Fakutya, 1961 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1961-10-25 / 20. szám

8, Fakutya A nagy irodaépületbe belép egy fiú. Szeme könnyes, testét rázza a zokogás. Az egyik tisztviselő oda­siet hozzá: — Mi történt, kérem. .. ? Segít­hetek valamiben? A fiú igyekszik erőt venni ma­gán. — Az édesapám. — mondja és sírásba fullad a hangja. — Az édesapám. . . meghalt. A tisztviselő résztvevő arcot vág. — Ki volt az édesapád, fiam? — A. . . a. . . az öreg sánta újság árus. . . két sarokkal odébb. . . Hiszen tetszett ismerni bizonyá­ra. . . — Hogyne. . . persze, hogy is­mertem. Szegény, nyugodjék bé­kében, tegnap még nála vettem az esti lapot. . . A fiú ismét könnyekben tör ki. — Most meg már nincs. . . ittha­gyott bennünket... négy kis test­véremmel. .. özvegy, beteg anyám­mal. .. A tisztviselő nyugtatni próbálja: — Nyugodj meg, fiacskám... Az első emeleten van a pénztár. . . menj fel oda és beszélj a pénztá­rossal. . . 0 fog neked adni vala­mit. . . A fiú hálálkodva köszöni meg a tanácsot és búsan megy fel. Tíz perc múlva zsebkendőbe temetett arccal jön lefelé. A lisztviselő oda­lép hozzá: — Nos, kaptál valamit, fiam? —- Semmit, — zokog a fiú — a pénztáros azt mondta, hogy ilyen célra nincs pénz. — Nohát...! —• fohászkodik ne­ki a tisztviselő, aztán a zsebébe­­n,vilit. — Itt van, fiam egy font... tedd el. ,. A fiii megköszöni és zsebreteszi a pénzt. — Es menj át a szemközti házba, — folytatja a jóságos tisztviselő — ott az igazgatóság, a vezérigazga­tó úr biztosan ad majd valami tá­mogatást neked. A fiú elmegy. A tisztviselő nem rest és bekopog a pénztároshoz. — Jó, hogy jössz, — mondja az, mielőtt szólhatna, —' mit szólsz, hogy szegény öreg újságos meg­halt? Most volt itt az árvája, ad­tam neki 5 fontot... A tisztviselő nem szól erre sem­mit. Hiszen igaz, hogy csalt a gye­rek, de édes Istenem, nyomorban van, érthető. Ahogy lefelé megy, összetalálkozik a vezérigazgató­val. — Jól tette, hogy elküldte hoz­zám szegény árvát — mondja a vezér, ellágyult arccal. — Adtam neki 20 fontot. .. legalább átsegíti őket egy kicsit a nehézségeken. . . A jótékony nap ezzel véget is ér. A tisztviselő hazafelé megy, ami­kor a sarkon valaki ráköszön: — A szokott lapot, uram? Megdöbbenve látja, hogy az öreg Jó fia az apjának Svéd nyelvlecke sánta újságos áll megszokott stand­ja mellett. Hebegve kérdi tőle: — Mondja csak. . . van magá­nak fia? — Csak volt. — hangzik a válasz. — Micsoda? — hördül fel a tiszt­viselő. — Csak nem akarja azt mondani, hogy meghalt? — Számomra meghalt! — düny­­nyögi az öreg —• Tegnap elkerget tern, mert minden pénzemet ellop­ta. .. (Kalmár) Három skandináv ország, Svéd ország, Norvégia és Dánia nyelve meglehetősen hasonlít. Az újon­nan jött emigráns számára ez a hasonlóság főleg ab'tól áll, hogy a három nyolv bármelyikén is szólnak hozzá, egyformán nem ér­ti. Késölih rájön az ember, hogy há­rom különböző nyelvről van szó. Mikor már elég folyékonyan da­dogtam a svéd nyelvet, megálla­pítottam, hogy még két, a svédhez hasonló nyelvet lehet Svédország-Amióta ez az ápolónő van itt ahelyett a csinos, fiatal hslye'.t, jjj megszűnt a baleset a gyárban. .. s] Az emberismerö A villa kertjében, kényelmes karosszékben ül egy asszony. Az idő szép, napsütéses. Az asszony olvas. Hirtelen megcsikordul a kertkapu. Felnéz a könyvből. Középkorú férfi jön feléje, kezé­ben kis bőrönd. — Bocsánat, — mondja szé­les mosollyal — a Star porszi­­vógyár küldött önhöz. . . — Menjen ki azonnal! mondja ridegen az asszony. A férfi nem mozdul. — Fogalma sincsen, hogy egy Star porszívó... — Menjen a fenébe, de azon­nal! — vág közbe az asszony, most már kiáltva. —- Nem szeretném, ha elen­gedné a szerencséjét, asszo­nyom. .. Egy kis demonstráció meggyőzi arról, hogy... — Ha azonnal nem takarodik ki, — rival rá az asszony — hí­vom a férjemet... — A férje nincs itthon! — vágja rá a porszivóügynök. Az asszony meghökkenve néz rá. Nagy ég, talán ez az ember betörő és nem is ügynök. — Honnan tudja ezt ilyen biz­tosan? — kérdi, egy hanggal csendesebben. — Húsz éve vagyok ügynök, — válaszolja flegmán a látogató — ismerem a piacot... Az ilyen­fajta nők férje sohasincs ott­hon. . . ban hallani: norvéget és ránt. (A ne yediá nyelv a finn, telje en elüt ezektől.) E felismerés után már nem volt nehéz megállapítani a beszélgetést kezdő egyének nem­zetiségét. Mivel a svédhez a nor­vég hasonlít leginkább, nem volt nehéz kitalálni, hogy ha svédül be­széltek hozzám, de mégsem své­dül, akkor az illető norvég volt. A dán nyelv már eléggé elüt a svédtől, de zenéje kifej zetten a német nyelvre emlékeztét. Ha te­hát németül szólítottak meg, de mégsem értettem belőle egy szót sem, akkor tudtam, hogy az illető dán. A svédek, norvégok és dánok elég jól megértik egymást és tár­saságban rendszerint mindenki a saját nyelvén beszél. Az is előfor­dul, hogy egymás nyelvén beszél­nek. A saját nyelvük jellege azon­ban meglehetősen kiü.közik a be­szédjükből. A külföldinek, aki a három ország egyikében telepedett le és annak nyelvét sajátította el, nem szabad elbírnia magát, meri még mindig érhetik meglepessek, ha testvérnyelvekkel próbálkozik. Ezzel kapcsolatban nagynéném, aki már több mint hú z esztendeje él boldog házasságban valódi svéd férjével — tanulságos történetet mesélt.. . Még annakidején, nem sokkal ideérkszése után, mikor már elég jól beszélte a svéd nyelvet, férjé­vel együtt egy tudományos elöa­­dáron vett részt. Többek között egy dán egyetemi tanár is felolvasást tartott. Az előadás végén nagyné­ném örömmel közúté férjével, hogy nem is gondolta, hogy ilyen sokat ért majd meg a dán nyelv­ből. Öröme sajnos nem tartott so­ká, mivel férje — bár tapintattat tudtára adta, hogy a dán tanár a svéd hallgatóság iránti tisz­teiéiből — svédül beszélt. .. —y a TANÁROSAN A középiskolai tanár színdara­bot írt, amelyet előadtak. A pre­mier után kollegái nagy virágcsok­rot küldenek neki, ezzel a felirat­tal: ,,A darabhoz, az I. felvonás 3.-ik és a III. felvonás 1. jelenete kivételével, szívből gratulálunk,“ A magyar emigráció legnagyobb könyvkereskedése: Dr. Bródy Sándor C. P. 6366, Sao Paulo. Rua Conselheiro Crispiniano 404. 3. em. 300-5. Magyar szépirodalmi művek, klasszikus és modem írók, irodal­mi, művészeti, tudományos szakkönyvek, folyóiratok, újságok, szaklapok. MAGYAR HANGLEMEZEK Kérjen díjtalan könyvjegyzéket. Levelezési cím: LIVRARIA BRÓDY LTDA. Sao Paulo, Brazília

Next

/
Thumbnails
Contents