Fáklyaláng, 1961. február-október (2. évfolyam, 2-10. szám)
1961-05-01 / 5--7. szám
8 SARLÓS BOLDOGASSZONY A szomjas füzek kék sugarat isznak, Nyomában kék fényt patakzik az ut. Aratók fűzik derűs dalaiknak Partján a békét s buzakoszorut. Hol mezitláb jön, szirom nyit a porba, És kék szemével kacag fenn az ég. Kéken nyilik az akácfa lombja S melle fehérjén két kis margarét Lebben a lombokat puhitó szélben Könnyű lenvászon hullámain át, Nagy hegyek hivják fehéren és kéken A tizennégyéves kis Máriát. Jézusnak első apostoli útja, Fejkendős szűznek méhe mély ölén, Hol akáclomb leng a zarándok útra, S tömjént gyújt a jázminos sövény, Hol haramiát rejt az erdő mélye, S bogrács-füstjét a cigánykaraván, Ő batyujával, topánka kezébe,. Csak mosolyog a hosszú ut nyomán. Fehér virág az alkonykék hegyek közt, Mint aki tudja: nincsen egyedül, Mei't gyönge ölén Isten testet öltött És útja felett uj világ készül. Ki szeplőtelen feljutott a csúcsra, Hol árnyéktalan csillagot ölelt, Egy égi test az ő méhébe hullva A végesben is végtelenre lelt. S inig angyal szárnya suhog át az égen, Lenn a pogány hold sarlózza az éjt. Hulló kalászát felfogja ölében, így .jön felénk sugárzó fehéren Örök kenyerünk hordozójaként. Tollas Tibor OLVASD ÉS TERJESZD A NEMZETŐRT A SZABADSÁGHARCOS ÍRÓK LAPJÁT MEGRENDELHETŐ A COSMOS BOOK AND GIFT SHOP-BAN,1592 SECOND AVENUE,NEW YORK,28.N.Y. FÉLÉVRE LÉGIPOSTÁN A. DOLLÁR.
