Fáklya, 1956 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1956 / 6. szám - Kovács István: Marasztás
dett. Én úgy tettem, mintha aludnék. Érez tem, hogy még édesanyám is ébren van, csak nem akar, nem mer kérdezni sem mit! Hallottam, amint édesapáin lehúzta az egyik bakancsát, majd a másikat. A iáb- szárvéaővel sokáig bajlódott: fel akartam ugrani, hogy segítsek, de valami visszanyo mott a helyemre. Vártam. A szívem a torkomban dobogott és szinte fuldokoltam. Végre édesanyám megkérdez te: — Hol voltál ilyen sokáig. Péter?. Feszült csend következett. Most! Most! Végre megtudjuk! A két kis ablakon keresztül, amelyet csaknem teljesen elfüggönyzött a sok mus kátli, gyér világosság szűrődött az asztalra. Óvatosan felkönyököltem. Látni akartam az apám arcát, de ő csak ült karjára hajtott fejjel és nem válaszolt. Csend volt! S ebből a hallgatásból már tudtuk a vá laszt: — Felmondtak. Mehetünk... Mehe tünk új pusztát, új helyet, új „gazdát" keresni. S ebben a szörnyű, sötét csendes ségben olyan tanácstalanok, olyan elhagyot tak voltunk valamennyien, mint a nagy vá ros forgatagában az eltévedt gyerek. Nem tudtuk, hogy merre van „hazafe lé”. * # # A következő napok látszólag úgy teltek, mint az előzők. Jártunk iskolába, játszot tunk, birkóztunk. A három elbocsátott csa lád, köztük mi is, egyre szomorúbban szá molta a múló napokat. Gyorsan közelgett az újév, a költözködés ideje. A gyereksereg a szokottnál csendesebb lett. Emlékszem, szép november volt, még kijártunk a diósba. Keresgéltünk a haraszt és a lehullott lombok alatt. Együtt örültünk, ha „garasos" diót találtunk. Egyszer hazafelé jövet, amint elmellőz tük a juhásztanyát, így szólok Bálintnak, a legjobb pajtásomnak: — Megvan-e még az a bicska, amit itt találtunk tavaszkor? Bálint a kérdésre összerezzent és torok köszörülve így szólt: — Meg. Miért kérded? — Emlékszel, együtt találtuk. Én láttam meg, de te hamarább felkaptad. Azt aján lottad, nekem adod inkább a magadét, a „sarajevot” és ötven gombot is adsz rá adásul. így volt? ” igy- — Én ráálltam. Pedig nagyon szerettem volna ón is a dugóhúzósat.