Fáklyaláng, 1961. február-október (2. évfolyam, 2-10. szám)
1961-05-01 / 5--7. szám
- 18 -a többi népidemokráciában, de a lengyelek'ma is éppen úgy ki vannak szolgáltatva a Szovjet impérium kénye-kedvének, mint a poznani fölkelés előtt. A poznaniak vére még sem hullott hiába, mert inditásui szolgált a magyar forradalom és végső fokon a rabnépek felszabadulásához. ...... SPARTACUS. SZABÓ DEZSŐ 66 éves korában, 19/+5 január 13-án halt meg Budapesten az egyik Rákóczi-téri bérház légoltalmi pincéjében nihány órával a szovjet megszállók megérkezése előtt, . Akkor ideiglenesen a Rákóczi-téren temették el, és csak később - 19^9 május 19.-én helyezték földi maradványait örök nyugalomra a Kerepesi temetőben a magyar nemzet hallhatatlanjai közé, a Kossuth Mauzóleum közelében. Azóta a kommunista rendszer mindent elkövet, hogy az izzó magyar lelkű, ha'ilhatatlan iró-zseni müvein keresztül ne szólhasson ahhoz a néphez, amelyért egy fél évszázadon át válságokkal teli életét áldozta. Müvei 35 kötetben jelentek meg a kommunizmus uralomra jutásáig. Ezek között a nagyobbik részt szépirodalmi munkássága tölti ki; a kisebbiket politikai Írásai és tanulmányai. A mai magyar ifjúság otthon nem ismerheti meg ezt az óriási munkát, amely a magyar élet minden rezzenését magába foglalja, sőt mind a mai napig nem ismerhette meg ezt az 1956-os szabadságharc idegenbe szakadt nemzedéke sem akik, - ha csak tudat alatt is - Szabó Dezső Magyarországáért harcoltak. Ezt a mulasztást szeretné pótolni a Fáklyaláng szerkesztősége amikor folytatásokban leközli a legcsodálatosabb magyar regényt a CSODÁLATOS ÉLET cimü meseregényt, amelyet maga Szabó Dezső is a le .nagyobb müvének tartott. A Csodálatos Élet a világirodalom legnagyobb müve-i közé tartozik, méltó társa Ibsen Peer Gynt-jének, Defoe Robinson-jának, Swift Gulliwer-jének, vagy akár Homéro-sz hős époszának az Illionis-nak. Hőse egy háromszéki faluból elinduló sz.ékely parasztlegény, aki bejárja a világot és hol a legnagyobb magasságban tündököl, hol az élet mélységeiben vergődik, hogy végül is bohócruhában térjen meg falujába - oda ahonnan vétetett - hogy bárója, bölcs patridrchája legyen népének. Ezen kis Írást csak bevezetőnek szántuk, amelyet komoly tanulmányok és Szabó Dezgő aktuális Írásai fognak követni,e hapáBokon.7Jclönleg elégedjünk meg annak megállapításával, hogy Szabó Dezső géniusz volt - nagyok között is óriás - és azzal áldozzunk emlékének most junius 10-én születésének 82. évfordulóján, hogy útjára bocsájtjuk a Csodálatos Élet első fejezetét, amely elé ajánlásul Juhász Gyula Szabó Dezsőhöz Írott versét adjuk. / - a szerk,/ TITÁN A kősziklán fekszik guzsbakötve némán, mert az egekből tüzeket lopott, a máját tépi kondor keselyühad, sötét, miként a gond, gyors mint a végzet. Magányossága zord kővánkosán Ő egy dicső holnapról álmodik és néma, mint a sir és mint az éj, melyből feltámadás Lesz és győzelem. Nem érzi már a sast és a sebet, nem látja már a földet és a felhőt, de éjjel-nappal fényben és borúban hallgatja édes, bánatos gyönyörrel amint a tenger végtelen mezőin ős-Okeánosz ifjú lányai szélcsöndben és viharban őt siratják és arany, ezüst és érc-hangjukon mind csak énekelnek, egyre énekelnek... JUHÁSZ GYULA
