Fakutya, 1961 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1961-01-15 / 2. szám
G. Fakutya BŰNÜGYI VICCEK MARGITKA ÉS A SZELLEM 1. Bíró: A bíróság a vádlottat nem találja bűnösnek. Cigány: Mit jelenesen ezs, drágálátos bíró úrám? Bíró: Ez azt jelenti, cigány, hogy fel vagy mentve. Cigány: És nem kell visssáádnom ázs éksereket? 2. — Nálunk az a szokás, — mondja az angol börtön igazgatója — hogy a foglyoknak azt a munkát biztosítjuk, amit a kinti életben is a legszívesebben végeztek. — Ennek igazán nagyon örülök, Sir! — mondja a fogoly. — Mi a maga foglalkozása? — Pilóta. 3. A törvényszéki bíró, magából teljesen kikelve, a legnagyobb felháborodás hangján szól a vádlottra: — Nem szégyeli magát? Megölni egy szegény öreg asszonyt, és elvenni tőle az utolsó ötven fillérjét?! — Tudja, hogy van ez, bíró úr, — mondja a vádlott -— ötven fillér ide, ötven fillér oda.. . sok kicsi végülis sokra megy. . . 4. Az ellenfél ügyvédje, furfangos arckifejezéssel teszi fel a tanúnak a keresztkérdést: — És mondja csak, asszonyom, amikor azon a bizonyos estén kivitte sétálni a kutyáját, megállt útközben valahol? — Mondja, ügyvéd úr, — kérdi vissza a tanú — sétáltatott már maga életében kutyát? 5. A börtönt meglátogatja az ismert jótékony hölgy. Az egyik fogoly előtt megáll: — Maga miért van itt, jóember? — A tizenhárom szám juttatott börtönbe. — Hogy érti ezt? — Tizenkét esküdt és egy bíró. 6. A gyilkossági tárgyalás után, az elitéit öccsét körülfogják az érdeklődők. — No, mennyit kapott a bátyád? — Egy hónapot. — feleli az öccs. — Egy hónapot? — csodálkoznak az emberek — Nem gondolod, hogy ez igazán enyhe büntetés egy gyilkosságért? — Nem tudom, — vonja meg a vállát a fiú — csak azt tudom, hogy a hónap letelte után fel fogják akasztani... 7. Két betörő érkezik egy házhoz. Az egyik kint marad, a másik bemászik és lábujjhegyen benyit egy sötét szobába. Alig tesz egy lépést, a sarokban álló ágy felől zsémbes női hang szólal meg: — Te vagy az, Emil? Fogadok, hogy nem vetted le a sáros cipődet az előszobában. . . Egész nap esett az az átkozott eső és te most behozod az egész sarat és össze koszolod a szőnyeget és aztán én takaríthatok, amig bele nem gebedek... Azonnal menj ki és vesd le a cipőd... A betörő szó nélkül sarkonfordul és kimegy a szobából. Odakint azonban nem veti le a cipőjét, hanem ugyanazon az úton, ahogy érkezett, visszamegy társához. — Nem tudom -kirabolni ezt a házat. — mondja, mély sóhajjal. — Az otthonomra emlékeztet. .. 8. Az egyik moszkvai börtönből megszökik egy rab. Nyomban megküldik fényképét, hat különböző irányból fényképezve, az összes rendőrállomásnak. Két nap múlva az egyik vidéki városka rendőrfőnökétől a következő jelentéi érkezik: „Tisztelt elvtársak! Megkaptam a fényképeket, mind a hat bűnözőről, akiket, mint a nép ellenségeit el kell fognunk. Közlöm, hogy közülük ötöt már letartóztattunk és a hatodiknak is nyomában vagyunk. (Összegyűjtötte: A társaságban szeánszokra fordult a beszélgetés. Margitka, kis mindenttudó kedvencünk, percekig nem szólt bele a társalgásba. Arcán, természetesen, ott ült az a bizonyos mosoly, amellyel jelezni szokta, hogy csak nyugodtan hordjanak össze hetet-havat, itt csak egy valaki ért ehhez a témához és az ö, Margitka. Csak egy bökkenő volt, az, hogy nem tudta, mit jelent a „szeánsz“ szó. De hiriele i eszébejutott, hogy éfesmamája, akinek odahaza saját házai voltak (ahová takart ani járt), időnként kártyát vett elő és azt mondta: — Most paszeánszozni fogok! És mivel rendkívül finom modorú dáma volt, még h zzát.te: Aztán pofabe! A szeánsz tehát a paszeánsz nevü kártyajáték röviditése. Még az a szerencse, hogy cs.dálatos memóriám van, gondolta Marg tka é: nyomban közbsszólí, hogy ő a szeánsznál a treff dámát mind g a szív bubira szokja tenni, mert így biztosan kijön a szeánsz, amit különben jobb körökben paszeánsznak neveznek ö tudja, mert neki egy nagybátyja az udvarnál t Ijesít szolgálatot. Ezt mondta, finom mosollyal, nem téve hozzá azl, hogy az udvar, ahol a nagybáty szolgálatot teljesít, Pesten van, a Király utca egyik házában. A társaság, ismerve Margitkát, POKOLI VICC — Csak na rosszalkodj rendesen, Belzi, majd te is úgy fogsz kinéz ni, mint az ottan... szaporán bólogatott. Hogyne, hogyne, a szeánsznál a treff dámára kell tenni a kör bubit, de még mennyire. Margitka férje, k ssé vörös fülekkel szóit közbe: Drágám, igazán, ne iégy folyton komolytalan. Nem ke.l mindenből viccet csinálni. . . Nagyon jól tudod te, hogy a szeánsz az szellemidézés. — Hogyne! — vág>a rá nyomban Margitka. Én tudom, hogy a szeánsz az szellemidézés. Annál is inkább, mert maiam is láttam szellemet. Ugyanis anyai nagyapámnak volt több saját kastélya és azokhoz tartoztak megfelelő számú szellemek is. És te láttál már szellemet? kérdezte valaki ,aki úgy szerette Margitkát, hogy legszívesebben megfojtotta volna. Láttam! — mondta Margitka határozottan, — Egy este, amikor az inas és a komornyik kivitték a szobából a kandelóbert, (így mondta kandelóbert, mert igy előkelőbb) akkor lesétáliam még a parkba, hogy hallgassam az est muzsikáját, amit a nagyapám engedélyezett. Akkor láttam elsuhanni egy szellemet a park fái között. Nem láttam tisztán. .. de hallottam, hogy beszél. — Azt is értetted, hogy mit mondott? — Hogyne! Azt mondta, hogy sietnie kell, különben nem ér ki éjfélre a temetőbe. A társaság hüiedezett. Ez a történet még Margitkától is szokatlan volt. Az egyik rosszkedvű férfi közbeszólt: Idefigyelj, Margi ka... mi tudjuk, hogy te mennyire okos vagy, de hogyan érthetted meg, amit a szellem mondott, amikor a szellemek nem beszélnek magyarul? ~ Persze, hogy nem magyarul beszélt — vágta rá Margitka De én megértettem. Ugyanis, ha nem tudnátok, nyolc esztendeig tanultam az iskolában holt nyelveket. . . Szólt és büszkén nézett férjére, jelezve azt, hogy nem felejtette el: éppen tegnap este volt szó arról, hogy a latint és a régi görögöt holt nyelveknek hívják. . . DOKTOR YOGI) KERESZTNÉV — Gratulálok, hallom fiad született. Mi lesz a neve? — János. — Miért éppen Jánosi Manapság minden Pistát, Ferit és Bandit János névre keresztelnek.' V^W^WWWWWWtfVVWVWVlrtVVVWWyWVBVVVVW'^WWWVW,tfWWV*i A magyar emigráció legnagyobb könyvkereskedése: Dr. [Bródy Sándor Sao Paulo, Brazília Rua Conselheiro Crispiniano 404. 3. em. 300-5. Magyar szépirodalmi művek, klasszikus és modern írók, irodalmi, művészeti, tudományos szakkönyvek, folyóiratok, újságok, szaklapok. MAGYAR HANGLEMEZEK Kérjen díjtalan könyvjegyzéket. Levelezési cím: LIVRARIA BRÓDY LTDA. C. P. 6366, Sao Paulo.
