Fáklyaláng, 1965. október (6. évfolyam, 1-10. szám)

1965-10-23 / 1-10. szám

FÁKLYALÁNG 17 Zászlóavatás New Yorkban Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc kilencedik évfordulóján rendezendő Emlékünnepé­lyen avatja fel a Magyar Október 23 Mozgalom zászlóját ünnepélyes külsőségek között. A Mozga­lom központi vezetősége egyhangú határozattal Dr. Pongrátz Simonnét a hat szabadságharcos Pongrátz testvér édesanyját kérte fel zászlóanyának, hogy ez­zel is kifejezést adjon az Édesanyák szerepének for­radalmunk és szabadságharcunk kapcsán. Amint az már világszerte köztudomású mind a hat testvér hősi helytállást tanúsított az 1956-os forradalom és szabadságharc során. Ödönt a legmagasabb karha­talmi bizottságba választottak érdemeinek és hősies­ségének elismeréséért, Gergely a Korvin Köz főpa­rancsnoka lett, Ernő parlamenti ténykedővel (mint első parlamentére a forradalomnak) vált híressé, Kristóf a fegyveres harcokban csinált felejthetetlen nevet önmaga számára, még a két legfiatalabb Bá­lint és András más szolgálatokat látott el hősi helyt­állással. Özv. Dr. Pongrátz Simonnét, minden magyar szabadságharcos méltán érezte és érzi Édesanyjának ragaszkodó szeretetéért sok-sok jó emberi tulajdon­ságáért de mindenek előtt azért mert féltő anyai gondosságával halhatatlan hősöket nevelt gyerme­keiből. A Mozgalom művészi kivitelű zászlaját Dr. Pongrátz Simonné és fiainak neveivel szabadság­­harcos vándorzászlóként a 9. évfordulón New York­ban rendezendő Emlékünnepélyen indítja világkö­rüli útjára a két szervezet összevont Központi Bi­zottsága, hogy a tízéves évfordulóra visszakerüljön New Yorkba mint a szabadságharcos egység szim­bóluma. A 9. évfordulón a zászlóavatás keretében az 1956-os forradalom és szabadságharc fegyveres csoportjainak vezetői szalagokat kötnek a vándor­zászlóra, amíg más szabadságharcosok szögeket üt­nek a zászló rudjába a forradalom és szabadság­­harc hősihalottainak és mártírjainak emlékére. Nagy György: UJ KOR A törpeagyu rémek kora jő már, Uj őskor, ember nélküli idő. Vascsőrü, dühödt óriások Kúsznak csapatban, ugatva elő. Tankokkal akarsz erkölcsről vitázni? Jobb lesz, ha hallgatsz, s lesütöd szemed. Mi erényed volt, mind a bűnjeled lett: A szív, a szó, a lelkiismeret. Még jobb lesz tán, ha megtagadsz most mindent S feleded gőgös ember-voltodat. Okulj, ügyeskedj, tán egy saurus-csorda, Vagy ha az nem, egy juhnyáj befogad. És nevess minket, kik most is csatázunk, Hiszen hiába akarat, erő: A törpeagyu szörnyek kora jő már, Uj őskor, ember nélküli idő. ÁTMENT E AZ AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG 20-IK KONVENCIÓJÁN A PÓTVIZSGÁN (folytatás a 9-ik oldalról) lett pártok örökségeként azoknak, akik részesei vol­tak rosszul sikerült vagy rosszul időzített politikai áramlatoknak. Pellengérezzem-e ki most személyszerint azokat, akiket a megmaradt irányzat most a saját képére formál uj magyarokká vagy esetleg szabadsághar­cosokká, vagy utaljak inkább a vér lázadására, amely lényegileg soha nem tud úgy keveredni, hogy ne ütközzön ki azon a fajiság tudata? Nem lehet hosz­­szu időre sikeresen összezárni az üldözőt az üldö­zöttel, az éhes embert a jól táplálttal, a tudatost (ha jó értelemben van ott olyan is?) a tudattalan­nal — zendülést hoz az, és magával ragadja az uj szentszövetség lényegét. A magyar nép legszebb tulajdonsága, hogy tiszteli az ellenséget, de nem vegyül azokkal, akik vesztére szövetkeztek vagy szövetkeznek még ma is önös érdekeik védelmében. Amit mi ott hátul meghúzódva (akik megfigye­lőként vettünk részt a konvención) reméltünk, csak annyi volt, hogy a végelesttségben szenvedő nem­zet jajkiáltása áttör a delegációk küldötteinek tuda­tán és bele marja egyszer a lelkűkbe, hogy a népünk javáért csak áldozattal lehet élni. Erre volt példa 1956, amikor az élet virágai — az ifjúság — a her­­vadásba és hanyatlásba menekültek, hogy a jobb jövő reményében lemossák apáik gyalázatát. Mi nem jogtalan örökséget kérünk, csak a saját tulaj­donunkat védjük — az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc képviseletét, mert az a mienk volt — mi csináltuk és az akkori nagykorúságunkat az azóta eltelt évek csak fokozták és mi tudjuk, hogy az Amerikai Magyar Szövetség, hasonlóan a Magyar Bizottsághoz, akkor tölti csak be hivatását, ha teret enged az életnek és hosszú évek óta tartó politikai impotenciájának levonja tanulságát azzal, hogy nyugalomba vonul. Mert az állandó átcsopor­tosítás az uj nevek felhozatala a régi keretekbe csak abban a tudatunkban erősített meg bennünket, hogy még nagyobb odaadással küzdjünk az 1956-os for­radalom és szabadságharc céljainak védelmében azzal az érzéssel lelkűnkben, hogy a korban elődeink még másolni sem tudnak minket, nem hogy képvi­selni tudnák azt amit eszmének hívnak és ami a holnap szolgálatát jelenti. A Clevelandban igazgató­kul választott “szabadságharcos” személyek a tények ismerete nélkül csak eszközök maradnak, mert sza­badságharcosok csak a harcokban születnek és nem pedig az emigrációban. Végkövetkeztetésként el­mondhatjuk, hogy az Amerikai Magyar Szövetség a függönyök mögötti paklizásai miatt ezen a pót­vizsgáján is megbukott, mert nem akart vagy nem mert szembenézni a problémákkal. Hóka Ernő KAPHATÓ Mozgalmunk 1. és 2. számú kiadványa: 1. Sulyok Dezső: A Magyar Emigráció Szerencsétlensége 2. A Magyar Október 23 Mozgalom Programmja Sulyok Dezső kommentárjaival. Megrendelhetők, egyenként 1-1 dollár előzetes beküldése mellett a következő cimen: HUNGARIAN OCTOBER 23rd MOVEMENT P. O. BOX 249 - GRACIE STATION NEW YORK 28, N. Y.

Next

/
Thumbnails
Contents