Fáklya, 1956 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1956 / 9. szám - Barsi Imre: Hazánk felfedezése III. Három város
Č. tíudejomce: Főtér a Sámson-kúttal és a múlt nyugtalan szellemeivel. Mert a ke reszttel megjelölt helyen, ahogyan az rövi den írva vagyon „... ebben az esztendőben (1478-ban) egy és ugyanazon a napon tíz fiatal embert végeztek ki, akik összeesküd tek a városbíró ellen.” A hagyomány kevésbé fukar. Podébrád György király halála után nagy nyugtalanság uralkodott az egész ország ban, Budéjovicét sem kivéve... És ekkor jött a városba Magyarországról egy mes terlegény, aki korabelijei között titkos tár saságot alapított. E titkos társaság tagja volt Fülöp is, a kötélgyártó legény, aki kü lönben a városkapuőr lányának, Markétá- nak volt a jegyese. A lánynak feltűnt Fülöp furcsa viselkedése és az örök nő, ez a české budéjovicei Delila, hajfürtvágás nélkül is, kíváncsiságával vőlegénye vesztét okozta. Kiszedte Fülöpből a titkot. De a vallomást (véletlenül vagy lánya tudtával) kihallgatta az apa. A hírt pedig frissében jelentette Katzenjagel városbírónak. Elsétáltam magam is „A szőlőfürthöz” című vendéglőhöz, ahol azon a bizonyos tragikus éjszakán sörözni ült össze a fiatalok titkos szövetsége. „... Az ajtó tágra nyílt és a küszöbön megjelent a városbíró. Felhívta a legénye ket, hogy ellenszegülés nélkül kövessék őt a városházára. A lámpa hirtelen kialudt és a tíz összeesküvő menekülni akart. De a ki járatokat és ablakokat elálltak a városi fogdmegek. A sötétben valaki tőrrel végzett a városbírőVal. Miután a tettest nem tudták megtalálni, mind a tizüket lefejezték. El rettentő például. És így végezte pályafutá sát České Budéjovicében az ismeretlen, for róvérű, szabadságszerető, vagy kalandorter mészetű magyar is, aki nem tudta hazájában bevárni Dózsa György jöttét és elébe ment sorsának. A jó budéjovicei' polgárok bizony nem igen szerették a forradalmárokat, akik meg zavarták nyugodt álmaikat. Midőn jó néhány száz év múlva a Habsburgok véres ebe. Windischgrätz herceg szétlöveti a prágai barikádokat, ide menekül és itt rejtőzik „Az arany nap” szállóban a fiatal, méggyő- ződéses és következetesen demokrata for radalmár, J. V. Frič. A „forradalmi” pol gárőrség, amikor látta, hogy egy elveszett forradalom (s abban az időben már a győ zedelmes sem) nem bizonyul jó üzletnek, megostromolja az „Arany nap" szállót, azzal a szándékkal, hogy az ott rejtőzködő Fričet elfogja és kiadja a császári vésztörvény széknek. És bizony nem rajtuk múlott, hogy a kút barokk Sámson szobrának árnyéká ban nem találkoztam élféltájt, a fejét hóna alatt vivő Fričcsel. Valószínű, hogy éppen e bűbájos főtér egyik boltíve alatt vérzett el orgyilkos ke-