Fáklyaláng, 1971. január-október (12. évfolyam, 1-10. szám)
1971-01-01 / 1-3. szám
FÁKLYALÁNG 7 ditási kötvény kibocsátására, hogy az ilymódon megteremtett pénzalapból fedezze a Magyar Szabadságharcos Parlament dologi kiadásait. A parlamenti ülés az emigrációs magyar egység megvalósítását elsődlegesnek Ítélte meg — de nem minden áron — s ezért felhatalmazta a Magyar Szabadságharcos Parlament Végrehajtó Bizottságát, hogy kezdjen minden magyar egyesület és egyház vezetőivel egyeztető tárgyalásokat. A demokrácia fogalmának megfelelően a Magyar Szabadságharcos Parlament Végrehajtó Bizottsága az egyeztető tárgyalások és az ebből születendő megállapodások esetében, mindig tiszteletben tartja mások politikai véleményét, de az eredményes munka elvégzésének létalapját a magyar nemzeti tudat fogalmában határozza meg. A mesterségesen szított csoport és párttorzsalkodások helyett az önzetlen nemzetszolgáló munkát és áldoathozatalt helyezi mindig előtérbe, mert csak ez a nemes minőségi harc — amely az önzetlen nemzetszolgálaton alapszik — tehet megyar és magyar között különbséget és csak igy tudjuk valóra váltani a minőség forradalmát; az emberibb ember és a magyarabb magyar egyedül jogos képviseleti szervét. A Magyar Szabadságharcos Parlament létrehozói pontosan meghatározták, hogy kiket illet meg a részvételi jog a magyar szabadságharcosok legmagasabb képviseleti szervében, definiálták azt is, hogy a Magyar Szabadságharcos Parlamentet tekintik a magyar nép egyedüli és jogos képviseleti szervének mindaddig, amig Magyarország fel nem szabadul és a magyar nép szabad választások alapján életre nem hívja demokratikus képviseleti szervezeteit — mégis a jószándéku és becsületes magyar hazafiakkal és magyar egyesületi vezetőkkel való tárgyalásaik alapján elhatározták, hogy az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc eszméinek kötelező elfogadása mellett a Magyar Szabadságharcos Parlament lényegéből eredően a magyar testvéri összefogás jegyében konzultatív jelleggel életre hívják az emigrációban élő magyarság minden rétegének bevonásával a a Szabad Magyar Parlamentet, hogy az a testület a Magyar Szabadságharcos Parlament Végrehajtó Bizottságának gondozásában minden évben tartsa meg ülésszakát a szabadvilág egy-egy magyarlakta nagyvárosában a dicsőséges magyar forradalom és szabadságharc évfordulója táján — lehetőleg október hónpban. Ebből a koncepcióból született meg a Magyar Szabadságharcos Parlament Montreal-i ülésszakának megrendezése érdekében életre hivott “Előkészítő Konferencia” Torontóban (Kanada) 1968 junius 2.-án. Sajnálatos módon a Kereszt és Kard Mozgalom és a Hungária Szabadságharcos Mozgalom képviseletében megjelent egyesületi vezetők olyan magatartást tanúsítottak ezen a konferencián, amely egyszer és mindenkorra kizárja, hogy a Magyar Szabadságharcos Parlament, a Magyar Szabadságharcos (Nemzetőr) Világszövetség, a Magyar Október 23 Mozgalom és csatolt vagy szerves szervezeteik valaha is bárminemű közös megegyezésre jussanak a Kereszt és a Kard Mozgalommal és a Hungária Szabadságharcos Mozgalommal. Indoki ás; 1., Felelősséggel biró magyar szabadságharcos nem minősítheti a Kereszt és Kard Mozgalmat magyar szabadságharcos szervezetté, annak múltja és jelenlegi tevékenysége miatt. A Kereszt és Kard Mozgalom nem vett részt az 1956-os szabadságharcban, hanem az A.B.N. (Anti Bolsevic Block of Nations) nemzetközi fedőszerv magyar osztályaként született meg 1956 előtt. Az A.B.N.-ből már hosszú évekkel korábban kilépett Kisbarnaki Farkas Ferenc tábornok ur — aki a magyar osztály legfőbb vezetője volt — s aki azzal az indoklással távozott onnan, hogy az A.B.N. egyedül ukrán érdekeket szolgál és a szervezetben való részvétel morális szempontból semmivel sem jobb, mint az u.n. “Magyar Bizottmány” (most Magyar Bizottsági részvétele a cseh érdekeltségű Free Europe Committee és kapcsolt részeinek ügyködéseiben. Sem az A.B.N. sem a F.E.C. nem ismeri el népünk jogos területi igényeit a Trianoni szerződéssel elrabolt magyar országrészekre. A Magyar Szabadságharcos (Nemzetőr) Világszövetség képviselői is azért szakítottak meg mindennemű kapcsolatot az A.B.N.-el, mert a Trianoni békeszerződés előestéjén tartott A.B.N. kongresszuson éppen a Kereszt és Kard Mozgalom áruló vezetőinek szégyentelejs magatartása miatt nem tudta elfogadtatni azon elvi álláspontját, hogy az A.B.N.-ben lévő nemzetiségi vezetők ünnepélyesen deklarálják azt, hogy az egyszer eljövendő felszabadítás után a szomszéd államok a történelmi igazságoknak megfelelően rendezik egymással szemben területi és egyéb jogos követeléseiket. Vasvári Zoltánnak és Andreánszky Károlynak ez sem akkor nem volt, sem most nem fontos, csak az, hogy tovább nyüzsöghessenek kivizsgálásra szoruló kapcsolataik további fenntartásával. 2., A Kereszt és Kard Mozgalom kisajátító és megosztó tevékenységet folytatott és folytat az 1956- os magyar forradalommal és szabadságharccal és a szabadságharcosokkal szemben, amelyhez, mint már mondottuk sem a Kereszt és Kard Mozgalomnak, sem vezetőinek semmi köze nem volt. Azzal, hogy a Kereszt és Kard Mozgalom és a Hungária Szabadságharcos Mozgalom azonos múltú és karakterű vezetői önigazolást keresnek 1944-es múltjukra az 1956-os magyar forradalomban és szabadságharcban jóvátehetetlenül vétenek a magyar nép életérdekei ellen, mert állandósították az u.n. szélsőjobboldal és a Magyarországról elszármazott zsidók párharcát és ebben az artikulátlan üvöltésben nap mint nap zsugorodik 1956 eszmei értéke, amely abszolút magyar voltával mentes volt mindkét véglet magyar ellenes múltjától és jelenétől. Mindezen túl, amikor fönnmaradásuk sziikságe úgy diktálja számtalan esetben (napjainkban is) készségesen ragadják meg egymás kezét nyilasok és zsidók. így volt ez mindig, amikor becsületes magyar munkát kellett tönkretenni vagy kisebbíteni és igy van ez főleg a magát
