Fáklyaláng, 1962. március-december (3. évfolyam, 1-12. szám)
1962-03-15 / 1-3. szám
4 FÁKLYALÁNG tottat, rokkantat, amputáltat és kasztráltat csináltak belőle és etnikai törzsének egyharmad részét merő hazudozások alapján olyan más népeknek dobták koncként oda, amelyek semmi esetre sem különbek nálunk és amelyeknek erre semmi jogcímük nem volt. Tehát a magyarságot 1920-ban ért sérelem jóvátételéért küzdő alakulat vagyunk. Tudtunkkal nincs a világon egyetlen más olyan magyar alakulás sem, amely kifejezetten ezt a programmot akarja a valóban baráti népek kormányainak felvilágosításával és segítségével valóra váltani. Arcunk pirulásával mélyen szégyeljük magunkat, hogy fajtánk soraiban vannak árulók, akik a trianoni szégyen állapotba már véglegesen bele tudtak nyugodni. Ezek politikai terveiket a jelen állapot fenntartására alapozzák és gondolatuk nem is száll túl a trianoni határokon. Megvetésünk kiséri ebben őket. Szilárdan hisszük, hogy egyszer még az eljövendő magyar generációk átkozódva fogják e hazaárulók emlékét idézni. Mert ha nem igy lesz, ha nemzet-tudatunk, nemzet-hüségünk és erkölcsi bátorságunk népi integritásunk visszaállításának követelésére kisebb a most felszabaduló színes népekénél, akkor népünk megérett a nemzethalálra és nem érdemli meg, hogy önálló országként tovább éljen. Ezért a Magyar Október 23 Mozgalom úgy érzi, hogy nem pusztán egy újabb figurát jelent a gittegyletek sakktábláján, hanem a magyar népi integritás helyre állításáért küzdeni kész legelső harcos alakulat. A gúny és lekicsinylés, amit születésekor már tapasztalnia kellett, hamarosan keserű vigyorrá fog fagyni azok arcán, akik már azt hitték, hogy a magyar népből végleg kihalt a küzdeni tudás és küzdeni mérés az őt Trianonban ért szörnyű és gonosz bántalom ellen. Amikor ezt a célunkat bejelentjük, nem hisszük, hogy legyenek becsületes magyarok, akik elfordulnak tőlünk. Ebben a nézetben egészen jelentéktelenné válik, hogy valaki jobboldali volt-e vagy baloldali. Most csak egy kérdés van, amit Magyar, Hozzád intézünk: akarsz-e népünk integritásáért, a trianoni gaztett jóvátételéért harcolni, igen, vagy nem? Ha igen, akkor tégy félre minden neheztelést és nyújtsd ki kezedet honfitársaid felé, akik már csoportba verődtek, hogy ezt csinálják. Baráti szeretettel nyújtjuk ki kezünket a Kárpátmedence minden más népe felé, akiket Trianon épen úgy becsapott és megalázott mint minket. Mi majd konkréten is megközelítjük őket és már most kérjük: jöjjenek hozzánk bizalomma és nem fognak csalódni bennünk. Barátságos és nyílt eszmecserék során tárgyaljuk ki: melyik az a legjobb megoldás, amely megadja népeinknek a békés, barátságos és gyümölcsöző együttélés lehetőségét, amely nem sújt igazságtalan hátránnyal senkit és egyenlő jogokat adva minden érdekelt népnek, megteremti a különbözőségekből alakuló egység uj európai példaképét. Ezt itt és most, az emigrációban lehet legjobban megbeszélni. Ilyen ankétok tartását már hoszszu évekkel ezelőtt meg kellett volna kezdeni. Mi nem abban az értelemben akarunk közösséget a Kárpát-Dunamedence népeinek emigránsaival, hogy közös zsebből etessenek minket és őket. Mi olyan közösségre vágyunk e nagytérség népeivel — és ezt akarjuk kidolgozni — amelyben nincs parancsoló és alávetett, hanem a szabad akaratok kölcsönös koordinálása és a közösség érdekében való önkorlátozása szab irányt a jövő fejlődésnek. A belpolitikában pedig ki akarjuk nyomozni az októberi hősök gondolkodásának elérhető nyomait és azok alapján meg akarjuk formulázni egy uj magyar nemzet-politika vázlatát. Nincsenek olyan megelőző magyar formációk, amelyeket restaurálni kívánnánk. Előttünk nem szent sem a Habsburg dinasztia 400 éven keresztül károsnak és gyűlöletesnek bizonyult uralma, sem a Horthy féle egyoldalú osztályuralom, sem Szálasi hungarista, kétségbeesésben született rezsimje, sem a hazaárulásba fulladt 1945-ös silány népfront és annak elfajulásai. A mi számunkra az 1956 október 23.-án kezdődött magyar forradalom tiszta lapot tett az asztalra minden jövendő magyar politikai fejlődés újra indítására és mi annak szellemében szeretnénk megkonstruálni egy uj magyar fejlődés alapjait. Érezzük magunkban az erőt, hogy ezt meg is tudjuk tenni. Nem akarjuk restaurálni sem a nemzetünktől idegen királyt, sem a latifundiumos nagybirtokost, sem a gyártulajdonost, aki eladta gyárát, felvette annak árát, amit azután egykori állapotából a munkások elvont béréből és verejték-cseppjeiből fejlesztett naggyá a zsarnoki kommunista uralom. A mi szemünkben a múlt csak példa, de nem visszaállítandó cél. Mi a jobb jövő pionírjai akarunk lenni és nem a reakció restaurátorai. Az 1956 októberi gondolat alapján állva annak az állami és társadalmi rendnek leszünk a hívei, amely a múlttal szemben a legtöbb őszinte progressziót foglalja magában, amely a nemzet egyszer feltétlenül bekövetkező felszabadulása idején a legkorszerűbb, legigazságosabb és legszociálisabb lesz. Nincsenek megcsontosodottan ortodox nézeteink. Amikor azonban szocializmust mondunk, akkor nem a marxista teória alapján állunk és a leghatározottabban elvetjük azt a “szocializmust”, amit állítólag a marxista-leninista herezis “épít”. Ezek vagyunk és ezek a céljaink. Ebben a történelmi percben, amikor az októberi magyar forradalom érintése első ízben simítja végig komoly, nem affektált és nem pénz-keresési célokat hajhászó formában a magyar emigráció arcát, minden magyar felé kitárt karokkal közeledünk. Reméljük, hogy ezt nagyon sokan megértik és velünk valóban megszületett az a magyar mozgalom, aminek magunkat szánjuk: Az emigrációban történelmi képviselete akarunk lenni mindannak, ami otthon 1956 október 23,-ával kezdetét vette, de amit tragikus, időelőtti letöréshez juttatott a világ összes hatalmainak meg nem értő és a szovjethatalomnak brutális magatartása. Tudjuk, hogy ez milyen felelősség vállalását jelenti. De érezzük magunkban az erőt, hogy amire vállalkoztunk, azt meg is tudjuk valósítani, ha a jó szerencse kedvez nekünk és honfitársaink megértenek bennünket. Szilárdan hisszük, hogy mozgalmunk győzelmet arat és rajtunk, a mi áldozatos munkánkon keresztül teljesedik be az az ígéret, amely 1956 október 23.-án megremegtette mind a magyar sziveket. A Magyar Október 23 Mozgalom Teljes Vezetősége.
