Fáklya, 1956 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1956 / 1. szám - Barsi Imre: Gondolatok egy Móricz levél olvasásakor
prőzájú író, a haladó magyar irodalom egyik élharcosává. Novellás kötetei és regényei ellenséges fogadtatásra találnak az akkori úri Magyarország hivatalos köreinél és ke- gyenc irodalmároknál. De nem is történ hetett másképpen. Móricz Zsigmond már el ső írásaiban legenda romboló lett és úgy mutatta meg a magyar falut és kisvárost, ahogy előtte senki más. Igaz képet festett a szociális és kultűrális nyomorban tengő dő, önmagára hagyott, elnyomott, paraszt ról. Megdöbbentő színezetű korképet raj zolt. Nem délibábos, gémeskutas pusztaságot mutatott selyemszalagos nyájakkal, vidám csikósokkal és gavallér betyárokkal, nem árvalányhajas kalapú, lobogó gatyájú, ildo mosán szeretkező színműfigurákat, uraikat tisztelő és szerető parasztlegényeket és lá nyokat teremtett alkotó kedvében, Hősei húsból és vérből való emberek voltak. Ko mor szenvedélyek, aljas vágyak, úrgyűlölet és meghunyászkodás, öröksővárgás egy tal palatnyi föld után, kavarogtak bennük. Tu lajdonságok, melyek Werbőczy óta társadal mi helyzetük tenyésztett ki bennük és eze ket a bűntudatra ráébredt úri Magyarország nem akart meglátni. Móricz csak úgy mint Ady művét, görbetükörnek nyilvánította, magukat paraszt, sőt magyargyűlölőnek, s két évtized múltán Moszkva ágensének. Ed dig minden oly jólesően idillikusnak volt feltüntetve íródiákjaik írásaiban. És bizony, sajnos, még az igazaknál is, mint amilyen Mikszáth Kálmán volt, a legnagyobb tra gédiák és szenvedély viharok, rózsaszín fátylat öltöttek s Dózsa György árva népé nek haragvásai „lányduzzogássá" simultak. Ha Móricz Zsigmond első nagy regénye a „Sárarany“ megmutatta Túri Dani példáján a paraszti tehetségek reménytelen igyek- véseit és bukását, akkor „Az Isten háta mögött' című regénye a magyar kisváros tragédiáit és fertőjét mutatja meg — mez telenül. A háború ellen beszélnek novellás kötetei „Szegény emberek", „A tűznek nem szabad kialudni" és mások. A forradalom letörése után, reménytelen időkben írja meg nagy gyermekregényét a „Légy jó mindhalálig“-ot, Reménytelen gyermekkora szomorú évei elevenednek meg a gyerek Nyilas Misiről írt könyvében. Kár, hogy helyszűke miatt nem lehet megmagya rázni az utat, mely Nyilas Misitől az „Er délyhez" vezet. E történelmi trilógia kor kép és részben magyarázása a jelennek. Két erdélyi fejedelem terveit és igyekvéseit mu tatja be, sajátos ízes nyelven, melyek ösz- szetömek a két pogány közt és rávilágít a magyar társadalom nemesúri összetételére. Itt vannak gyökerei „indítóokai a magyar társadalom torz fejlődésének". Ennek az úri magyar- társadalomnak a rothadását és felbomlását mutatják be Mó ricz további regényei a „Kivilágos virrada tig", az „Űri muri", „Rokonok", a „Forr a bor", (a „Légy jó mindhalálig" című regény folytatása) és ezen alkotószakaszának utol só regénye a „Forró mezők". Leszámol az úri világgal. Ami ezután következik az nem csupán a kórság keresése és demonstrá lása, már orvosság, kiút keresés is. Végső fokon majd a Rózsa Sándorban megtalálja Móricz és rámutat az orvoslásra is. Megmutatja az igavonó baromnál is el- nyomottabb magyar paraszt két arcát. Jó Györgyöt és Avar Jóskát, A „Boldog em- ber"-ben még Jó Györgyöt így oktatja az anyja: „Édes fiam, engem az én apám arra tanított, hogy a szegény ember, ha a hu szonötöt pissz nélkül ki tudja állani, de még utána össze is üti a bokáját, hogy illen dően megköszönje az uraknak a szívességet, hogy negondolják, hogy olyan neveletlen bugris." De Jó György öntudatlan alázatos félarcának meg van a párja is. Ez a betyár Avar Jóska lázadó félarca. ő ilyenképpen tiszteli meg a megrettent gróf urakat, akik hez betört; „Én megengedem maguknak, hogy ugyanúgy embernek tekintsék magu kat, mint én magamat. De maguk azt nem akarják megengedni.“ Ez a fejlődés útja. A magyar paraszt Jó György, de Avar Jóska is egyúttal. Akárcsak maga Móricz Zsigmond, akinek utolsó nagy müve a Rózsa Sándor, az utolsó előtti stáció! Aztán közbeszól a halál. Rózsa Sándorban a nép már tudato sítja célkitűzéseit, harcolni akar a nyo mor és elnyomás ellen. Titkos gondolatok és vágyak öltenek testet,. A népforradalom szelleme dobol mellekben és agyakban. S nem véletlenül éppen a Horthy fasizmus al konyán. Az út, mely Rózsa Sándorhoz vezet, még hosszú és tekervényes, nem mindig kö vetkezetes. De ha tévedett is politikai ál lásfoglalásaiban, mint igazi nagy művész, írásaiban hűen tükrözte vissza a valóságot, kereste a végzetesen komoly talányok megoldását. És Rózsa Sándorban megtalálta. Ekkor kiesett kezéből a toll. Temetésén ott volt — legalább gondolat ban — minden becsületes magyar. Csak a hivatalos, úri Magyarország és annak szol galelkű kormánya nem tudott, nem akart tudni az országos gyászról. Tüntetőleg tá volmaradtak a nagy magyar író temetésé ről. És jól tették. Mert még a halott Mó ricz Zsigmond sem tűrte volna a farizeuso kat. A magyar kritikai realizmus legnagyobb ja meghalt, hogy örökké éljen, amíg lesz magyar könyv, amíg akad könyvet olvasó ember — magyar és nem magyar. Barsi Imre.
