Fáklya, 1956 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1956 / 9. szám - R. Rimarevics Altmanszkij: A technika világának csodái
A TECHNIKA VILÁGÁNAK CSODÁI Számos ógörög filozófus — köztük Eukli des és Pythagoras —, akik huszonkét-hu- szonöt évszázaddal ezelőtt lefektették a matematika alapjait és kialakították logiká ját, szilárdan meg voltak győződve a világ egységéről, arról, hogy lényege a számok kombinációi. Hittek abban, hogy minden em beri gondolkodást, legyen az tudományos, művészeti vagy technikai vonatkozású, át lehet állítani a matematikai logika törvé nyeire. A következő évszázadok világnézete ezt az álláspontot konokul tagadta és az ember tevékenységét olyan fogalmakba ska tulyázta be, mint ,,fizika”, „vegytan”, „ma tematika”, „szobrászat", „költészet”, „drá ma”, „zene", „technika”. És ez a bomlási folyamat szakadatlanul tartott. Minden osz tályokra, ágazatokra, szakosításokra osztó dott; a gondolkozás az idealizmus hatása alatt végülis már annyira degenerálódott, hogy tagadta az emberi társadalom tevé kenységének bárminemű fejlődését, összé- függéseit és a világon mindent tökéletes nek, változtathatatlannak, istentől adottnak tekintett. Csupán az utolsó századok, ponto sabban: évtizedek hoztak nagy fordulatot. Kezdetét vette az emberi tevékenység szét- forgácsoltságának felszámolása; a materia lista filozófia bebizonyította a jelenségek összességét és ezek szünet nélküli fejlődé sét. A tudományban példának okáért a fi zikális vegytan és a nukleáris fizika meg semmisítette azt a legendát, hogy az atom az anyag legkisebb részecskéje és ezzel egyidejűleg lerombolta a fizika, a vegytan és a matematika közötti határokat. A mo dem írástudás nem ismer „csak” költőket, „csak" regényírókat avagy „csak" dráma írókat. A szétforgácsoltságtól az emberi gondol kozás összességéhez vezető fejlődési folya matban nem lesz megállás. Meg vagyok győ ződve arról, hogy eljön az idő, amikor el tűnik a tudomány, a technika és a művé szet közötti klasszikus határvonal. Az az idő, amikor a tudományos tevékenység nagy művészi érzést s egyszersmind a művésze ti alkotás szigorúan tudományos, kimon dottan matematikai logikát fog igényelni... A tudósok és a technikusok a közelmúlt ban úgyszólván csodákat teremtettek — gyorsan dolgozó elektronikus számológépet szerkesztettek. Valami olyast, amit jelentő ségénél fogva bátran vethetünk össze nap jaink korszakalkotó felfedezésével — az atomenergia felszabadításával. Mikor nem is olyan régen a moszkvai Lomonoszov egyetem oszlopcsarnokában összeültek a matematikusok, fizikusok, mér nökök és gépszerkesztők, hogy az elektro nikus számológépek, az ún. BESZM szerkesz téséről tárgyaljanak — a „Líteraturnoj gazeta" tudósítójának véleménye szerint — az első pillantásra olyannak tűnt ez az ülés, mintha a legfantasztikusabb regények írói nak viharos és drámai értekezletén lennénk. Mert a felületes néző számára némely vita felszólalás olybá tűnhetett, mint a legka landosabb regény fenséges, de hihetetlen vázlata. Hisz olyan embereik, akik közis mertek hidegvérüségükről és fagyasztó logikájukról, a szív elektronikus modelljéről beszéltek, amely nem csupán konstatálja, de megjósolja a szív okozta megbetegedé seket. Olyan gépről, amely abszolút pontos sággal ellenőrzi a bírósági okmányok hite lességét. Sz. A. Lebegyev akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Finommechanikai és Számítástechnológiai Intézetének igazga tója, a BESZM főkonstruktőre így jellemezte a gépet: az elektronikus automat izáció ösz- szetett komplexuma. A gépben használnak elektronokat, germánium elemeket, fotocel lákat, magnetofon-szalagokat, kondenzátoro kat ' és egyéb rádiótechnikai alkatrészt. A gép az elektronikus számolási sablonok elve szerint számol, amelyeket különleges aritmetikai berendezések kapcsolnak össze. Másodpercenként hét-nyolcezer számtani műveletet végez el. Húsz óra alatt, a geo detikus térképek összeállításánál, 800 egyen letet számít ki és 250 millió matematikai feladatot hajt végre. A lövedék repülésének folyamatát hamarabb számítja ki, mint a ki lőtt töltény eléri célját és rombadönti. Pár óra alatt olyan munkát hajt végre, amelyet a legjobb matematikusok egész életük alatt sem végeznének el. A BESZM azon szupertökéletes gépek leg különbözőbb variációinak alapjává vált, amelyek pótolják az emberi munkát. A gyor san dolgozó elektronikus számológép segít ségével az új matematikai táblázatok egész sorát állították össze, összetett csillagászati feladatokat oldottak meg a csillagok, a boly gó csillagok és meteorok pontos helyzetét illetőleg ^z elkövetkező tíz évben, a várható időjárás megállapítását matematikai alapon. A BEMSZ már számos gyakorlati feladatot is megoldott: 3—5 perc alatt megtalálja a legmegfelelőbb sakkvégjátékot, amely két
