Fáklya, 1956 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1956 / 1. szám - Egri Viktor: Séta a film világában
Jelenet a Remény órái c. lengyel filmből Séta a film világában 1955. őszén Prágában, Brünnben, Bnati- siavában és minden kerületi székhelyen ün nepségek folytak le abból az alkalomból, hogy köztársaságunkban tíz évvel ezelőtt megszűnt a kapitalista filmipar és hazai filmgyártásunk állami kezelésibe került. A film államosítása nemcsak nagyobb művészi lehetőségeket és következetes fejlődést je lentett, de jelentette elsősorban az elvte- leniség, eszmeietJenség teljes felszámolását és véget vetett a haszon érdekében működő filmgyártásnak. Nem vitás, hogy a kapitalizmus idején ná lunk is készültek művészi értékű filmek — hiszen a tőkés vállalkozók előtt nem volt titok, hogy igaz művészettel is lehet közön séget a moziba csábítani — de hogy a film általában megszűnjön az olcsó múLafctatás egyik fajtája lenni és valóban mint új mű vészet betöltse hivíatását és a tömegek leg hatásosabb nevelőjévé váljon, azt csak a film államosítása tette lehetővé. A hazai film tíz esztendeje Elég egy rövid seregszemle ahhoz, hogy bebizonyítsuk: a tíz évvel ezelőtti államo sítás ténye megszüntette a film ipari jelle gét és a filmgyártást művészetté fejlesz tette. Az mániás nem volt egyszerű és könnyű. Sok eszmei zavart kellett leküzde ni. a mült sok káros örökségével kellett sorra ieSzámolni. Új rendezőgárdát, új film írókéit, új dramaturgokat kellett nevelni és nem utolsó sorban új színészeket is, akik csak lépésről lépésre sajátították el a rea lista emberábrázolás művészetét. De már az első esztendőkben jelentős eredmények mutatkoztak és különösen azok a filmek si kerültek. amelyek témájukat a múltból me rítették. Az 1947-ben készült Ján Rohác-től. az első színes fűmtől a nváron bemutatott Ján iHusz-ig nem egy magas színvonalú cseh történelmi film akadt. A film dolgozói kü lönösen Jirásefc regényeire támaszkodhattak: ez a nagy cseh realista különösen a huszi tizmus korát festi le mesterien és a regé-
