Fáklyaláng, 1965. október (6. évfolyam, 1-10. szám)
1965-10-23 / 1-10. szám
FÁKLYALÁNG 17 Zászlóavatás New Yorkban Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc kilencedik évfordulóján rendezendő Emlékünnepélyen avatja fel a Magyar Október 23 Mozgalom zászlóját ünnepélyes külsőségek között. A Mozgalom központi vezetősége egyhangú határozattal Dr. Pongrátz Simonnét a hat szabadságharcos Pongrátz testvér édesanyját kérte fel zászlóanyának, hogy ezzel is kifejezést adjon az Édesanyák szerepének forradalmunk és szabadságharcunk kapcsán. Amint az már világszerte köztudomású mind a hat testvér hősi helytállást tanúsított az 1956-os forradalom és szabadságharc során. Ödönt a legmagasabb karhatalmi bizottságba választottak érdemeinek és hősiességének elismeréséért, Gergely a Korvin Köz főparancsnoka lett, Ernő parlamenti ténykedővel (mint első parlamentére a forradalomnak) vált híressé, Kristóf a fegyveres harcokban csinált felejthetetlen nevet önmaga számára, még a két legfiatalabb Bálint és András más szolgálatokat látott el hősi helytállással. Özv. Dr. Pongrátz Simonnét, minden magyar szabadságharcos méltán érezte és érzi Édesanyjának ragaszkodó szeretetéért sok-sok jó emberi tulajdonságáért de mindenek előtt azért mert féltő anyai gondosságával halhatatlan hősöket nevelt gyermekeiből. A Mozgalom művészi kivitelű zászlaját Dr. Pongrátz Simonné és fiainak neveivel szabadságharcos vándorzászlóként a 9. évfordulón New Yorkban rendezendő Emlékünnepélyen indítja világkörüli útjára a két szervezet összevont Központi Bizottsága, hogy a tízéves évfordulóra visszakerüljön New Yorkba mint a szabadságharcos egység szimbóluma. A 9. évfordulón a zászlóavatás keretében az 1956-os forradalom és szabadságharc fegyveres csoportjainak vezetői szalagokat kötnek a vándorzászlóra, amíg más szabadságharcosok szögeket ütnek a zászló rudjába a forradalom és szabadságharc hősihalottainak és mártírjainak emlékére. Nagy György: UJ KOR A törpeagyu rémek kora jő már, Uj őskor, ember nélküli idő. Vascsőrü, dühödt óriások Kúsznak csapatban, ugatva elő. Tankokkal akarsz erkölcsről vitázni? Jobb lesz, ha hallgatsz, s lesütöd szemed. Mi erényed volt, mind a bűnjeled lett: A szív, a szó, a lelkiismeret. Még jobb lesz tán, ha megtagadsz most mindent S feleded gőgös ember-voltodat. Okulj, ügyeskedj, tán egy saurus-csorda, Vagy ha az nem, egy juhnyáj befogad. És nevess minket, kik most is csatázunk, Hiszen hiába akarat, erő: A törpeagyu szörnyek kora jő már, Uj őskor, ember nélküli idő. ÁTMENT E AZ AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG 20-IK KONVENCIÓJÁN A PÓTVIZSGÁN (folytatás a 9-ik oldalról) lett pártok örökségeként azoknak, akik részesei voltak rosszul sikerült vagy rosszul időzített politikai áramlatoknak. Pellengérezzem-e ki most személyszerint azokat, akiket a megmaradt irányzat most a saját képére formál uj magyarokká vagy esetleg szabadságharcosokká, vagy utaljak inkább a vér lázadására, amely lényegileg soha nem tud úgy keveredni, hogy ne ütközzön ki azon a fajiság tudata? Nem lehet hoszszu időre sikeresen összezárni az üldözőt az üldözöttel, az éhes embert a jól táplálttal, a tudatost (ha jó értelemben van ott olyan is?) a tudattalannal — zendülést hoz az, és magával ragadja az uj szentszövetség lényegét. A magyar nép legszebb tulajdonsága, hogy tiszteli az ellenséget, de nem vegyül azokkal, akik vesztére szövetkeztek vagy szövetkeznek még ma is önös érdekeik védelmében. Amit mi ott hátul meghúzódva (akik megfigyelőként vettünk részt a konvención) reméltünk, csak annyi volt, hogy a végelesttségben szenvedő nemzet jajkiáltása áttör a delegációk küldötteinek tudatán és bele marja egyszer a lelkűkbe, hogy a népünk javáért csak áldozattal lehet élni. Erre volt példa 1956, amikor az élet virágai — az ifjúság — a hervadásba és hanyatlásba menekültek, hogy a jobb jövő reményében lemossák apáik gyalázatát. Mi nem jogtalan örökséget kérünk, csak a saját tulajdonunkat védjük — az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc képviseletét, mert az a mienk volt — mi csináltuk és az akkori nagykorúságunkat az azóta eltelt évek csak fokozták és mi tudjuk, hogy az Amerikai Magyar Szövetség, hasonlóan a Magyar Bizottsághoz, akkor tölti csak be hivatását, ha teret enged az életnek és hosszú évek óta tartó politikai impotenciájának levonja tanulságát azzal, hogy nyugalomba vonul. Mert az állandó átcsoportosítás az uj nevek felhozatala a régi keretekbe csak abban a tudatunkban erősített meg bennünket, hogy még nagyobb odaadással küzdjünk az 1956-os forradalom és szabadságharc céljainak védelmében azzal az érzéssel lelkűnkben, hogy a korban elődeink még másolni sem tudnak minket, nem hogy képviselni tudnák azt amit eszmének hívnak és ami a holnap szolgálatát jelenti. A Clevelandban igazgatókul választott “szabadságharcos” személyek a tények ismerete nélkül csak eszközök maradnak, mert szabadságharcosok csak a harcokban születnek és nem pedig az emigrációban. Végkövetkeztetésként elmondhatjuk, hogy az Amerikai Magyar Szövetség a függönyök mögötti paklizásai miatt ezen a pótvizsgáján is megbukott, mert nem akart vagy nem mert szembenézni a problémákkal. Hóka Ernő KAPHATÓ Mozgalmunk 1. és 2. számú kiadványa: 1. Sulyok Dezső: A Magyar Emigráció Szerencsétlensége 2. A Magyar Október 23 Mozgalom Programmja Sulyok Dezső kommentárjaival. Megrendelhetők, egyenként 1-1 dollár előzetes beküldése mellett a következő cimen: HUNGARIAN OCTOBER 23rd MOVEMENT P. O. BOX 249 - GRACIE STATION NEW YORK 28, N. Y.
