Fáklyaláng, 1962. március-december (3. évfolyam, 1-12. szám)
1962-05-15 / 4-5. szám
FÁKLYALÁNG 13 NYILATKOZAT Egyelőre ismeretlen tettesek 1962 április lO.-e körül egy gyalázkodó gunyverset sokszorosítottak és azt Mozgalmunk neve alatt postázva és azt állítva, hogy az Mozgalmunk “2. számú kiadványa” — nyilván súlyosan ártó szándékkal — elküldöttek igen sok magyar címre. Ezt az alávaló banditizmust megbélyegezzük. Mi kemény harcba kezdtünk a magyar jövőért, de harcunkat tiszteletreméltó, magasrendü szellemi fegyverekkel kezdtük és mindvégig úgy is fogjuk folytatni. Az emigrációnak az a selejtje, amelyik ilyen fegyverekhez nyúl, magát a magyar nevet szennyezi be. Az a tény azonban, ha valaki másnak a nevét jogtalanul rágépeli, ráírja vagy rányomatja valamely iratra és azt jogosulatlanul ekként teszi postára, az Egyesült Államokban igen súlyos szövetségi bűncselekményt képez, amit a törvény hosszantartó szabadságvesztés büntetéssel sújt. Ezt a bűncselekményt adott esetben kétségtelenül elkövették. Ez esetben a nyomozás az FBI hatáskörébe tartozik. Mi a szükséges lépést megtettük az eljárás folyamatba tételére. AZ OKTÓBER 23 MOZGALOM VEZETŐSÉGE kellett annak sem lapi, sem máléliszt, már elígértem a földi kutyáknak. Hát látod, most meg olyan, mint az élet s eszik, mint a veszekedett jene. A fösvény Séra Mihály tavalyi mangalicája pedig olyan egészséges és kövér volt, mint az öreg bíró. Hát egy reggel nem jelfordulva találja, még annyit sem mondott, hogy röf. Mi nem tudunk semmit Pista, csak a Gondviselés tud mindent. Csak várni kell türelmesen várni. A Pista fürtjei közt jó meleg lett az öreg érdes kezeitől s szivében jó meleg lett az öreg szavaktól. Jóéjszakát kívánt és haza indult. A kürt utána sirt hosszú kanyargással s Pista lelkében, mint esti országúton beárnyékolt arcú vándorok, mentek át az élet ,a halál, a bűn és az igazság. (Folytatjuk) A MAGYAR ÉRTELMISÉGI... (Folytatás a 7-ik oldalról) gató. Egy kommunista diák az államvizsga és igy diplomájának jegyét erőteljesen emelni tudta, mert hiszen ideológiából biztosan jobb jegyet kapott. A kommunisták ennek alátámasztására állandóan hirdetők ,hogy nem lehet jó mérnök, jogász vagy orvos valaki, ha Marx- Lenin tanait nem ismeri — hozzá tehetjük, hogy a pillanatnyi irányzat értelmezése szerint. Persze az ideológia mellett szocialista üzemgazdaságtant és orosz nyelvet is kellett tanulni a Műegyetemen, melyet nem hogy senki sem tanult szívesen, de sok időt elvett a műszaki tanulmányoktól. Egy másik ilyen téves és helytelen dolog a kommunista tanítási módszerben, aminek következménye élesen tükröződik a forradalom alatti menekültek összetételében, az volt hogy a tanulókat elzárta a nyugati eredményektől és csak a Szovjet által elért, vagy legalább is elértnek tulajdonított eredményeket emelte ki. Ez az egyoldalú fejlesztés nemcsak, hogy a műszaki értelmiség tudását zárta sorompók közé, hanem effektiv üzemi károkat is okozott. (Következő számunkban folytatjuk.) MAGYARORSZÁG . . . (Folytatás a 8-ik oldalról) reteivel szemben. A nagy számok törvénye minden téren érvényesült Amerika modern fejlődésében, igy mezőgazdasága is a nagy egységek kialakítását hozta, a világpiacon döntő befolyást szerezve számára. Természetes hogy a mezőgazdaság rendje, technikai berendezése, a modern tudományokban való részesedése olyan méretekre tett szert, ami az egész világ mezőgazdaságát egyensúlyából kitérítette. Bármennyire szeretnénk hasonlóságot találni a két ország mezőgazdasága között, méreteik, lehetőségeik, és a világgazdaságban betöltött szerepük olyan arányban külömbözik egymástól, hogy a jelen korig semmiféle hasonlóság vagy kapcsolat nem alakulhatott ki. Más kérdés a jövő. Ha a “jelent” úgy vesszük hogy belátható időn belül helyet ad egy konstruktiv “jövőnek” akkor a magyar gazdasági élet s z el 1 e m i értékeinek minden téren fel kell készülni arra, hogy a múltakban gyökerező nagy külömbség érdemleges hasonlatossággá változzék át. Ennek első előfeltétele, hogy Magyarország az európai gazdasági szerkezetben foglalja el azt a helyet, ami az amerikai mezőgazdasággal szemben meglevő kvantitatív külömbséget semlegesíti Ez esetben a magyar alkotó erő, a mezőgazdasági tudományok, a technikai fölény és a termelési eredmények terén fennállott külömbségeket harmonikus hasonlatossággá változtatja át. HEGYTETŐN Magasban ültem, ahonnan Ellátni a város felett. Nyugatra simuló lapály, Mig másutt dombok kéklenek. A táj, mint egy nyitott tenyér, Hagyta kilesni titkait Bokrok alján ezernyi virág Nyitotta bolyhos szirmait. A völgyből ismerős zajok, meleg baráti üzenet: szántás párolgó illata és tompán zugó üzemek. Közülük jöttem én is el, nemrégen vagyok csak diák s a lelkem mégsem oly derűs mint a virágzó almafák. Gyűlt szivem ferde négy torony, De sorsom bárhová vezet, e tájra mindig visszahoz majdan a hü emlékezet. Pécs, 1951 május. --------o---------POLYCHROMIA AMERICANA SPEED A Beach-en láttalak meg. A bárban ismeretség. A táncra már kiraktam jelent, jövöm s a múltam, sietni megtanultam. (Az alkalom parancsolt!) A téma folytatódott. Nevünk beiktatódott. a házasok közé. (Papír, pecsét parancsolt!) További részletekről ügyvédem és birám beszélni bírna bőven. (Divat-cinizmusom parancsolt!) Ha egykor újra kezdném: az életegyszeregy nem adja tenni másként. (A megszokás parancsolt!) ■k k k Ajánlás: Utolsó szó jogán: mi voltam én csupán csak engedelmes? (S a más parancsolt!) New York, 1961 Németh Gyula
