Fáklyaláng, 1964. június-október (5. évfolyam, 1-10. szám)

1964-10-23 / 7-10. szám

1 FÁKLYALÁNG 3., A leninista forradalom lendületének 47 év után természetes és most már szemmel látható le­lassulása és ezzel kapcsolatban az orosz államférfiak azon nyilvánvaló törekvése, hogy a forradalom to­vábbi erőltetése helyett igyekezzenek elért eredmé­nyeiket konszolidálni és ehhez megfelelő nemzet­közi légkört teremteni. 4., Annak a második világháború után néha fel-felbukkanó gondolatnak szinte végleges elmerii­­lése, hogy Oroszország esetleg “lerohanja” a konti­nentális Nyugateurópa még szabadon maradt részeit. Ennek a változásnak oka Nyugateurópa katonai, politikai és gazdasági megerősödése. 5., A marxizmus-leninizmus több fontos princi­­piuma (pl. a munkások “elnyomorodása” a kapi­talista rendszerben, a gazdasági válságok elhárítha­tatlan rombolása a tőkés termelési rend összeomlá­sáig) az élet megcáfolhatatlan tanúsága szerint hamisnak bizonyult és ennek éreztetnie kell hatását az egész jövendő világfejlődésre. 6., A szovjet kollektiv mezőgazdasági termelési rendjének minden jel szerint most már elháríthatat­lan összeomlása, amelyen külföldi gabonavásárlások­kal csak igen rövid időre és felületesen lehet segí­teni. Ez előbb-utóbb parancsoló kényszerré teszi az egyéni földtulajdon valamilyen formájának vissza­állítását az u.n. szocialista országokban. 7., Annak a szovjet törekvésnek most már nyil­vánvaló sikertelensége, hogy az emberek többségé­ből kiirtsák az istenhitet és vallásos érzést. Ez nagy átalakulást von majd maga után az egész szovjet ideológiában. 8., A központilag irányított “szocialista” ipari termelés sikertelensége és annak a szovjetvezetők részéről való nyílt beismerése, hogy a nép élet­standardjának egy viszonylag alacsonyabb szinten való megtartása is most már elkerülhetlenül szük­ségessé teszi a Szovjetunióban is a kapitalista ter­melési módszereknek legalább is részbeni alkalma­zását. 9., A szovjet ifjúság szembefordulása az ural­mat jelenleg gyakorló idősebb generációkkal és az ifjúsági mozgalmakban szabadabb szellem érvénye­sülése. A legújabb orosz irodalom szabadabb szel­leme, azonos jelenségek az u.n. “szatellita” orszá­gokban. 10., Az európai népek általános vágya konti­nensük integrálására és a mai mesterséges ketté szakitottság megszüntetésére, amely csak mindkét vezető nagyhatalom fegyveres erőinek önkéntes visz­­szavonásával érhető el. A találkozót rendező két szövetség vezetői az ismertetettek alapján azt hiszik, hogy Amerika po­litikáját aktívabbá és mozgékonyabbá kellene tenni a magyar kérdés megoldásának előbbrevitele érde­kében. A gyakorlati kivitel szempontjából ajánlatos­nak mutatkozik a tennivalóknak két lépcsőzetbe való beosztása. Az első a még mindig meglévő inhumánus állapotok kiküszöbölésére irányuló törekvés, szuggesztiók alkalmazásával az orosz és magyar kormányok felé, valahányszor erre bármely nyu­gati szervnek alkalma nyílik, 9 Ebbe a kategóriába tartoznak: a teljes amnesztia elrendelése és becsületes végrehajtása; a volt politikai elitéltek és internáltak reha­bilitálása; a Szovjetunióba hurcolt szabadságharcosok hazahozatala; a technikai határzár megszüntetése; a vallásüldözés megszüntetése; a Mindszenty kérdés rendezése; a családtagok egyesítésének korlátlan meg­engedése; a nemzetgyilkos abortuszrendelet azonnali visszavonása; a jelenlegi magyar határokon kívül élő ma­gyarság jogainak maradéktalan visszaállítása, beleértve az anyaországhoz való visszacsat­­lakozásuk jogát is; a régi osztálykülönbségekhez fűződő egyen­lőtlenségek kiküszöbölése. A második lépcső körébe tartozik: a politikai szabadság visszaállítása; az ipari és mezőgazdasági termelés uj rend­jének kidolgozása és életbe léptetése; a nyugattal a normális kereskedelmi kap­csolatok és kulturális csereakciók felvétele; mindenféle utazási korlátozások megszünte­tése és olyan állapotok teremtése amelyek mellett az Egyesült Államok és más nyugati országok Social Security nyugdija Magyar­­országon is kifizethető legyen. “MINDENEK ELŐTT KÖVETELJÜK AZ E. N. SZ. HATÁROZATOK ÉRTELMÉBEN A SZOVJET CSAPATOK KIVONULÁSÁT MA­GYARORSZÁGRÓL ÉS SZABAD VÁLASZTÁ­SOK TARTÁSÁT SEMLEGES EURÓPAI OR­SZÁGOK ELLENŐRZÉSE MELLETT”. Konferenciánk anyagát ki fogjuk értékelni, an­nak alapján javaslatokat készítünk és azokat eljuttat­juk a szabad nyugati világ országainak külügymi­nisztériumaihoz. A kibontakozás keresésében az az elv vezet bennünket, hogy Magyarország függő kérdéseit maguknak a magyaroknak kell megolda­­niok a kölcsönös érintkezés felvételével és a nagy­hatalmak megfigyelői minőségben való részvételével. Ez felel meg a nemzeti önrendelkezés elvének és egyedül ez vezethet egy, a legszélesebb rétegeket kielégítő igazságos és tartós megodáshoz. Az előadások elhangzása után junius 27.-én dél­után 4 órakor került sor a programban meghirde­tett sajtókonferenciára. A sajtókonferencián külön­böző angolnyelvü vezető lapok mellett megjelent az A.P. hírügynökség és WCBS televízió képviselője is, akik miután megkapták a konferencia sajtónyi­latkozatát, intervjukat készítettek a konferencia részt­vevőivel. Ezek közül kiemelhetjjük a WCBS televí­zió intervjuját Pongrátz Ödönnel és az A.P. képvi­selőjének hosszú beszélgetését a két szervezet veze­tőivel. Junius 28.-án vasárnap délután zárt ülést tartott a Kongresszus, amelyen elfogadta a kiküldött szak-

Next

/
Thumbnails
Contents