Fáklyaláng, 1962. március-december (3. évfolyam, 1-12. szám)

1962-05-15 / 4-5. szám

hogy milyen romboló munkát végez a Radio Free Europe csehszlovák deszkje a kommunizmus elleni ellenállás lelki frontján és milyen nagy mértékban szolgál marxista-leninista célokat — lehet, hogy nem szándékosan és tudatosan. Most azokat a részeket idézzük, amelyek akadályul szolgálnak, hogy Európában egészséges politikai szellem alakulhasson ki. Tanulmányának két ilyen irányú alfejezete van.

“A korábbi német polgártársak elidegenítése.”

“Talán legjobb példa arra, hogy a Radio Free Europe milyen negatív álláspontot foglal el a szabad világ fontos céljaival szemben, érthetetlen magatartása a németek irányában.”

“1945-ben a kommunisták kiforszirozták, hogy a lengyelek és csehek kiüldözzenek közel 15 millió németet századok óta lakott hazájukból. Ezek közül mintegy 3 millió életét vesztette, amikor gyalogmenetben áthaladtak a Cseh Érchegységen, a Szudeta Alpokon és a Cseherdőn, vagy amikor nyugatra szállították őket marhavagonokban, amelyeket ott felejtettek valahol a vágányokon. A többi 12 milliótól is elkobozták minden vagyonát. A legtöbbjét megverték és megkinozták.”

“Természetes, hogy a csehek és lengyelek félnek volt német polgártársaik boszujától. A kommunisták érthetően mindent megtesznek, hogy ezt a félelmet életben tartsák a csehek és lengyelek között, akiket ők uralmuk alatt tartanak.”

“A Radio Free Europe kötelessége az volna, hogy lerontsa ennek a kommunista propagandának a hatását, megmondva a cseheknek és lengyeleknek, hogy a Nyugat-Németországban élő németek milyen számos esetben juttatták kifejezésre jóakaratukat és őszinte kívánságukat, hogy megteremtsék a kibékülést a kiüldözött németek és e két nép között. De a Radio Free Europe nem tesz semmit ennek az érdekében. Még azokról a megállapodásokról is mélyen hallgat, amelyeket a hazulról elüldözött cseh államférfiak kötöttek a kiűzött németekkel.”

“Összefoglalva a dolgokat, a Radio Free Europe a rendkívül fontos kiüldözött problémát illetően a következő részlet-álláspontokat foglalja el: a.) Még csak meg sem említi a kiüldözött németek békés atitüdjét és programmját. b.) Nevetségessé teszi azokat a menekült cseheket és lengyeleket, akik nem gyűlölik a németeket, c.) Sohasem beszél arról, hogy a németek a múltban milyen kitűnő teljesítményeket mutattak fel Csehszlovákiában és sohasem beszél a múltbeli német-cseh együttműködésről. d.) Sohasem beszél arról, hogy az antikommunista németek kiűzése milyen nagymértékben lehetővé tette Csehszlovákiának belülről való kommunizálását. e.) Állandóan azon a témán lovagol, hogy milyen üldözéseket szenvedtek a csehek és a lengyelek a német uralom alatt, f.) A németeket állandóan kárhoztatja bágyadt dicsérgetés mellett és ravaszkodó módon, leplezett modorban, ami csak arra jó, hogy a szlávokban gyűlöletet keltsen a németek irányában, g.) Azzal, hogy helyesnek tartja a 15 millió német kiüldözését és helyesli az Odera-Neisse határvonalat, olyan nacionalista politikát követ ,amely pontosan egyezik azzal, amit a kommunisták is követnek.”

*

De a szög 180 fokot fordul, ha szovjetorosz érdekről van szó:

“Az internacionalizmus és a fajok összekeveredésének propagálása.”

Csak kis részletet idézünk egy nagyobb részből:

“A Radio Free Europe — miután mindig szembenáll a nacionalizmussal — még azt is ellenzi, hogy megadják a nemzeti önrendelkezési jogot a nagyszámú nem-orosz nemzetnek, amelyek a Szovjet Birodalom határain belül élnek. Azon az alapon áll, hogy a nemzeti önrendelkezési jognak Oroszország határain belül való érvényesítése minden erőfeszítés kezébe hatalmas fegyvert adna, amelynek célja a Szovjetunió feldarabolása. Ezért az R.F.E. bámulatosan vérezni tudó szivei ezt ellenzik. így ‘A Nyugati Hatalmak hangja’ cimü adás 1952 február 8.-án este 8 órakor ekként beszélt: ‘Oroszországnak nem szabad magát több kisebb országra feldarabolni és ezért a Szovjetunió népei szüntessenek be maguk között minden vitatkozást.’ ”

—Ezzel be is fejeztük Jiri Brada tanulmányának ismertetését. Szerzője 1923 március 8.-án született, tehát a fiatal cseh nemzedékhez tartozik. Okos, értelmes, elfogulatlan és élesen gondolkodó agy. Masaryk tehetségével, annak óriási hibái nélkül jelenik meg ebben a tanulmányában. Ha csak vagy féltucat is van ebből a fajtából, akkor Középeurópa kérdése sokkal könnyebben lesz megoldható. De egyfelől a Ferdinand Peroutkákkaí és Vaclav Majerekkel, másfelől a Varga Bélákkal és Nagy Ferencekkel ez a probléma nem oldható meg soha. Pedig ők a Free Europe elválaszthatatlan kedvencei.

*

És most áttérhetünk tanulmányunk külpolitikai részének summázatára:

Ha Eduard Benesnek szabad volt az első világháború alatt könyvet írnia “Romboljátok le Ausztria-Magyarországot” cim alatt, ha ezt szabad volt angolul és franciául megjelentetnie és ezért az egész Ántánt és Amerika mint a szabadság hősét és az emberiesség harcosát ünnepelte őt, akkor nekünk több mint 40 év keserű tapasztalatai után, amikor már az egész szabad világ az előtt a pont előtt áll, hogy a bolsevizmus prédájává lesz, kötelességünk kimondani a jelszót: “Rontsátok le Csehszlovákiát, Nagyromániát és Jugoszláviát és adjátok meg a Kárpátmedence öt népének: a magyarnak, az erdélyinek, a horvátnak, szlováknak és a kárpátukránnak az önrendelkezési jogot, ha Európát meg akarjátok menteni attól, hogy elnyelje a pánszláv áradat és kultúrája feloldódjék a szláv kultúrában.”

Benesnek tized-igazsága volt, amikor a Monarchia soknyelvüségét és etnikai heterogenitását, valamint földrajzi alaktalanságát tette támadásai alapjává, mert a geopolitika és nacionalizmus mai felfogása szerint valóban nem állhat fenn ugyanaz az uralom Bregenzben, mint amelyik Csernovitzban is parancsol. De Magyarország geopolitikai, gazdasági és történelmi egység volt, ahol csak az államrendszert kell modernizálni és az egyenjogú federalizmus alapján teljesen újra szervezni. A magyar nemzetiségi harcok 1920 előtt soha meg sem közelítették azt az intenzitást és mély elkeseredettséget, ami ma Amerikában a fajok harcát jellemzi és ez utóbbit mégsem akarja senki sem az Egyesült Államok

28