Fáklyaláng, 1962. március-december (3. évfolyam, 1-12. szám)
1962-05-15 / 4-5. szám
6 FÁKLYALÁNG felett. Ezen robbantással elindították ismét a hosszan kanyargó “rather dead than red” jelszót kiabáló tüntetések sorozatát. Világszerte előszedték porosodó plakátjaikat a kommunisták és az egyéb baloldali szervezetek által felbérelt emberek. Világszerte felvonultak az amerikai konzulátusok és követségek ellen és itt Amerikában is megindult a tiltakozó levelek és táviratok özöne Washington felé. Kivonultak az anyák gyermekeikkel karjukon, féllábu emberek mankóikkal s az esernyőt lengető cinikusok hada, mind-mind elitélték Kennedy elnököt és az Egyesült Államokat. “Békét” kiabáltak azok, akiknek egyetlen szavuk sem volt, amikor a Szovjetunió elsőnek robbantott több mint ötven — közöttük az 57 megatonnáshidrogénbombát. Tudvalévő, hogy három évvel ezelőtt az Egyesült Államok, Anglia és a Szovjetunió megegyeztek Genfben, hogy abbahagyják a kísérleti robbantásokat. Ezt a megegyezést az oroszok 1961 szeptemberében minden előzetes figyelmeztetés nélkül megszegték. Az amerikai szakértők megállapították, hogy az oroszok a robbantások által nyert eredmények folytán bizonyos katonai előnyhöz jutottak, s ha Amerika továbbra is meg akarja tartani vezető szerepét ezen a területen is, úgy ismét el kell kezdenie a levegőben történő kísérleti robbantásokat — abban az setben, ha a Szovjetunió nem járul hozzá az ellenőrzés mellett való leszereléshez. Bár az illetékes szervek felkészültek a robbantások megkezdésére, Kennedy elnök sokáig halogatta a parancs kiadását. Az elnök abban reménykedett, hogy az oroszok mégis csak elfogadják az amerikai leszerelési javaslatot az utolsó percben és nem lesz szükség a robbantásokra. Nem igy történt. A hosszú huza-vona után az elnök végülis kiadta a parancsot a kísérletek megkezdésére. Azonban oly módon adta ki intézkedéseit, hogy amennyiben az oroszok mégis elfogadják a leszerelési tervet, a kísérleteket rögtön meg lehessen állítani. Az oroszok azt hajtogatták, hogy a nemzetközi Ellenőrző Bizottság csak kémkedne Oroszország területén. Ők csak ellenőrzés nélkül akarnak leszerelni. Becsület szavukat adják, hogy leszerelnek, nem kell őket ellenőrizni. Szerencsére azonban a világ már ismeri a szovjet “becsületszót.” Lapzártáig hat kísérleti bombát robbantottak az amerikaiak, mert sajnos csak ilyen eszközökkel lehet jobb belátásra bírni Hruscsovot — nem pedig a gyáva meghunyászkodással. MEG. Lapunk e számával körülbelül egyidőben jelenik meg Mozgalmunk 2. számú kiadványa: A Magyar Október 23 Mozgalom Programmja Sulyok Dezső kommentárjaival Megrendelhető 1 dollár beküldése mellett a következő címen: HUNGARIAN OCTOBER 23rd MOVEMENT P.O. BOX 249—GRACIE STATION NEW YORK 28, N. Y. Ugyanott, ugyancsak 1 dollár beküldése mellett kapható még a Mozgalom 1 számú kiadványa is: Sulyok Dezső: A Magyar Emigráció Szerencsétlensége RENDELJE MEG MIND A KETTŐT! Köszöntjük a 70 éves Bíborost! Mindszenty József biboros, Magyarország hercegprímása lapunk legutóbbi számának megjelenése óta töltötte be életének 70. évét. Tisztelettel és igaz magyar nagyrabecsüléssel köszöntjük őt ebből az alkalomból. Az a nemes ellenállás, amit előbb a jobboldali s azután a kommunista terrorral szemben példátlan hősiességgel tanúsított, a magyar nemzeti lélek szimbólumává avatja őt ezekben a súlyos szenvedésekkel teli évtizedekben. Mindkét embertelenség üldözte őt, mert mélyen emberi tudott lenni és ezzel példát adóan szolgálta Istent és az Ő legszentebb akaratát. A bolsevizmussal szemben tanúsított szembenállása emelte nemzete szellemét és nagy mértékben hozzájárult, hogy a magyar nép lélekben egyetlen pillanatra sem hódolt be a barbár ázsiai rendszernek. Mindkét szélsőség egyformán börtönbe vetette őt, mert nem bírták elviselni, hogy szabadon járva hirdesse magasabbrendü szellemiségét. Ma is rab, habár ez a rabsága egészen más jellegű, mint amit 1944 decembertől 1945 március végéig, majd újból 1948 karácsonya óta 1956 októberig szenvedett. Szellemi hatása azonban kiárad az őt körülvevő falak mögül és megóvja a végső kétségbeeséstől a mindenkitől elhagyott magyar népet. Szívből kívánjuk, hogy népével egyetemben ő is minél előbb visszanyerje teljes szabadságát! A POKOL TORNÁCÁN Csukott szájjal is telhetetlen, szajha Ki aléltan is áldozatra vár . . . Gyulladt szemét még itt-ott rádvetette A félhomályban egy-két utca-bár. Vinnyogva ült a szél a törpe fákra S valamitől összeszorult a szád . . . Hajnal jelé ázottan bandukolva Rádöbbentél megint, hogy nincs Hazád. Érezhetted: hiába volt a kínod, Lángragyulhattál minden tavaszon . . . Felhőkben éltél, nem a földi térben. A világ rendje: érdek és haszon. Lázadozhatsz örökké nyughatatlan, Hii társaid csupán a csillagok S a szél, amely a játszó óceánról Feléd sodor egy kósza illatot. Pilláidra fagyosan ül az álom, A tavasz meghalt egy messzi táj egén S igy becsapottan tört játékszerekkel, Ha maradt könnyed . . . sirasd el szegényt. 1962 március. Gyenis István