Fáklyaláng, 1971. január-október (12. évfolyam, 1-10. szám)
1971-01-01 / 1-3. szám
8 FÁKLYALÁNG “Magyar Szabadságharcos Világszövetségnek" nevezett összeállásnál is, ahol ma már alig van más fajta ember, mint volt nyilas és zsidó, bőven tarkítva kommunista pártpropagandistákkal és volt Á.V.H.sokkal. 3., Minthogy a Szittyakiirt köré tömörült szervezeteknek és egyedeknek minden eddigi behálózó próbálkozása megtört a kiváló politikai érzékkel rendelkező aktiv magyar szabadságharcosok magatartásán, önmaguk képére és hasonlatosságára u.n. szbadságharcos szellemi találkozókat rendeznek szabadságharcosok részvétele nélkül — szabadságharcosok ellen — s mindenek fölött a szabadságharcos magyar nép politikai kibontakozása ellen. Ezeket az összejöveteleket az aktiv magyar szabadságharcosok elitélik, mert ismerik a politikai szélhámosságok személyes levelezéseit és azt közönséges politikai bűnözésnek tekintik. A Magyar Szabadságharcos Parlament újabb mérföldköveket állított történelmi munkája utján. Az egyik legjelentősebb mérföldkő a Magyar Szabadságharcos Parlament Philadelphia-i ülése volt, 1969 október 10-12 között. Több mint száz levél és távirat érkezett a Magyar Szabadságharcos Parlamenti ülés plénumához, kormányzóktól, szenátoroktól, képviselőktől, polgármesterektől, egyházi és társadalmi kiválóságoktól és magyar szabadságharcos vezetőktől a szabad világ minden tájáról. Megszületett a Parlament Philadelphia-i ülésszakának határozata, melyet zárónyilatkozatban tett közzé a Parlament Végrehajtó Bizottsága. A parlamenti ülésszak záró aktusa volt a szabadságharang koszoruzási ünnepsége, melynek keretén belül az Október 23 Mozgalom elnöke ismertette a hely és nap történelmi nagyságát és beszéde keretében a történelmi helyen méltatta a magyar nép szabadság igényét különös tekintettel a gyászos Trianon-i békediktátum közelgő 50. évfordulójára, és azon a történelmi helyen Pongrátz Ödön hivatalosan is elindította a Trianon Igazságtalanságai Ellen Küzdő Magyarok Nagybizottsága “MAGYAR ÖSSZEFOGÁSÁNAK ÉVÉT" a történelmi igazságok érvényre juttatásáért és a magyar szabadság visszaállításáért. A Magyar Szabadságharcos Parlament munkássága hasonlóan a Magyar Szabadságharcos (Nemzetőr) Világszövetség, a Magyar Október 23 Mozgalom és még számos magyar szervezet munkája az 1970-es évben ennek jegyében folyt, amelyről a lap más helyén olvashatnak honfitársaink. A Magyar Szabadságharcos Parlament diplomáciai és belső szervezeti valamint történelmi kutató munkájáról következő számunkban Írunk és tájékoztatjuk majd a szabad világban élő és az otthon szenvedő magyar testvéreinket. Ezzel kapcsolatban ezúton is bejelentjük, hogy a Magyar Szabadságharcos (Nemzetőr) Világszövetség IX. kongresszusának keretében 1971 október 22-23, és 24.-én New Yorkban a Magyar Szabadságharcos Parlament is megrendezi történelmi fontosságú ülésszakát — különös tekintettel az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc tizenötödik évfordulójára. Ezt a kongresszust és parlamenti ülést tekintik a szabad földön élő magyar szabadságharcosok legfontosabb központi és iránymutató rendezvényüknek, és ezért már most kérjük bajtársainkat, hogy kapcsolódjanak lie úgy az előkészítő, mint a szervezési munkába, hogy ez a rendezvény méltóképen demonstálja a magyar szabadságharcosok egységét, erejét és történelmi küldetésük iránt érzett rendithetetlen bitét. A Magyar Szabadságharcos Parlament Végrehajtó Bizottsága örökös tiszteletbeli parlamenti tagokká nyilvánította az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc azon vezető hősihalottait és mártírjait, akik a legdrágábbat — életüket — áldozták föl a magyar szabadság oltárán. Az örökös tiszteletbeli tagok névsorát az októberi parlamenti ülés zárónyilatkozatában teszi közzé a Parlament Végrehajtó Bizottsága. A tizenötéves évforduló évében emlókezziink mindennap korunk legkiemelkedőbb történelmi eseményére — az 1956-os október-novemberi forradalomra és szabadságharcra! A Magyar Szabadságharcos Parlament Végrehajtó Bizottsága. New York, 1971 január hó. Gyenis István: A FÖLDEKEN JÁRTAM Az ereszről már lecsurrant a hóié, S duzzadnak a réti vadvizek Mint lányok ringó dagadó emlői; Fiittyös szél jár s fülembe sziszeg. Taszavi dallam s mézillat a számban Édes csókként jólesett nekem És felvillant a godolat fejemben — Mint vizfodor — halk, lassú léptemen. Gyerekkoromban sokat jártam erre S dér lepte be vékony, rossz ruhám, Ahogy szórtuk a foszlós kenyér magvát Eszembe jut . . . annyi év után. Itt szépapáim lába nyoma porzott S ide hulltak vissza réges rég, Már tisztelettel léptem rá a sárra, Mely lehet . . . belőlük egy marék. Parasztok voltak — nincsen Írott emlék, Tanú a föld és az örök ég, Hogy szenvedték a hordák vonulását Közös sorssal — űrét, törökét. Kunyhóik tán itt bújtak meg a völgyben S gyűrte őket sarc és száz adó, Szivükben gyűlt a tompa keserűség S akadt közöttük, biztos lázadó. A földjeinken ismét hadak dúlnak S másnak termi gyümölcsét a kert, Miénk megint a könny és vér hullása Derűs az ég s arcom már levert. Mint szerető, ki úgy félti a kedvest Odaállok bármi lesz velem, S életem is úgy érjen majd véget, mint Egy halálos forró szerelem. 1956 tavaszán
