Fáklya, 1956 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1956 / 11-12. szám - VI. portyázás a nyugati határszélen
Küátás a Pupp-szállóból Kariové Varyra Szökőkút a Metternich-kastély udvarán Idő múltával Mariánské Lázne, akárcsak Karlové Vary világhírű gyógyfürdővé vált, hol napsütésben kellemes az élet, de ha beáll az eső, fusson az akit nem köt ide sem be tegsége, sem foglalkozása. Én is megfuta modtam. Ti/l ár harmadnapja esik az eső, és üyen- kor Marianské Lázne zord képet vesz fel. Hiába a híres föld tengerbe vesző vüla- város palotái, nyirkos hideg van. Még a ko máromi Erzsiké meleg barna szeme sem me legít fel e barátok alapította fürdővárosban. Mert szerzetesek tulajdona volt a 27 falu és környéke, ahol a sós forrásokra léitek. A híres alchimista, Paracelsus állapította meg e for rások gyógyhatásút. A sós források megtréfálták l. Ferdinandot is. Ugyanis amikor a császár tudomást szer zett a Tepel-t sós forrásokról, keresni akart, legalább is adósságait leróni. Sót akart párol ni, konyhasót. Azonban csak Glauber-sót ka pott. Ezt pedig az akkori időkben nem lehetett mázsájával külföldre eladni. Ezért aztán mint a rosszul neyélt kisfiú, aki ha leesik a szék ről, belerúg a szék lábába, a császár bosszút akart állni a barátokon. Elzálogosította a rend 21 falvát. De a barátok túlélték őt. £$ visszakapták birtokaikat, A kynžvarti Metternich kastély A Marianské Lázne-i kolonád még holtában sem nyugodhat a „betyár" ma gyaroktól. Megkérdem a legpöttömnyibbet a gyerekhadból, hol tanulta a dalt? — Az édesapámtól — hangzik a válasz. Áttelepült magyarok laknak itt. Még hozzá sokan. Bíró juk is lett volna a régi világban, ma nem pá lyáznak ugyan a helybeli nemzeti bizottság elnökségi tisztére, de jó lenne, mondják, ha a gyerekek magyarul is tanulnának. Ezt hal lottam Sokotovban is már egy évvel ezelőtt. Idő tújján nem tudtam megállapítani, hogy hártyán vannak. Százan, ezren, vagy még töb ben? De amikor Marianské Lázneban kiszáll tam az autóbuszból, Komáromból ideszakadt magyarokkal találkoztam. Tízezrével vannak e vidéken magyarok. Bányásznak és gyárat építenek, vetnek és aratnak. Közben félszem mel vigyázzák a határmezsgyét. Védik. Nem tudom nem vagyunk-e adósai e veszendő pe rem-magyaroknak, akik hűen szolgálják e hazát.
