Fáklyaláng, 1962. március-december (3. évfolyam, 1-12. szám)
1962-12-24 / 9-12. szám
FÁKLYALÁNG 3 SULYOK DEZSŐ: A SZENVEDÉS SZOLIDARITÁSA Magyarország egyeduralkodó kommunista pártja, amelynek hivatalos neve most Magyar Szocialista Munkáspárt, ez év augusztusban egy 60 oldalas füzetet adott ki ezzel a címmel: “A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának Kongresszusi Irányelvei — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának határozata a személyi kultusz éveiben a munkásmozgalmi emberek ellen indított törvénysértő perek lezárásáról.” Teljesen figyelmen kivid hagyva ezúttal a röpirat első, lényegesen terjedelmesebb részét, mostani vizsgálódásaink tárgyává annak második részét óhajtjuk tenni, vagyis a “törvénysértő perek" lezárását. 1. Az okmány történelmi jelentősége. A tanulmányunk tárgyává választott okmány (határozat a törvénysértő perek lezárásáról) Magyarország 1945 utáni életének egyik legfontosabb és legjellegzetesebb politikai dokumentuma, még pedig a következő — szó szerint idézett — megállapításai miatt: a. ) “A személyi kultusz éveiben, koholt vádak alapján keletkezett, a szocialista törvényességet sértő perek alapvető okai és következményei (voltak) : ... egy személyiség kultusza, istenitése, a tömegek történelem alakitó szerepének lebecsülése; ... a szocialista törvényesség megsértése az állami életben.” b. ) “A Rákosi-klikk tagjai már a felszabadulás előtt elhatározták, hogy a párt vezetését kisajátítják. A proletárdiktatúra győzelme után személyi hatalmuk kiépítése volt a céljuk, majd ahoz elvtelenül, görcsösen ragaszkodtak; a politikai kalandorság útjára léptek, elszakadtak a párttagságtól, a néptömegektől.” c. ) “Rákosi személyi hatalma biztosítására agyalta ki azt a rágalmat, hogy a munkásmozgalom azon vezetői és tagjai, akik a felszabadulás előtt itthon éltek és harcoltak, a horthysta politikai rendőrség ügynökei voltak, akik pedig a kapitalista országok testvér pártjaiban, illetve a spanyol polgárháborúban harcoltak, az imperialista hírszerző szervek ügynökei lettek. Ezzel megrágalmazta az egész magyar forradalmi munkásmozgalmat és az általános gyanakvás légkörét teremtette meg a pártban.” d. ) “A koholt vádak alapján lefolytatott törvénysértő eljárásokról és perekről a Rákosi-klikk a Magyar Dolgozók Pártja központi vezetőségének tagjait hamisan tájékoztatta; a megengedhetetlen eljárási módszereket előttük eltitkolta .. e. ) “A Rákosi-klikk tagjait különleges politikai felelősség terheli a személyi kultusz meghonosításáért, a népnek, a pártnak, a szocializmus ügyének okozott mérhetetlen károkért és a koncepciós perekért.” — “A koholt vádakon alapuló ügyek 1949 májusában Rajk László elvtárs és társai elleni eljárással kezdődtek. A Rajk perben kialakított koncepciót a Rákosi-klikk láncreakciószerüen kiterjesztette Pálffy György, Sólyom László elvtársakra és társaikra, Szakasits Árpád, Marosán György, valamint Kisházi Ödön és más volt szociáldemokrata elvtársakra, szakszervezeti funkcionáriusokra; Kádár János, Kállai Gyula elvtársakra és társaikra s más kommunistákra.” f. ) “Már az 1954-ben megindult ujrafelvételi eljárások során megállapítást nyert, hogy az e perekben felhozott vádak teljesen alaptalanok.” . . . “Az annak idején lefolytatott nagyobb koncepciós perek ügyében 1953 óta volt ugyan több vizsgálat, azonban minden összefüggésre, valamennyi lényeges részletre kiterjedő és az igazságot teljesen feltáró eljárás korábban nem volt és nem lehetett. 1953 és 1956 között a felülvizsgálati rehabilitációs eljárásra a perek keletkezéséért felelős személyeknek döntő befolyásuk volt s hogy saját felelősségüket csökkentsék, megakadályozták a tények teljes feltárását, az igazság kiderítését.” ... “A most lefolytatott vizsgálat felderítette, hogy a Rákosi-klikk saját felelőssége leplezése céljából a koholt vádak egy részét ennek ellenére fenntartotta. Ezért felelősség terheli a rehabilitációs eljárások szabotálásáért is.” g. ) “A Központi Bizottság a rendelkezésre álló dokumentumok alapján megállapította, hogy a személyi kultusz éveiben lefolytatott perek koncepcióit és a koholmányok közül nem keveset Rákosi maga agyait ki. A Rajk üggyel kapcsolatban 1949- ben a sportcsarnoki aktíván nyilvánosan maga dicsekedett: ‘Nem is volt könnyű a felgöngyölítés kidolgozása és megvallom, hogy sok álmatlan éjszakámba került, amig a végrehajtás terve alakot öltött.’ ” h. ) “Rákosi politikai felelősségét az 1953 júniusi központi vezetőségi ülésen maga elismerte: ‘Én vezettem az Államvédelmi Hatóságot. Ezzel kapcsolatban beavatkoztam az ügyek vitelébe, beleszóltam abba, hogy kit tartóztassanak le.’ ”... “Súlyosbítja Rákosi felelősségét, hogy alaptalan gyanúsításait más testvérpártok tagjaira és vezetőire is kiterjesztette s ezzel nemzetközi méretekben is mérhetetlen károkat okozott.” i. ) “Súlyos felelősség terheli Gerő Ernőt, aki Rákosi Mátyással és Farkas Mihállyal együtt irányította a köbölt vádak alapján indított eljárásokat. Gerő, aki 1953 júniusa után belügyminiszter volt, nagy mértékben felelős azért, hogy az ártatlanul börtönbe zárt emberek kiengedése és rehabilitálása elhúzódott, több száz vétlen internált ember rehabilitálása sok éven át nem történt meg.” * Ez a megdöbbentő önvallomás most kommunista forrásból is megerősíti azt, amit az egész magyar nép már 1947 óta úgyis tudott. Jelentősége mégis — több szempontból is — óriási. A Kádár kormány keletkezésének körülményeit ismerjük. Ismerjük azt az embertelen kegyetlenséget is, ahogyan az 1956. évi szeplőtelen magyar forradalom hőseivel — akiknek pedig létét is köszönheti — elbánt. Ismerjük az erőt, amely egyedül képes hivatalában megtartani és le tudjuk pontosan mérni a távolságot, amelyben még mindig minden valódi közszabadságtól áll. És mégsem tudjuk megtagadni tőle annak megállapítását ,hogy volt lelki ereje és
