Fáklya, 1956 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1956 / 2. szám - Balwant Gargi: Egy vízcsepp
hójába', ahol a lakásért csak havi három rúpiát keltett fizetnie. j . Különösképpen Munszi Totarammal és Ja- madar Natha Szingh-gél barátkozott össze és velük töltötte úgyszólván minden szabad estéjét. Ma azonban nem volt kedve sehova sem elmenni. Egyre Pandát Nehru szavai, járnak az eszében. Mint ahogy a bivaly a farkával ihessegeti magáról a legyeket, úgy igyekezett ő ■ is elhessegetni magától ezeket a gondolatokat, de sikertelenül. Szüntele nül gyötörték, egyre csak rajtuk rágódott. — Lehetséges, hogy a víz tüzet fogjon? Lehetséges ez? Megtörténhetik ilyesmi? Pandit Nehru a következőket mondotta: — Az amerikaiak egy hidrogénbombát rob bantottak a Csendes Óceánon s a robbanás következtében a Bikini szigetek egyike a_le- vegőbe repült és mély szakadék keletkezett a tenger szivében... A víz tüzet fogott, a halak elpusztultak és néhány halász elégett A hidrogénbomba az egész emberiség részé re veszélyt jelent. Hogy az emberiséget megmenthessék a hidrogénbombától, szüksé ges lenne, hagy az öt nagyhatalom képvi selői leüljenek a tárgyalóasztal mellé s el határozzák az atombombával való további kísérletezések 'betiltását. A beszéd során vagy harmincszor hallotta Mansza Szingh azt a szót, hogy .hidrogén bomba“. A beszéd befejezése után hazament, de útközben megkérdezett egy szikár, izmos írnokot, hogy voltaképpen mi is az a hidro génbamba. így tudta meg, hogy a hidrogén egy vízből képződött gáz s ha ez felrob ban, úgy a víz tüzet fog. Aztán megkérdezett még egy ügyészt, egy testes kövér, csónaksapkás kereskedőt, egy tagbaszakadt katonát, akinek hatalmas bajusza olyan hegyesre volt pödörve, akár csak a skorpió farka, egy szövetkereskedőt ,s egy, a hóna alatt könyveket szorongató diákot. Valamennyiüktől a hidrogénbomba felől ér deklődött s a kapott feleleteket ilyenformán rendezte elméjében: — Ha folytatják a hidrogénbombával h/aló kísérletezést, úgy megtörténhet, hogy a rob banás következtében a levegőben maradt füstöt és kormot szárazon és vizen tovavi- szi a szél s ez a füst és korom az embe reket leprával és egyéb halálos betegséggel fertőzi meg ... Előfordulhat az is, hogy a megbetegedett férfiak és nők némelyike éle te fogytáig terméketlen marad... Az egész séges szervezetre olyan hatással lehet, hogy az asszonyok egészséges gyermekek helyett óriásokat, avagy háromfejü és négyszemű gyengeelméjüeket hoznak világra. Kezük nem úgy nő ki a válltól, mint egyébként, hanem esetleg a hasból fog kiállni. Az óriás bomba robbanásának az lehet a következ ménye, hogy a földkerekségen minden élet megszűnik... Még Noé bárkája sem «leüt heti meg az embereket... Minden étet vé gét okozhatja. Mansza Szinghre mély benyomást tett minden élet ilyen hirtelen bekövetkezendő vége s ezért megkérdezte az ügyészt: — Minden ember meghal? — Igen, mindenki. — De mi lesz azokkal, akik légvédelmi óvóhelyeken, vagy kővel és acéllal jól meg erősített betonfedezékekben húzódnak meg, akik barlangokba bújnak, vagy a hegytetőre menekülnek... Mi történik azokkal ? — Azok is meghalnak. — A fehér ember is? — Igen, a fehér ember is. Mansza Szingh, aki kételkedett e válasz helyességében, fejét csóválva mondta: — A fehér ember nem halhat meg. ő nagyon szívós és olyan acélos a gerince, akár a mondabeli sandagyíké. Ha a sanda gyíkot lábasba teszik, megsül a saját zsír jában s a zsírja csak úgy szökik. De ha az ember kiveszi a lábasból, egy idő múlva, ha már kihűlt, újra kezd lélegzeni és elsza lad. Ilyen a fehér úr is. Az ügyész így válaszolt: — A hidrogén- bomba mindenkit és mindent megöl. Gyíkot, patkányt, macskát és tigrist egyaránt... Mind hámévá válnak. Mansza Szingh tovább kérdezősködött: — Micsoda fekete átok voltaképpen ez a hid rogénbamba? — Olyan átok, mely még a vizet is meg gyújthatja, — felelte a kampósorrú ügy véd. Mansza nem nyugodott bele ebbe a válasz ba. — Meggyúlhat a víz? Lehetséges ez? Visszagondolt a múltra, tudata alatt szunnyadozó, réghallott mondákat, példabe-
