Fáklyaláng, 1962. március-december (3. évfolyam, 1-12. szám)
1962-05-15 / 4-5. szám
megérezték, hogy itt nem Varga Béla személyéről van szó, hanem a magyar nemzet közéletének egyik vezéréről, aki véletlenül a Nemzeti Bizottmány elnöke is. Megmozdultak a magyarok és a 8zent István terem dugtig megtelt magyarokkal és szép számmal láttunk magunk között fontos amerikai személyiségeket. Az egyszerű vacsora viharos és lelkes ünnepléssé let.” “Ott volt a zsúfolásig megtelt teremben ötszáznál több vendég. Ott volt az egész magyar nemzeti élet keresztmetszete. Magyar tőnemesek, nemesek, diplomaták, minden párthoz tartozó politikusok, papok, tudósok, orvosok, ügyvédek, írók és művészek, bankárok és kereskedők, iparosok és munkások, szegények és módosabbak, mert köztünk nagyon gazdagok itt nem igen vannak. Protestánsok, zsidók es katolikusok... kmnyi mindenféle magyart egy asztalnál ritkán láttunk az utóbbi évtizedekben. Az volt az ember érzése, hogy itt a magyar lélek kelt szárnyaira és néhány órára mindenki elfelejtette, hogy ő hovátartozónak érzi magát. Varga Béla szeretetében eggyé forrottunk mindnyájan. A Varga Bélának átnyújtott virág és elismerés a Nemzeti Bizottmánynak szólt és annak az ügynek, aminek képviseletében Varga Béla jár az élen. Az ünneplés minden magyarok ünnepe lett.” Eddig az idézet Biró Benedek cikkéből. A cikknek van egy kisebb technikai hibája: az események, amelyek a cikk hátterét képezik, 1951 április 2.-a és 8.-a között zajlottak le, mig a róluk szóló tudósítás 2 hónappal később jelent meg. Az alábbiakból kitünően ez alapos kétséget támaszt a cikk jóhiszeműsége iránt. De van a cikknek egy érdemi vétke is: az esemény, amiről beszámol, nem “minden magyarok ünnepe” volt, hanem a magyar név egyik legnagyobb nyilvános megszégyenülése Amerikában. Az Amerikai Magyar Népszava 1951 április 3.-i száma a 6. lapoldalon “Bankett Varga Béla tiszteletére” cim alatt jelentette be, hogy a new yorki Magyar Római Katolikus Szent István Hitközség április 8.-án, vasárnap este 7 órakor bankettet rendez Varga Béla tiszteletére. Az itt bejelentett, de már hetek óta tervezett vacsora azonban igen csekély érdeklődést keltett a közönség körében és a rendezők már attól tartottak, hogy az teljesen néptelen marad. Ezt a Nemzeti Bizottmány nehezen tudta volna elviselni. Jelentették a tényt a Bizottmány néhány vezető emberének, akik Fábián Bélát kérték meg, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket, hogy a vacsorának legyen közönsége. Fábián Béla hosszabb megbeszélést folytatott Mr. C. D. Jacksonnal, a Free Europe Committee elnökével arról, hogy mit lehetne tenni. Ez volt az a bizonyos Mr. Jackson, aki 8 hónappal később Münchenben azt az emlékezetes nyilatkozatot tette, hogy a Free Europe Radio azzal a rendeltetéssel indult, hogy megteremtse a belső zavargások előfeltételeit azokban az országokban, ahova adásai eljutnak. Hogy ezután mi történt, arra nézve átadjuk a szót a New York Times-nek, amely 1951 április 3.-i számának 10. oldalán, a 2.-4. hasábokon közölte Varga Béla fényképét és mellette a következő cikket: “Vörös összeesküvés Msgr. Varga Béla meggyilkolására.” Alcím: “A Free Europe Csoport leleplezi a Bukarestből küldött parancsot az itteni iroda felrobbantására.” “A National Committee for a Free Europe, Inc. tegnap este nyilvánosságra hozott olyan terveket, amelyeknek célja az, hogy meggyilkolják Varga Bélát, a magyar Parlament száműzetésben élő elnökét, aki most itt él egy katolikus intézetben a 227 East 72 Street alatt.” “Az összeesküvést egy sifrirozottan küldött táviratból fedezték fel, amit a Cominform bukaresti központi hivatala küldött itteni ügynökeinek. Ez elrendeli, hogy Msgr. Varga Bélának meg kell halnia julius l.-e előtt.” “C. D. Jackson, a Committee elnöke azt is nyilvánosságra hozta, hogy a megfejtett titkos üzenet elrendelte azt is, hogy a Magyar Nemzeti Bizottmány new yorki és washingtoni hivatalait fel kell robbantani, ugyanazon időpontig. Tiz személy dolgozik itt a Bizottmány számára és öt az ország fővárosában lévő hivatalban.” “A kiszemelt áldozat nincsen meglepve.” “Itteni szállásán a 48 éves katolikus pap kijelentete, hogy őt nem lepte meg, hogy nyilvánosságra került egy ilyen terv, amely az ő meggyilkolására irányul. Csendes, nyugodt hangon kifejtette, hogy nem kíván lakásából kiköltözködni és hozzátette, hogy munkáját folytatni fogja, mint a Magyar Bizottmány elnöke, mind itt, mind Washingtonban.” “Mr. Jackson elmondotta, hogy mihelyt az üzenet tartalmát megfejtették, távirati figyelmeztetést küldtek Dean Acheson külügyminiszternek és J. Edgar Hoovemak, a Federal Bureau of Investigation igazgatójának. Ez az üzenet többek között a következőket tartalmazta: ‘A bukaresti Cominform Központi Irodájából már útban van a terv Msgr. Varga Bélának a likvidálására, akinek az Egyesült Államok menedékjogot adott. Az az erőteljes támogatás, amiben ő a magyarországi szabotázs mozgalmat részesítette, végre is kihívta ellene a Cominform fékezhetetlen haragját. Ez a lehető legkomolyabb fenyegetés nemcsak Msgr. Varga Béla biztonsága ellen, hanem itt és egyebütt élő honfitársai ellen is, akik őkörülötte sorakoztak fel a Magyarország szabadságáért folyó harcban.’ ” “A felfedezés részleteit titokban tartják.” “Mr. Jackson megtagadta, hogy részleteket közöljön arra vonatkozóan, hogyan jutott ez az üzenet a Bizottság kezébe. Csak annyit mondott, hogy külföldön fogták el. Ilyen célokra van a Bizottságnak egy Radio Free Europe nevű intézménye, amely 1950 julius 4.-e óta működik.” “. . . az elfogott rejtjeles üzenet, amit kiadtak Msgr. Varga Bélának, azt tartalmazta, hogy célja, hogy fel kell robbantani a magyar menekült kormányt. A következő célok megvalósítását sorolta fel: 1. Varga Bélát, a menekült magyar kormány elnökét likvidálni kell. (:Tehát maga a Free Europe Committee elnöke nevezte a sajtónak adott nyilatkozatában a Magyar Nemzeti Bizottmányt “menekült magyar kormánynak.” Igaz, hogy ezt a két balkezes Mr. C. D. Jackson csinálta, akinek egyik nyilatkozata ostobább volt mint a másik. De azért ez a nyilatkozat bele fúródott az emigrációs magyar közéletbe és tönkretette a nem prostituált részlegek egészséges munkájának minden lehetőségét.:) — Minden eszközzel ellene kell dolgozni, miután presztizse jelentékenyen megnövekedett. 2. A magyar menekült kormányt fel kell robbantani 1951 julius l.-e előtt. Elő kell segíteni, hogy 26
