Fáklya, 1956 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1956 / 2. szám - Egri Viktor: Az ifjú Schiller és első drámája, a Haramiák
amellyel fel merte tárni a feudális ural kodó rend kiáltó bűneit. A költő maga, aM Kari Eugen wür,t|tembergi herceg katonai iskolájának növendéke, majd ka- tonaqryos volt, kevéssel a bemutató után kénytelen volt megszökni szülőföldjéről, a württembergi hercegségből, a német nyomorúság e „mintaáUamából”. A köl tő ezzel a szökéssel felelt a mindenható herceg rendeletére, mellyel ez a népét árúba bocsátó kényúr betiltotta a Hara miák további előadásait és az ő kezéből kiütötte a tollat. Schiller évekig hányódott, míg végire költőtársánál, Theqdor Kömemél Lip csében otthont talált. Huszonnyolc esz tendős volt amikor Weámarban szemé lyesen megismerhette Goethét. A német költői eledelem pártfogásának köszönhet te, hogy a jénai egyetemre került és rendkívüli tanárként filozófiát és törté nelmet taníthatott. Schiller első drámájában, a Haramiák ban tisztára a német Sturm és Drang- kor költője. Kari MOör, a dráma hőse ha ramiává válik, hogy megbüntesse a tár sadalmat, a feudális rendet, amelyben mélységesen csalódik és önmaga ellen fórjául, a törvény 'kezére adja magát, amikor világossá válik előtte, hogy lá zadásával zsákutcába' került s szenve délye oly bűnökbe sodorta, amelyek ösz- szeegyezihetetlenek lelkiismeretével. A haramia Moior nem közönséges1 útonálló, nem alávaló gazember, hanem gyilkos, a Sturm és Drang-kdr forró esz méitől megittasult torzszülött. Schiller a téttvágyó fanatikus fiatalt rajzolja meg benné, aki széttépni kénytelen a társa dalom bilincselt. Lázadásában és abban, ahogy egymaga szembeszáll a renddel, Goethe Gotzéhez hasonlatos. De míg Goe the lázongó hőse megközelíthető, békülé- keny természetű emberi alak. példás családapa, Mtíor Károly, a bandavezór, semmiféle törvényre nincs tekintettel, mindén tettét egyedül forrongó forradal mi magatartása szabja meg. Amiskor fi vére gonosz mesterkedései miatt elveszti apja szeretetét és ifjúkori apró bűneiért nem lel nála 'bocsánatot, egy rablóbanda élére áll, amely bűnt bűnre halmoz, ra bol, várost lángokba borít és gyilkol. Vér, tapad az ő kezéhez is, ártatlan emberek vére és ezért cseng 'hamisan az a felki ál-~ tása, hogy hozzá hasonlatos emberekből való ármádiával Németországból olyan köztársaságot tudna csinálni, amelyhez képest Róma és Spáirta apácáknak való klastrom. A német romantikának új utat kereső, szertelen hangja ez, dacos vádirat és .szertelen lázadás a tyrannusok ellen. E forrongásnak nincs szilárd világnézeti alaipja, csak az a lázadásra késztető ta pasztalat, hogy a világi és egyházi ön kényuralom túlkapásai megnyomorítják a feltörekvő német polgárságot. E bék lyók szétveréséért lázad fel a Haramiák hőse; meg akarja 'semmisíteni az er kölcstelen feudális világrendet és aztán maga áll a bíróság elé — éppen erkölcsi hibái, eszmei elégtelensége miatt. Schiller maga nem tartotta igazi drá mának a Haramiákat, csupán „drámai históriának”. Az igazság az, hogy való ban nem dráma az antik és klasszikus dráma értelmében és Kari Moor sem eszményi hős, miután lázadásának nin csen mélyebben indokolt osztályjellege és magatartása nem jellemző sem a pusZr tuló, sem a feltörekvő új rendre. Ettől függetlenül az egész dráma lenyűgözően árasztja azt a deaniokratikus farradalmi- ságot, amelyet, előtte egyetlen korabeli német dráma sem tartalmazott és ame lyet az akkoriban legtöbbet játszott fran ciák, Racine és Cömeille tragédiái sem éreztettek. A Haramiák minden ellentmondásával ás határkövét jelentett és ezért örömmel üdvözöljük, hiogy alkalmunk van meg ismerni a Hviezdoslav Színház szép elő adásában A szabadság dallamát diadal masan csendíti fel és végső kicsengésé- ban érezteti, hogy az emberi méltóság nak minden bukás után győztesen fel kell támadnia. Schiller nem volt korszakot formáló forradalmár, de már ifjúkorának izzó hangja célba italált és egész életművének foírró humanizmusa formálóan hatott és; hat ma is különösen a német ifjúságra, amely sok követendő nemes eszményt talál nagy költője drámáiban. Weimarban a Nemzeti Színház előtti téren ott áll a két legnagyobb német köl tő: Goethe és Schiller közös szobra. Schiller szeme a távolban mereng — az eljövendő szabad századük felé tekint, amelyekről szárnyaló szóval és idealista hittel álmodozott. A Haramiák volt az első költői ábrándja és álmai betetőzése: a Wilhelm Teli. Ďe a Teli már több, mint szárnyaló szó és költészet — egy egész néjp iharoois és ünnepi szabadság dala! A Hviezdoslav Színház az utolsó hó napokban néhány kimagasló nagy sikert könyvelhetett el, köztük Hviezdoslav köl tői játékának, a Herodes és Herodiasnak, KomyejCsuk Szárnyak című színművé-
