Fáklyaláng, 1963. március-október (4. évfolyam, 1-9. szám)
1963-03-15 / 1-3. szám
10 FÁKLYALÁNG akkor világtörténelmi nagyságra emelkedhetik. Ha nem tud mértéket tartani és továbbra is hagyja magát a “kapitalizmus eltemetésének” ábrándjától vezetni, akkor csak egy marad a kommunista forradalom átlag-vezetői közül. A magyar ügy képében a sors kezébe adta élete legnagyobb lehetőségét: ezen dől el, hogy tud-e az igazán nagyok közé emelkedni, vagy megmarad középszerű bolsevikinek. Nekünk minden érdekünk azt követeli, hogy fel tudjon emelkedni a legnagyobbak történelmi magaslatára, mert ide csak a magyar szabadság teljes visszaadásán keresztül vezet az ut. Neki annál könnyebb ezt a magasba vivő utat választania, mert ezt a legtisztább és legeredetibb leninizmus is igy követeli meg tőle. Lenin az 1917. évi Októberi Forradalomnak mindjárt első napján proklamációt tett közzé a békéről, amelynek minden sorát ő maga irta. Ez a békedeklaráció egyebek között a következőket mondja: “Ha bármely népet erőszakos eszközökkel tartanak vissza egy bizonyos állam határai között és ha az ilyen népnek, dacolva annak kifejezett akaratával — nyilvánuljon bár meg ez az akarat a sajtóban, népgyiiléseken, párthatározat formájában, vagy a nemzetre nehezedő iga elleni felkelésekben — nem adják meg a döntés jogát, szabadon minden nyomástól, szabad választások utján, a bekebelező állam vagy bármely más hatalmas állam haderejének jelenléte nélkül, hogy eldönthesse, hogy a nemzeti élet milyen formáját akarja sajátjául bírni — ha tehát valahol ezek az állapotok állanak fenn, akkor az ilyen államnak ebben a helyzetben való megtartását annexiónak kell neveznünk, ami egyértelmű a megszállással és erőszakkal.’’2 Lenin szavait nem lehet félreérteni, sem félre magyarázni. Ő szabad választásokat mond és ugyanezt kérjük mi is. Lenin szavai alapján, a leninizmus nevében kérjük a leninista Szovjetbirodalomtól a magyar szabadságnak szabad választások utján való visszaadását. * Reméljük, hogy Hruscsov miniszterelnök ebben a kérdésben is orthodox leninista mer és tud lenni és lesz ereje Lenin tanítását alkalmazni Magyarország javára is, nemcsak az ellen. Erre szinte predesztinálja őt a szerep, amit szemmel láthatóan önmaga számára választott az orosz történelemben. És részben ez a remény — a dolgok mélyén forrongó nagy történelmi eszmeáramlatok végső kikristályosodásába vetett remény — mozdította meg bizonytalan lábunkat, amikor útnak indultunk, tudva, hogy utunk akadályai között a legnagyobb az lesz, hogy a szovjetkormány nem mer majd leninista lenni. A kétkedés felett győzött a remény és — elindultunk. Tehát ez a mi utunk. És az a szilárd meggyőződésünk, hogy vagy mi magunk, vagy ha életünk véget ér, mielőtt megláthatnánk az Ígéret földjét, a szabad Magyarországot, akkor a mi kezdeményezésünk alapján és a mi nyomdokainkon járva más, hasonlóan lelkes és idealista magyarok valóra is fogják ezt az álmot váltani. Egyikünk sem akar egyénileg hazamenni, nem akar otthon magának kedvező pozíciót előkészíteni vagy hasonló más babérokra pályázni. A mai, nem szabad Magyarországra akármilyen előnyös pozícióba sem mennénk haza, de egy szabad, nemzeti életének létminimumát visszanyert Magyarországba még koldusnak is szívesen. És ha a nagyhatalmak valaha csinálnak maguk között Magyarország sorsára vonatkozóan — mely számukra idegen és tilos terület — valamiféle rendezést, ami kevesebb lesz a magyar nemzeti élet létminimumánál, az a mi kemény ellenállásunkkal fog találkozni, mert mi a forradalom programmja alapján állunk. Még egyszer: ez a mi utunk. És ha valaki még mindig, az ezen cikkben foglalt deklaráció jellegével biró kijelentéseink ismeretében is gyalázni akar és fog minket, mi azt az ügy szolgálata kedvéért, amit vállaltunk, épen olyan áldozatos lélekkel fogadjuk, mint ahogyan az eddigi méltatlan gyalázkodásokat fogadtuk. Senki se várja, hogy ezekre feleljünk. Elsikkadna Magyarország szolgálata, ha ezt tennénk. Azt viszont már tudjuk, hogy az emigráció legjobb elemei velünk vannak és a történelem ellenállhatatlan árja feltartóztathatatlanul sodor minket előre. 1 Idézve a Reader’s Digest 1963 januári számának 52. old. 2 George P. Kennan: Russia and the West Under Lenin and Stalin. Boston and Toronto, 1960, 1961. — 35. old. KAPHATÓ Mozgalmunk 1. és 2. számú kiadványa: 1. Sulyok Dezső: A Magyar Emigráció Szerencsétlensége 2. A Magyar Október 23 Mozgalom Programmja Sulyok Dezső kommentárjaival. Megrendelhetők, egyenként 1-1 dollár előzetes beküldése mellett a következő cimen: HUNGARIAN OCTOBER 23rd MOVEMENT P. O. BOX 249 - GRACIE STATION NEW YORK 28, N. Y. Tóth Árpád kitűnő cikkének (A magyar értelmiségi fiatalság fejlődése a második világháború után) folytatása jelen számunkból helyhiány miatt kimaradt. Következő számunkban hozzuk. Ezért olvasóink elnézését kérjük. MAGYAR KÖNYVEK Regények, Szótárak, Nyelvkönyvek, Szakkönyvek Nagy Választékban! Kották, ajándéktárgyak, hanglemezek olcsó beszerzési helye. Kérje INGYENES árjegyzékünket. HUNGARIAN BOOK AGENCY COSMOS BOOK & GIFT SERVICE 1592 SECOND AVE. NEW YORK 28, N. Y. (82-83. utcák között) Tel.: RE 4-4660 Ikka—Tuzex—Gyógyszerküldés Tulajdonos: Taliga Miklós tanár Egyedül nálunk kapható: NAGY-MAGYARORSZÁG SZÍNES TÉRKÉPE 36x26, ÁRA $1.00.
