Fáklya, 1956 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1956 / 9. szám - Turczel Lajos: Kritikai utóhang az elmúlt év irodalmi terméséhez III.
panaszból per lesz, a félek ügyvédet fogad nak, a bíróság bizottságot nevez ki á kár nagyságának megállapítására és az egész ügyet kivizsgálják a helyszínen. A viszálykodás két-három hónapig elhú zódik. Petur már 12 ezer dinárt ráköttött. Végül észhez tért, sajnálta a sok kidobott pénzt és visszavonta a panaszt. De most már Mitar szomszéd vádat emel Petar ellen becsületsértésért. Ojra bíróság, ügyvédek, bizottságok. Különböző költségekre Mitar is kiszórt 12 ezrest. A bíróság végül döntött és a nagy ügy a következőképp végződött: Mitar kötetes szomszédjának Peturnak megtérítem öt kiló körtét tíz dinárjával, összesen 50 dinárt. A bírósági eljárás több mint húszezret vitt el. A végeredmény: Egy kiló körte több mint négyezer dinárba keriMt. Az elpocsékolt pénzért kétezer kiló körtét lehetett vobia venni és jóllakathatták volna vete az egész falut. Igen ám, de nem tudták volna meg, kinek van igaza. Belenyugodhatott volna ebbe az igazságtálanságba egy érzékeny szív? Mindebből láthatjuk, milyen érzékeny em berek vagyunk néha. Valaki erre, más arra, megint más legjobban a kritikára érzékeny. Nagyon érdekes megfigyelni, hogy egyes emberek hogyan reagálnak a bírálatra. Csak hogy ez a téma kicsit több helyet igényel, ezért majd máskor írok róla. Szűcs Béla fordítása Kritikai utóhang az elmúlt év irodalmi terméséhez Szabó Béla új regénye irodalmi életünk ben váratlan eseményként hatott, igazi nagy meglepetésnek számított. Nem csoda, hiszen ezt a regényt az írónál egy olyan válság előzte meg, amely egy szerencsétlen iro dalmi koraszülésben kulminálva már-már a további fejlődését is féltő komoly aggo dalomra adott okot. Szabó Béla azonban sikerrel küzdötte le pályájának ezt a válsá gát, 'bosszú és kínos botladozással teljes terméketlen időszakát. Magára találásának fényes bizonyítéka, a „Marci” érdekes és értékes alkotás, mint Fábry mondja róla: „nem mindennapi könyv”. Szabó Béla azok közé az egy kézen is megszámlálható íróink közé tartozik, akik nek a szlovákiai magyar irodalom harminc- nyolc éves fennállása óta sikerült elfogad ható regényt imiuk. Mert egy művet a ter jedelem, a nagy oldalszám és az írói szán dék önmagában még nem tesz regénnyé, sem a cím alá esetleg zárójelben odabigy- gyesztett „regény” elnevezés. Nagyon fon tos műfaji követelményeket kell az Írónak valóra váltania, íhogy az írása a külső lát szaton és a szubjektív szándékon túl is méltó legyen a regény névre. A leglényegesebb és legspecifikusabb mű faji követelmény a regénynél: az ábrázolás teljessége. Ez nem azt jelenti, hogy az író a regénye tárgyát inventározó részletesség gel fejti ki, vagy hogy az adott téma összes elképzelhető vonatkozásait érinti. Az ábrá zolás teljessége azt követeli meg az írótól, hogy a valóságnak arról a részéről — ame lyet ábrázolás céljából kiválasztott — olyan sokrétű és mégis egész képet adjon, amely az eszmei célkitűzés által megkívánt összes lényeges vonatkozásokat tartalmazza. Szabó Béla „Marcija” elsősorban azért érdemli meg a regény nevet, mert ezt a leg fontosabb műfaji követelményt kielégíti, realizálja. Az író ebben a regényben egy városi proletárgyerek szemén és izgalmas élet- és álomélményein keresztül a külvá rosi szegénység nehéz életét, hősi erőfeszí téseit mutatja be a felszabadulás nagy sors fordulóján. A bemutatott kép teljességét és művészi hitelességét az író ábrázolási mód szere előre determinálja: a regényben vé gig a gyermekfchős, a tizenhárom éves Mar ci beszél, közvetlenül az ő szavából isme rünk meg mindent. Az a kép, melyet Marci saját magáról, családjáról a környezetéről ad, társadalmilag teljesen hiteles. A kép művészi hitelessége önmagában szintén na gyon meggyőző, de már bizonyos aránytalan ság jellemzi akkor, ha a gyermekhős adott ságaihoz viszonyítjuk. Ekkor bizony a tár sadalomrajz helyenkénti élessége, erőteljes biztonsága vagy raffináít költői ség e nincs arányban a tizenhárom éves Marci meg ismert és feltételezhető képességeivel; eze ken a helyeken a gyermekfőhős jelleme túl exponált. Persze ezt a fogyatékosságot szívesen megbocsájtjuk, ha tudjuk, hogy az így kifogásolható részek gyakran a könyv leg jobb művészi erősségeit alkotják. Elsősor ban azokra a helyekre gondolok itt, ame III.
