Fakutya, 1961 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1961-11-10 / 21. szám

Fakutya 5. írja: Sagittarius A FOGLALKOZÁS JELEI AZ ÍRÁSBAN Még társasjátéknak is érdekes és szórakoztató annak megfigye­lése, hogy a foglalkozás, vagy hi­vatás milyen mértékben jut kife­jezésre az írásban. Elegendő, ha társaságban íráspróbát kérünk a megjelentektől — akiknek foglal­kozását, képesítését ismerjük — és ebből a szempontból figyeljük az írás (szaknyelven: grafikum) jel­legzetességeit. Kis figyelemmel a laikus is megláthat szembetűnő je­leket. Amint azt e rovatban már ismételten említettem: az írás mennél műveltebb valaki — an­nál öntudatlanabb folyamat; ép­pen olyan reflexsorozat, mint a járás, étkezés, gesztusok és így, a képzeletet foglalkoztató dolgok fel­tűnnek az írásban is, mint olyan gondolati elemek, amelyek az il­lető számára lényegesek. Különö­sen érvényes ez arra a foglalkozás­ra nézve, amelyre az ember sokat gondol. így jelenik meg a gyűrű az ékszerész, tű és cérna a varró­nő és apró kis élősdiek a biológus írásában. Egyszerű emberek írá­saiban is sokszor felismerhetők a foglalkozásra jellemző jelek, an­nak ellenére, hogy az írás mecha­nizmusa olyan koncentrációt kí­ván ezeknél, amely inkább a be­tűk szabályos megformálására tö­rekszik. 1. sz. példa Az 1. számú példa egy manikü­­rösnő írása. Az „X“ felső szárai ujjvégződések és körömformájúak. Érdekes a betűk melletti kis pon­tok, vonalak jelenléte, amely az ujjakról eltávolított reszelékre em­lékeztet. Természetesen, a grafológus nem lehet eléggé óvatos e jelenségek elbírálásánál. Tudnia kell, hogy a legtöbb ember írásának kialaku­lásában nemcsak testi-lelki adott­ságai, hanem a külső körülmé­nyek is szerepet játszanak. Közis­mert tény, például, hogy gyerme­kek a szülők írását utánozzák, vagy olyan barátaikét, akikre fel­néznek. Nőies nők, vagy lágyszí­vű férfiak írásaiban gyakran lát­ni oyan betűformákat, amelyek a házastárs, vagy érzelmi partner írására jellemzőek. Általában az utánzás sokszor öntudatlan és úgy jelenik meg az írásban, mint min­dennapi beszédünkben egy-egy ki­fejezés, vagy idézet, amely az ér­telem finom szűrőjén bejutva — magunk sem tudjuk, mikor és ki­től — szinte egyéniségünkhöz ta­padt. Benyomásaink és álmaink képei néha különös módon jelen­nek meg írásunkban, többnyire csak átmeneti időre, aszerint, hogy képzeletünket meddig fog­lalkoztatják. Ez a ,,kép-továbbító“ érzékenység azonban csak bizo­nyos Írásokban tapasztalható és jelenléte nem lehet döntő a gra­fológiai elemzés szempontjából. KEZDŐDIK A Költői versenyre hívjuk fel valamennyi olvasónkat. Nem csak azokat, akik már ifjúkoruk­ban verset írtak szívük szerelmé­hez, mondván; „Szívem úgy fáj érted, Linka, Nem ízlik a palacsinta.“ Azokat is csata-, illetve vers­sorba hívjuk, akik soha, életük­ben nem írtak le egyetlen rímet sem. A „Költözködés“ nem is igényel rímet, ugyanis... a rí­meket mi adjuk meg, készen, előregyártva. Az olvasó dolga csak annyi, hogy ezekhez a kész rímekhez sorokat írjon, úgy, hogy azok összeolvasva értelmes és érthető verset alkossanak. Íme, itt az első „Költözködés“. A pontozott helyre írja be min­denki azt, amit a rímhez tarto­zónak gondol és ami a követke­ző, kitöltött sorokkal együtt ért-2. sz. példa A i. számú példa egy hivatásos katonatiszt írása, aki jó vívó lévén a katonai vívóiskola tanára is volt. Írásában világosan felismerhetők a tőr-szerű „t“ betűk és a katonás fegyelem külső jelei. (Sorok egyenes­sége, egyenletes betűformák, ékezetek pontossága.) 3. sz. példa A 3. számú példa egy művirágkészitő nő írása. Különösen a nagy betű rajzában jut kifejezésre a virágok, levelek formája, A grafológiai szakirodalom (különösen Dr. Klages és Schermann munkái) rengeteg hasonló esetről számol be. Az írásban megjelenő szá­mok, szerszámok, fogak, kerekek, cipők és egyéb tárgyak olykor nem­csak a foglalkozásra, hanem a titkos vágyakra is éles fényt vetnek; titkokra, amelyeknek megfejtése a lélek igazi megismerését eredményez­heti. ILYEN KÁRTYÁSRA SPÓROLUNK Azt hiszem, ma korán befejezzük a partit. .. KÖLTÖZKÖDÉS“ hető verset alkot... és küldje be hozzánk. ..............................kérem .............................téren ..............................nyeste . . . ,x . . . beste .............................. tálca ..............................pálca ..............................szemes ..............................érdemes ..............................vakablak ..................................bekaplak ..............................gége ..............................vége Kellemes „KÖLTÖZKÖDÉS“-t kívánunk és várjuk a beküldött jobbnál-jobb, szellemesebbnél­­szellemesebb verseket, melyek közül a legjobbakat leközöljük. SZERENCSEPATKÓ — Ó, — kiáltott az ember, aki észrevette a patkót az úton. — Szerencsepatkó. . szerencsét hoz rám. . . Ezzel lehajolt a patkóért. A mozdulattól leesett vadonatúj kalapja a sárba, megbillent sze­müvege és csörömpölve tört szét a kövezeten, leszakadt kabátjáról a középső gomb és gallérján vé­gigrepedt a gomblyuk... INDOK — Gyuszi és a felesége hét éve nem beszélnek egymással. — összevesztek? — Nem. — Hát akkor miért nem beszél­nek? — Nincs miről. CSAK EGY PILLANATRA Kinek mi jut az eszébe a mun­kája után? A szónok: „Nem felejtettem valamit ki...?“ A sebész: „Nem felejtettem va­lamit benn...?“ * „Mindig féltékeny voltam ar­ra az emberre, aki nyomban meg tudja mondani, hogy az első he­gedűs a zenekarban hangol-e vagy már játszik.. (Bot Fülöp kagylógyáros napjából) * Néhányan azért nősülnek meg, mert unják a vendéglői kosz­­tot... Sokan ugyanezért válnak el... * Riporter: Mit vinne magával olvasnivalónak, ha egy lakatlan szigetre kellene mennie.... ? Férfi: Egy agyontetovált 20 éves lányt... P.E.M.

Next

/
Thumbnails
Contents