Fáklya, 1956 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1956 / 1. szám - Sas Andor: Franklin Benjamin A forradalmi államépítés elszánt és a haladó tudomány alkotó munkása
Á forradalmi államépítés elszánt és a haladó tudomány alkotó munkása Franklin Benjámin születésének 250-ik év fordulója alkalmából (1956. január 17.) mél tán vetődik fel a kérdés, hogy Amerika e nagy fiában, akit minden lázasság nélküli, higgadt természetességű és termékeny sok oldalúság jellemez, az ő többszörösen Já- nus-arcú egyéniségében melyik arcot és mi lyen képességet ünnepeljünk. Franklin Benjámint, az úttörő tudóst a természettudomány — éspedig a 'fizika kö rében a fénytan és az elektromosság tana — éppúgy vállalja, mint ahogy a társadal mi tudományok köréből a politikai gazda ságtan és a jogtudomány magukénak vall ják, nem szólva a történelemről, hiszen már életében, az Egyesült Államok függetlenségi harca idején, mint szervező republikánus államférfi és diplomata világszerte ismert és tisztelt névre tett szert. Ezenkívül az irodalomtörténet számon tartja Franklint, mint a legtisztább közíró és széppróza mesterét s mint világirodalmi méretekben ható önéletrajzának és ötletességiben szinte felülmúlhatatlan rövid tanulmányoknak, úgy nevezett esszéknek szerzőjét. Amikor Kazinczy Ferenc 1796-ban mint elítélt, lázadás előkészítésében elmarasztalt jakobinus Brünnben, az obrcrvicei fenyítőház- ban olvasta a hat év előtt elhunyt Franklin Benjámin önéletrajzát, megnyugvására szol gálhatott ennek az olvasmánynak hatása alatt, hogy a köztársasági érzület és az er kölcsi nagyság szorosan összetartoznak s hogy van ország, ahol a köztársaság for radalmas kiharcolásáért, a feudális abszo lutizmus leküzdéséért nem halálos ítélet és börtön, hanem a népközösség által megad ható legmagasabb megbecsülés és elisme rés a jutalom. Ez az önéletrajz azóta, hogy Kazinczy Ferenc 160 esztendő előtt olvasta, napjain kig sem avult el. Noha csak 1757-ig terjed, amikor az ötvenegy éves Franklin elsőizben vállalt külföldön, Angliában teljesítendő po litikai megbízást hazája javára, egészen kü lönleges helyet foglal el a világirodalom nagy önéletrajzi művei, így Rousseau Val lomásai és Goethe Dichtung und Waihnheit- je (Költészet és valóság) mellett. Az utóbbi kettő regényszerű alkotás, egyéni rendkí vüliség fejeződik ki bennük, lehet rajtuk okulni, míg Franklinnak — önéletrajzéiban adott — példáját lehet egészében követni, mivel típusosabb, összemberibb, az egysze rű dolgozók tömegeihez egészen közelálló. Franklin ugyanabban az időben szerepel hazája történetében, mint amikor W. Irving amerikai író híres novellájának hőse Rip van Winkle, ez a saját dolgaival nem törő dő kedves lézengő és hétalvó elmegy va dászni a Hudson folyó erdős hegyeibe, oda- künn sajátságos körülmények között el aludt és húsz év múlva tért vissza falu jába, ahol ekkor az általa szívesen látoga tott korcsma cégérén nem III. György angol király borvirágos arcképe volt látható, ha nem egy tábornak képmása s alatta olvas ható volt a neve is: George Washington. Rip tehát mint egy monarchia alattvalója merült álomba s mint szabad köztársaság polgára ébredt fel, amelynek élére mint el nököt 1789-ben választották meg Washing tont, a függetlenségi harc győzelmes ve zérét. Az átmeneti korszakot a gyarmati függő állapotból az önrendelkezéssel bíró polgári köztársaság rendjébe Franklin Benjámin nemcsak nem aludta át, hanem nagyon is ébren töltötte, tevékenyen vett részt az újkor első feudális berendezésű államának kiküzdésében és megszilárdításában. Bostonban született 1706-ban, mint egy gyertyamártó és szappanfőző tizenötödik gyermeke, először apja mellett, azután, egyik bátyja nyomdájában inaskodott. Csak elemi iskolába járt s ami elméleti és gyakorlati tudást később szerzett, azt önképzésnek köszönhette. Tizenhét éves korában Phila delphiába megy, ahol mint nyomdász, könyv kiadó és újságszerkesztő dolgozik. Polgár társai észreveszik rátermettségét közügyek intézésére. Miután Philadelphiában a kom munális feladatok számos ágában és kultu rális téren úttörő munkát végzett, megvá lasztják Pennsylvania gyarmat országos ta nácsába, alkalmazzák mint postaigazgatót, szóval tevékenysége fokozatosan kiterjedt egy város körzetéből a körülötte lévő gyar matrészre, végül az Atlanti Óceán nyugati partján lévő valamennyi, szám szerint tizen három gyarmatra. Ezeken a gyarmatokon a település aXVIL század első éveiben indult meg és ettől az időtől kezdve a XVIII. század derekáig föld művelés, ipar, kereskedelem és népszám te kintetében nagyot fejlődtek, viszont az anya FRANKLIN BENIAMIN
