megjegyezte, hogy jól ismeri a hajmáskéri tüzérségi lőteret, mert Hajmáskéren volt tűzérönkéntes. Máskor Herend - cel kapcsolatban odavetette, hogy Herendet is jól ismeri, mert a herendi porcellángyárban volt műszaki vezető. Később elárulta, hogy annakidején- egy különleges katonai alakulathoz került a pápai repülőtérre és ő próbálta ki az első éjjeli- vadász-ejtőernyőket (?), de Pápát azért is ismeri, mert hosszabb ideig ott volt helyettes szolgabírógyakornok. Mert — ezt is többször elmondta — a közigazgatásba is bekapcsolódott, közvetlenül azután, hogy elvégezte az Állatorvosi Főiskolát Körmenden. Mire valaki megjegyezte, hogy tudomása szerint, Állatorvosi Főiskola csak Budapesten volt. Jenővel azonban nem lehet vitatkozni. Kifejtette, hogy a körmendi intézet tulajdonképpen a pesti anyaintézetnek volt a titkos vidéki leány intézete, illetve leányvállalata, ahol specialistákat képeztek ki. Hogy mire? Azt nem mondhatja el, miután az intézet titkos volt. A hosszú hajóút során az is kiderült, hogy Jenő Nagykanizsán volt vándorszínész, azért ismeri oly pontosan a dramaturgia és a színház problémáit. De éppoly otthonos a mezőgazdaságban is, hisz Tolnában volt gazdatiszt. A hajózáshoz azért ért, mert hajógyakornokoskodott az Aldunán, majd rövid időre szállodavezető lett Lillafüreden, rajztanár Nyíregyházán és ügyvédbojtár Debrecenben. Mellesleg elvégezte a jogot is. Gyalogosként ment ki a frontra, megszerezte a Signum Laudist, aztán bekapcsolódott az ellenállási mozgalomba, miközben ingatlanforgalmi irodát nyitott Hajdúhadházán. Különben huszonhároméves volt 1949-ben, de már benn volt az olimpiai keretben és álnév alatt nyerte meg a könnyűsúlyú boxbajnokságot, rekordot ugrott sível a Normafánál s az ő összeállításában jelent meg az első jiu-jieu tankönyv. — Brazíliával - nagy terveim vannak! — mondta már akkor. — Valószínű, hogy krokodil vadász leszek az Amazonasznál, mert hihetetlen biztos kezem van, céllövőbajnokságot nyertem CeT- dömölkön. Ha ez nem válna be, akkor revűtársulatot szerveznék, mert otthon vagyok a táncban is, nem hiába tanultam Nizsinszkijnél. Lehetséges azonban, hogy konfekció varrodát nyitok, mert a nagymamám Biharnagybajom legjobb varrónője volt, országos név. De az se lenne probléma, ha éttermet nyitnék, hisz Ilka néném főzte a legjobb töltöttkáposztát, dagadóval, egész Vasmegyében. Ezek után biztosra vettem, hogy Jenő óriási karriert csinál Brazíliában, hiszen olyan sokoldalú. S valóban: valahányszor összejöttem vele, mindig estik az utolsó lépés választotta el attól, hogy nagyszerű terve kibontakozzék, megvalósuljon. A napokban is azt mondta: — Öregem, most már csak egy lépés. — Hosszúlépés — jegyeztem meg ironikusan, mert irigyen bujkált bennem az ördög. Jenő, hál’ Isten, nem szívta mellre megjegyzésemet. — Kezdenek kibontakozni a terveim, — kezdte és hirtelen megdöbbentett csillagászati öszszegek emlegetésével, majd rövid drámai expozéját ezzel fejezte be: — Apropos, öregem, adj kölcsön egy ötszázast, néhány napra! Azóta megtudtam, hogy nem én voltam az első, akitől Jenő, a barátom egy ötszázast kért kölcsön. Nem is az utolsó. Ami, fentiek után, érthető. Egy ilyen sokoldalú ember olyan sok oldalról kér kölcsön, ahány oldalról adnak neki. SZERELEM — HÁZASSÁG A szerelem egy átmulatott vasárnap, a házasság a hétfő reggeli ébredés. (Nyűg Dezső irattáros és bigamista) Lapunk 21. számában költői versenyt hirdettünk ihletett olvasóink számára. A „KÖLTÖZKÖDÉS“ lényege az, hogy az általunk megadott rímek alapján kell közérthető verset alkotni. A megadott rímek a következők voltak: kérem, téren, nyeste, beste, tálca, pálca, szemes, érdemes, vakabak, bekaplak, gége, vége. íme az első fecske: * MIT FŐZÖTT P1NCS-PANCS-PO? Gyere velem, pajtás! És maga is, kérem! Kínai vendéglő nyílt a Ping-Pong-téren, Rengeteg lampion, ragyogó fény este S remekül főz benne Pines- Panes -Po, a beste. Jött a pincérleány, kezében a tálca, Kínai ételt hoz, mellette a pálca, Amivel enni kell. Rizskása, szép szemes, Poshasztott tojással. Ezt enni érdemes! Fecskefészket mellé — ott az a vakablak, Afölött fészkeltek. — No jó, hát bekaplak. De ellentállt bennem a jó, magyar gége. Nem kell ez a pines-panes! Jobb a kenyér vége. Timafalvy Erzsébet Mennyországi történet Történt pedig egy napon, hogy az« őrszolgálatot teljesítő angyalok észrevették, hogy a Mennyországot és a Poklot elválasztó nagy falon az ördögök lyukai vágtak és azon át mindenféle röpcédulát és prepagandanyomtatványt hajítottak át. Nyomban jelentették az esetet Gábriel arkangyalnak, aki — miután megszemlélte a helyszínt és látta, hogy a pokolbéli ördögök mindenféle szemérmetlenséget követnek el, hegy ezzel is magukra vonják az angyalok figyelmét — jelentette az esetet Szent Péternek. — Hallatlan! — mondta Szent Péter. — A lyukat azonnal be kell tömetni. Gábriel arkangyal a fejét vakarta. — Sajnos, — mondta aztán. — nincs a költségvetésben keret a fal rendbehozására. —- Nem is nekünk kell betömetni a lyukat, — csattant fel Szent Péter, — hanem azoknak, akik kitörték a falat. Szólítsad fel az ördögöket a rendbehozásra. — Igenám, — felelte Gábriel, — de ők azt mondják, hogy őket nem zavarja a lyuk. — Nem? — ugrott fel Szent Péter ingerülten, —- hát akkor pör lesz a dologból! Gábriel erre még nagyobbat sóhajtott és szomorúan mondta: — Akkor bizony bajban leszünk, Péter atyám! — Miért lennénk bajban? — Mert... az ügyvédek mind odaát vannak... (Beküldte: T. P. Birmingham) A magyar emigráció legnagyobb könyvkereskedése: Dr. Bródy Sándor C. P. 6366, Sao Paulo. Rua Conselheiro Crispiniano 404. 3. em. 300-5. Magyar szépirodalmi művek, klasszikus és modem írók, irodalmi, művészeti, tudományos szakkönyvek, folyóiratok, újságok, szaklapok. MAGYAR HANGLEMEZEK Kérjen díjtalan könyvjegyzéket. Levelezési cím: LIVRARIA BRÓDY LTDA. Sao Patdo, Brazília
