Fáklya, 1956 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1956 / 1. szám - Egri Viktor: Séta a film világában
ttyiei, színművei alapján alkotott filmek igé nyes művészi eszközökkel hozzák a néző elé a cseh nép legnemesebb törekvéseit, sza- bladságmozgiailmait. Általában a legmaradandobbaknak azok _ a filmek bizonyultak, amelyeknek tárgyát a cseh írás legjobbjainak munkáiból merítet ték. így kitűnő film készült Marie Majerová Sziréna, Ján Drda Néma barrikád, Antonín Zápotocký Oj harcosok sorakozó ja, Ivan Ol- brtacht Anna, T. Svatopluk Gyárvár című re génye alapján. Ezek a filmek mind a teg napról beszélnek, és meggyőző erővel vilá gítják meg azokat az eseményeket és har cokat, amelyek a jelent segítették megfor málni. Embert érlelő és emibert alakító esz mények szólalnak meg bennük a film sajá tos nyelvén. Jelenünk nagy problémáiról, a ma embe réről, a munka és az országépítés mai hő seiről már kevesebb film beszél olyan át ütő sikerrel, olyan művészi igényességgel, mint a múltat feltáró cseh filmjeink. De eredményeink itt is voltak. Jiři Marek Vir rad felettünk, Ján Kadar és Elmar Klos Em- berszöktetés, Jaroslav Zrotal Frona című filmjei sikerrel közeledtek jelenünk kérdé seihez - A cseh életrajz filmek sorát •— Mikoláš Aleš, A nagy kaland, A vér titka — a nagy cseh zeneköltő, Bedřich Smetana életéről készült film követte. Zenei tekintetben ki- fogás’talan a film, a néző Smetana néhány operájának monumentális jeleneteiben gyö nyörködhet, de az egész alkotás kielégítet lenül hagy, mivel sem Smetaná korát és környezetét nem adja vissza hitelesen, sem a zeneköltő alkotói és emberi problémáinak mélyére nem néz. A szovjet Musszorgszkij, az olasz Verdi és végül a magyar Enkeí- film útbaigazíthatták volna a Smetaraa-film íróját és rendezőjét, hogy túhnenjenetk a külsőségeken, szakítsanak a zenei filmek konvencióival és a halhatatlan zeneköltot és kortársait meggyőzőbben, mindenekelőtt pe dig élőbben hozzák a néző elé. Az év legjobb filmje és egyúttal a tíz év egyik legszebb házai eredménye a Ján Húsz volt, amelyről lapunk régebbi számá ban már bővebben beszámoltunk. Nagysze rűen megrajzolt történeti hátterével jóval több volt a szokványos életrajzi filmeknél, egész kort mutatott a ibenne áramló esz mékkel, a .maradinak és újnak összecsapá sával, Húsz tragédiájában éreztetve a szü lető újnak győzelmét, a középkori sötétség tűnését a feltörekvő újkor világossága elől. Az államosítás ténye áz önálló, külön mű termekkel rendelkező szlovák filmgyártásban voltaképpen az elindítás tényét jelentette. A helyzet itt lényegesen nehezebb volt, mi után Palo Riehk, a nagysikerű Jánosik-film írója, rendezője és főszereplője kivételével a szlovák filmnek képzett szakembere úgy szólván nem volt és az idők folyamán kel lett forgatókönyvírót, dramaturgot, rende zőt, operatőrt, díszlettervezőt és színészt is megteremtenie. Míg ma filmszínész akad minden filmre, sőt nem egyszer Prágáit is kisegítheti a szlovák film, addig a rende zői gárdia még elégtelen, ami jórészben fé kezi a szlovák filmgyártás fejlődését. De nehézségek ellenére alkotott már a szlovák filmművészet néhány filmet, amelyek tema tikájuk harcos, forradalmi hangjával és az emberábrázolás mélységével nemzetközi te kintetben is megállják a helyüket. A Far kasverem, A harc holnap végződik, a Töret len föld és a Falu a hegyek között egy-egy jelentős állomása az örvendetesen fejlődő szlovák filmművészetnek. Művészi tekin tetben teljesen egyenrangúak a legjobb cseh filmekkel. Kevesebb bennük a pátosz, föld höz kötöttebbek, reálisabbak, jelenvalöbbak. Megmutatkozik ez nemcsak a témákban, ha nem a színészek nem egyszer nemek jellem- festő, emberábrázoló erejében is. Különösen A töretlen föld győzött meg nagy realitá sával és a színészek drámai játékával. Két nagy szovjet filmalkotás Az elmúlt esztendőben különösen két új szovjet film ragadta meg figyelmünket: a Romeo és Júlia és a Zsurbin család. Mind kettő megérdemelten első díjat kapott a nemzetközi filmfesztiválokon. A Romeo és Júlia, Shakespearenak ez á legtöbbet játszott és legnépszerűbb szomo rújátéka két veronai fiatalnak haláfbíahullő szerelméről szól, de e tragikus szerelem nél jóval többet mond, azt bizonyítja, hogy a feudalizmus megérett a pusztulásra, mert életellenes. Családok érdekellentéte és ve télkedése összezúz két fiatal életet. Az egyik oldalon a középkori önzés, a másikon a feltörekvő reneszánsz ember életet és szabadságot követelő hangja. Ki győz itt, melyik az erősebb? Romeo és Júlia meghal, de holttestük felett megbékélnek a szülők, nincs 'jmár miért vetélkedni, csatázni. Mindazt, amit 'az angol szellemóriás tra gédiájában a legmélyebb költői igazsággal tökéletesen fejezett ki, most a szovjet ba lettfilm muzsikálja és táncolja el tökéletes szépséggel. A film az eredeti Prokofjev balett térbeli kötöttségét hatalmasan kitágítja. Verona re neszánsz palotái előtt és a paloták termei ben, a tereken, az utcákon, hidakon, árká dok közt, festői toronybásíyák, ódon temp- lomboltívek alatt, egy színpompás elbűvö lő környezetben folyik a játék, a tánc — Prokofjev és Saporin varázsos zenéjének
