Fakutya, 1961 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1961-01-15 / 2. szám
Fakutya A GLUGYEKI FILOZÓFIA — Saját, kiilönbejáratú filozófusunktól — BEVEZETÉS. A bajok okának kutatása egyidős az emberiséggel. Neandervölgyi Alfréd, a jeles emberutánzó, sok-s k évezreddel ezelőtt már azon törte a fejét, hogyan lehetne segíteni az emberiség bajain. Az akkori bajok nem hasonlíthatók a jelenlegi bajokhoz, ebben mindenki egyetért, aki ma él és nem akkor. Az emberiség őskorában az volt a legnagyobb gond, hogy nem voltak rendezett utak az egyik mocsártól a másikig, időnként kifogyott az ichtiozaurusz-vesepecsenye a sarki bo zótból, a jégkorszak már elmúlt, de a frizsidert még nem találták fel, úgy, hogy nehéz volt frissen tartani a barlangi medvetalpat és így tovább. Neandervölgyi Alfréd hiába temette mai napig fennmaradt koponyáját két melső tenyerébe. Hiába rágódott azon, hogy ennyi aljasságot, -fúrást, piszkot, embertelenséget még nem látott, amióta két lábon jár. És, ha elgondoljuk, hogy a kétlábonjárást alig néhány héttel e keserű gondolatok előtt kezdte meg, akkor tiszta képet kapunk arról, hogy az emberiség bajai egyidősek magával az emberiséggel. A MEGOLDÁS KERESÉSE Az idők során Neandervölgyi Alfréd leszármazottai: Seneca, Arisztotelész, Platón, Kant, Rousseau, Schopenhauer, Huxley és a többi filozófus mindent megpróbált, hogy feltárja a bajok okait és mindenféle okos tanácsokat adtak az embereknek, abból a célból, hogy úgy éljenek, ahogy akkor se tudnak élni, ha a fejűk tetejére állnak. AZ EMBERISÉG SZERENCSÉJE A jövő teljesen sötétnek és kilá• tástal,annak látszott, mindaddig, amíg tiz deka savanyúcukor meg nem oldotta a problémát. 1929 október 12.-én ugyanis egy Glugyek Márton nevű fiatalember úz deka savanyúcuki ot adott egy Hüppinger Márta Stefán!a nevű hajadon nak. A savanyúcukort házasság követte és a házasságkötés után pontosan hat hónapra mint nagyonkoraszülött megjelentem én, hogy elhozzam az emberiségnek a megoldást. Huszonötéves kemény munkás Sággal sikerült megírnom életem főművét, amelyet az emberiség, mint a Glugyek-féle filozófiát fog örökidőre megtanulni. AZ ÚJ FILOZÓFIAI ALAPTÉTEL: . Alaptételem roppant egyszerű. A világ bajainak főoka abban rejlik, hogy a Földnek nincs konkurenciája. OKFEJTÉS Ha az egyik üzletben nem tetszik valami, fogom magam és átmegyek a másikba. Ha ott sincs megfelelő, a harmadikba és így tovább, m ndaddig, amíg meg nem találom azt, amit keresek. Ámde: mit lehet az emberiség akkor, ha nincs megelégedve a Földdel? Semmit. Ez tette elbizakodottá a Földet. Konkurrenciamentesen forgott a Nap körül. Ha valakinek kifogása van, tessék, ménjen el máshova. Azzal a nyugodt tudattal mondhatta ezt a Föld, mert az emberiség egyik renegátja, egy Newton nevű almakereskedő elárulta neki, hogy olyan vonzóerővel rendelkezik, ami úgy sem engedi eltávozni róla azokat, akik torkig vannak a földi módszerekkel. Így volt ez eddig. Ma azonban más a helyzet. A híres vonzóerőnek vége, úgy megyünk ki a világűrbe, ahogy az orosz űr-kutyák és az amerikai, rakétatámaszpontok akarják. Vége az egyeduralomnak! Évezredek óta pimasz kiszolgálást kaptunk a Földtől, állandó feszültséget és rumlit. Ha kértünk egy korszakra való nyugalmat, vagy pár láda boldogságot, egyszerűen kirúgott minket, úgy, hogy földrengés lett belőle. Ennek vége. A Glugyek-féle filozófia felnyitotta az emberiség szülét. Vár a világűr, várnak a bolygók. Ha Noénak sikerült két szarvasmarhával elérnie azt, hogy ma már az egész Föld tele van marhákkal, akkor nekünk is sikerülni fog a világűr más bolygóin olyan életberendezést teremteni, amelyből a Föld mindeddig kirekesztett bennünket. Nem volt békénk, nyugalmunk, boldogságunk a Földön? Majd lesz máshol, mondjuk a Holdban. Ne tűrjük hát tovább a Föld zsarnokságát, embertársaim! Gyerünk a konkurenciához! GLUGYEK M. BRÚNÓ filozófus és csapos BIZTOSÍTÁSI PÁRBESZÉD — Be van ön biztosítva tűz ellen, uram? — Igen. — Betörési ellen? — Igen— Árvíz ellen? — Az ellen is lehet? — Hogyne. — Ezt nem tudtam. — Akkor bebiztosíthatom önt árvíz ellen? — Hogyne... De előbb mondja meg, hogyan kell árvizet csinálni. .. A KIBICNEK SEMMI SE DRÁGA — Televízió az ágy mellett és egy ilyen csinos ápolónő. . . Ezt nevezem szerencsének! EPE - VELŐVEL írja: Csáky Prométeusz Az vesse ránk az első követ, akire mi még nem vetettünk. * Szabadverselö: mértéktelen költő. * Az író legjobb barátja a ceruza, a szerkesztőé a radír, az olvasóé a televízió. * A siker nyitja az a képesség, amellyel az ember megválogatja az ellenségeit. * Egy ajtót még a szél is be tud csapni. (Egy csapodár Mntáslegény önéletrajzából.) * Miért hideg a tél Angliában? Mert rövidzárlat van a Golfáramban. * A hősies író tintáját ontja az igaz ügy érdekében. * Az a népszerű államférfi, aki a lemondásával tud zsarolni. * Megbízható ember az, akinek cselekedeteit, a körülmények ismeretében, előre ki lehet számítani. * Független ember: mindentől függetlenül hazudik. A HÓNAP LEGBUTÁBB VICCE A budapesti Apátia-kávéházban odaszól az egyik vendég a másiknak: — Tudod azt, hogy nem csak te ölelgeted a feleségedet! A megszólított vérbenforgó szemmel ugrik fel és odarohan a másikhoz, hogy megfojtsa. Mire az megnvugatóan felemeli a kezét: — Úgy értem... más is ölelgeti a feleségét!
