Fáklyaláng, 1971. január-október (12. évfolyam, 1-10. szám)
1971-01-01 / 1-3. szám
FÁKLYALÁNG 5 MAGYAR SZABADSÁGHARCOS PARLAMENT VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁG A Magyar Szabadságharcos Parlament tagsága és Végrehajtó Bizottsága őszinte hálával és elismeréssel adózik a Magyar Szabadságharcos (Nemzetőr) Világszövetség és a Magyar Október 23 Mozgalom azon tagjainak és vezetőinek, akik önzetlen és példaadó áldozathozatalukkal lehetővé tették a Fáklyaláng cimü folyóirat újbóli megjelentetését. Hálánk és elismerésünk elsősorban azért szól a nagynevű és nagymultu folyóirat kiadó és szerkesztő gárdájának, mert azok csaknem tizenötéves einigrációs életünk során éppen a Fáklyaláng cimii folyóiraton keresztül a legmárkánsabban rögzítették az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc valódi eszmei és gyakorlati értékeit. Vitathatatlanul a Fáklyaláng cimü folyóirat jelentette a legátütőbb szint az emigrációban megjelenő magyar újságok és folyóiratok összességét magábafoglaló szinprizmában, mert semilyen érdek nem kötötte vagy zabolázta mondanivalóját, kiadói és szerkesztői nem cipelték vállaikon letűnt történelmi korok béklyóit és senkitől sem kellett elvitatniuk az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc szolgálati kötelezettségét vagy képviseleti jogát, mert a legnagyobb mértékig részesei voltak az 1956-os magyar forradalomnak és szabadságharcnak. Ok csinálták a forradalmat és szabadságharcot és ebből eredően úgy a szolgálati kötelezettségek, mint a képviseleti jogok egyedül és kizárólagosan őket illetik meg mindaddig, amig mások nem állitanak maradandóbb emléket népünk szabad és független élniakarásának, mint amilyen 1956 volt. A Magyar Szabadságharcos (Nemzetőri Világszövetség és a Magyar Október 23 Mozgalom önzetlen és következetes nemzetszolgáló munkája és jogai alapján hívták életre 1966-ban az emigrációban élő legprominensebb szabadságharcosok a Magyar Szabadságharcos Parlament-et az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc tizedik évfordulójának előestéjén, amikor végérvényesen el kellett különíteni az önzetlen nemzetszolgálat és képviselet kérdését az önkreált “szabadságharcos vezérektől"’, akik titkosszolgálatok anyagi támogatásával, és a becsületes magyar emberek megtévesztésére irányuló törekvéseikkel nap mint nap vétkeztek a magyar nép életérdekei ellen. A Magvar Október 23 Mozgalom vezetőségének egyhangú határozata szerint (amelynek alapján a Mozgalom folyóirataként a Fáklyaláng megjelenik) a folyóirat Szerkesztő Bizottsága állandó rovatot biztosit a Fáklyaláng következő számaiban a Magyar Szabadságharcos Parlament Végrehajtó Bizottsága számára. A Végrehajtó Bizottság a jelen számban összefoglaló jelentést tesz közzé közel ötéves munkásságának beszámolójaként. A Magyar Szabadságharcos Parlament az 1966 junius 24-26 között Fairfield-Bridgeporton (Conn.) megerendezett Magyar Szabadságharcos (Nemzetőr) Világszövetség VI. kongresszusán hozott határozat értelmében született meg, ahol az emigrációban élő legprominensebb szabadságharcosok deklarálták a Magyar Szabadságharcos Parlamentnek —- mint a magyar nemzet utolsó szabadon választott törvényes képviseletének — életrehivását. Minthogy a Magyar Szabadságharcos Parlament tagjai csak a szabadságharc alatt megválasztott szabadságharcos vezetők lehetnek a Parlament életrehivói azzal a kéréssel fordultak az emigrációban élő magyar szabadságharcosokhoz, hogy mindazok, akik parancsnokai voltak fegyverrel harcoló csoportoknak, járási, kerületi, városi, megyei vezetői voltak forradalmi vagy munkástanácsoknak, nemzetőr csoportoknak vagy nemzeti bizottságoknak (s azt igazolni is tudják) és az emigrációban eltöltött évek során hűek maradtak a magyar szabadságharc eszméihez, csatlakozzanak a Magyar Szabadságharcos Parlamenthez, amely erkölcsi testület mindaddig képviseli a magyar népet, amig az vissza nem nyeri szabadságát és szabad választások utján másként nem rendelkezik. Világviszonylatban átütő sikere volt a kezdeményezésnek. A világ minden tájáról érkeztek jelentkezések a Végrehajtó Bizottsághoz, amely a kezdeményezés elismertetése érdekében példaadó munkát végzett. A tiz éves évforduló emlékünnepélyeire európaszerte útba indította Pongrátz Gergelyt a Korvin-Köz választott főparancsnokát a Magyar Szabadságharcos (Nemzetőr) Világszövetség elnökét. Pongrátz Gergely európai körútja során emlékbeszédet tartott Párisban, Mulhouseban, Mainzban, Bad-Godesbergben ... stb. Az Amerikai Egyesült Államok és Kanada nagy magyarlakta városainak emlékünnepélyein, mint New York. Bridgeport, Boston, Montreal stb. Hóka Ernő a Parlament Végrehajtó Bizottságának elnöke, Pongrátz Ödön a Magyar Október 23 Mozgalom elnöke voltak a főszónokok. Más helyeken, ahol a központi vezetők nem tudtak megjelenni személyesen a kontinentális, országos és helyi vezetők tartottak méltó emlékbeszédeket. Senkinek nem hiányzott mondanivalójából a Magyar Szabadságharcos Parlament létének üdvözlése és méltatása. Annak ellenére, hogy a szabadvilág államai titkosszolgálataik magyarszármazásu ügynökein keresztül mindent elkövettek, hogy tompitsák vagy lehetetlenné tegyék a rabságban sínylődő magyar nép külföldön élő képviselőinek szabad véleménynyilvánítását a nevezetes évforduló alkalmából -— a magyar szabadságharcosok hihetetlen lelkesedéssel és hősiességgel ismét áttörték a terror burkát. Úgy látszott, hogy az u. n. “Koordináló Bizottságok” teljes morális bukása egyszer és mindenkorra maga alá temette a magyar emigráció fekélyét. Az ügynökök és a szabadságharcos nevet jogtalanul kisajátító személyekről és “közösségekről” végkép
