Fáklyaláng, 1962. március-december (3. évfolyam, 1-12. szám)
1962-05-15 / 4-5. szám
Ezeknek az ostoba tizedigazságoknak a hangoztatása magyar szempontból soha meg nem bocsátható hazaárulás és akik ezek szerint élnek és cselekednek, hazaárulók. Ha megtévedésből teszik, cselekményük inkább megbocsájtható. De ha pénzért vagy pozícióért teszik, minősített hazaárulók. Sokan vannak itt és ha az 1956. évi forradalom lelki emelkedettsége nem állna szemünk előtt, ezeket itt látva kétségbe kellene' esnünk hazánk jövője miatt. Prostituálták magukat és ennek fejében megtagadják fajtájuk szolgaságra vetett részét. És azok, akiket ekként uraikká tettek, mindig fognak találni egy-egy Szabó Pált, aki a csóvát beveti az együttes feje fölé és előidézi, hogy “kiszáradt tóban úszó versenyt rendezzenek” ahelyett, hogy Magyarország soha el nem évülő területi sérelmeit tárnák a világ elé, okosan, átgondoltan és olyan érvek alapján, amelyek előtt mindenkinek meg kell hajolnia. És megkeresnék a kapcsolatokat azokhoz a dunavölgyi népekhez, melyeket Trianon épugy megfosztott önrendelkezési joguktól, mint minket. Hogy a Radio Free Europe ténylegesen menynyire cseh befolyás alatt áll és mennyire nincs ott semmi, de semmi szava “a Magyar Nemzetgyűlés le nem mondott elnökének”, arra ugyancsak a Csehszlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmányának már említett Értesítője közöl egy klasszikus példát. Kárpátalja sorsát ismerjük. Masaryk Wilsontól hazugsággal csalta ki azt is és már eredetileg Oroszországnak szánta, úgy kezelve azt mint bizományi addig is, amig az oroszok átvehetik tőle. Népek önrendelkezési jogáról, a lakosság megkérdezéséről szó sem volt, mert tudjuk hogy Wilson általában csak papíron volt saját igéinek prófétája, a gyakorlatban ő maga rúgta fel azokat elsőnek. Azután Benes 1945 junius 28.-án átruházta Kárpátalját a Szovjetre. A Nyugat meg se mukkant ezzel a merénylettel kapcsolatban. Most viszont azok a csehek, akik a Radio Free Europenál az irányítást végzik, magukénak tekintik azt a Kárpátalját, amiről önként mondtak le Szovjetoroszország javára. Amikor Varga Béla e területnek Oroszországhoz csatolása 10. évfordulóján beszélni akart e tartomány népéhez, a müncheni rádió ezt nem engedélyezte azzal az indokolással, hogy Kárpátalja a csehek érdekkörébe tartozik. Nekik külön órák állanak rendelkezésükre a müncheni rádiónál, hogy Kárpátalja népéhez szóljanak. A Magyar Bizottmány elnöke pedig e durva inzultus után a “Szájat befogni és tovább szolgálni” elv alapjára helyezkedett, mert még egy szó és az 1946. évi 1.1. c. 15. §-iiak (2) bekezdése sem tudta volna őt megvédeni, hogy továbbra is csekkjei folyósításának birtokában maradhasson. Ez az egész magyar nép keserű megszégyenítése volt és mindazon elvek megcsúfolása, amelyeken az amerikai külpolitika 1918 január 8.-a óta — minden esetre csak a külső látszat szerint —felépül. * Mivel az e kérdésben bekövetkezett fejlemények a magyar tragédia folytatását jelentik idekint és minden magyar emigrációs képviselet megítéléséhez a jövőben is ezek adják meg a kulcsot, rá kell mutatnunk arra az eseményre is, amely a Magyar Bizottmány helyzetét e téren kétségtelenül a legplasztikusabban világította meg: a Shepardson — Varga levélváltásra. A Katolikus Magyarok Vasárnapja cimü, akkor Clevelandban publikált amerikai magyar-nyelvű hetilap 1954 január 10. száma közölte, hogy Dr. H. Gregory Thomas, a Free Europe Committee vezetőségének egyik tagja egy u.n. “csehszlovák” nemzeti ünnepen beszédet mondott, amelyben az össz-magyarságot mélyen sértő és rágalmazó részletek fordultak elő és ugyanakkor a menekült csehek bejelentették Kárpátaljára vonatkozó igényüket. Ezt a tartományt — amint ez már említve volt — “nagy” néptársuk, Eduard Benes 1945 junius 28.-án önként átadta a Szovjetuniónak. Miután a Magyar Nemzeti Bizottmány körében egy szó tiltakozás sem hangzott el e magyar-ellenes inzultusok ellen, a Szilassy Béla vezetése alatt álló Csehszlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmánya 1953 augusztus 17.-én nyílt levélben tiltakozást jelentett be Mr. Whitney H. Shepardsonnál, aki akkor már Harold B. Miller altengernagy után a Free Europe Committee időrendben harmadik elnöke volt. Mr. Shepardson 1953 szeptember 4.-én válaszolt. A Thomas beszéddel kapcsolatban ezeket irta válaszában: “Mr. Thomas nagy figyelemmel olvasta el az Önök közléseit. Az a történelmi eseményeknek olyan értelmezését foglalja magában, amelyet ő nem tehet magáévá, de hajlandó elismerni az Önök jogát arra, hogy igy lássák azokat. Viszont azt hiszi, hogy Önök is tiszteletben tarthatják az ő jogát arra, hogy a forrásmunkák alapos áttanulmányozása után kialakult véleményét ő is fenntarthassa.” A kárpátaljai cseh igény kérdésében Mr. Shepardson ezeket irta válaszában: “Bizonyára megértik, hogy nem tartozik hatáskörünkbe, de nem is kívánunk a Közép- és Keleteurópai nemzetek közötti határok megállapításába beleszólni. Csehszlovákia határait az első világháború után nemzetközi szerződések állapították meg törvényesen (legally). Mi ezen törvényesen elismert tény alapján cselekedtünk és nem kívánunk beleelegyedni olyan vitákba, amelyekbe nincsen jogunk beleavatkozni, de nem is óhajtunk résztvenni bennük.” A levélnek ebből a második részéből tagadhatatlanul kiviláglik, hogy 1953 szeptember 4.-én olyan ember állt a Free Europe Committee élén, aki ellenséges álláspontot foglalt el a magyar nemzet igazságos történelmi igényeivel szemben. Ha a Magyar Nemzeti Bizottmányban meglett volna a nemzethüség szükséges mértéke, e levél után rögtön szakítania kellett volna a Free Europe Committeeval. Ennek azonban volt egy leküzdhetetlen akadálya: ez a havi fizetések elveszítésével járt volna. Mert a két Shepardson féle nyilatkozatban a magyarsággal szemben elviselhetetlen rosszakarat nyilvánult meg, semmivel sem menthetőbb, mint a masaryki hazugságok annak idején való elfogadása volt. Az ellen ugyanis senkinek sem lehet semmi kifogása hogy Dr. Thomas olyan nézeteket alakítson ki magának a középeurópai kérdésben, amilyeneknek kialakítását szellemi képességei lehetővé teszik. Amig megmarad magánembernek, vagy valamelyik amerikai egyetem tanárának, addig szabadon hirdetheti is nézeteit, bármilyen betegek és tudatlanok legyenek is azok. De ha a Free Europe Committee vezetőségi tagjaként, erre való minden hivatottság 12
