Fáklya, 1956 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1956 / 6. szám - Emanuel Svoboda: Aleš és a Rákóczi induló
M. Aleš: Rákóczi induló Egy régi Ak>s kiadvány lapozgatása alkalmával vetette fel egyik szer kesztőnk a kérdést, hogyan jutott el a nagy cseh festő a Rákóczi induló és többi rokonszenves magyartárgyú képe megfestéséhez. Megkértük Dr. Emanuel Svoboda prágai műtörténészt, aki egyébként Ales veje, hogy ír jon lapunkba néhány sort Alesröl. íme a cikk. Ales szenvedélyes hítvallója volt az egész emberiség szabadságának és gyűlölte a rab szolgaság minden fajtáját. Szabadságszere- tetének megnyilvánulása a „Haza” című hősi ciklus, míg az „Elemek"-ben a nagy festő bánata szólalt meg az indián nép szabad ságának elvesztése és magának az indián népnek pusztulása felett. Ales szabadság- szeretetéből ered a csodálat és érdeklődés a magyar szabadság dala, a Rákóczi induló, az osztrák Habsburg uralom elleni lázadás dala iránt, amely uralmat, mint a nemzetek elnyomóját annyira gyűlölt. Már ifjú korában hallotta a históriát a hazafias magyar huszárhadnagyról, aki hu szárjainak élén megszökött a Klatovy-i helyőrségből és Miroticén át vágtatott a forradalom segítségére Magyarországra, ahol a magyar nép a Rákóczi induló, a magyar Marseillaise hangjai mellett harcolt szabad ságáért és függetlenségéért. Ez az esemény oly mély benyomást gyakorolt rá, hogy évek múltán beszélt erről író barátjának Alois Jiráseknek, aki 1894-ben elbeszélés formá jában feldolgozta „Huszárok” címmel s ezt az elbeszélést 1897-ben Aleš tollrajza kö vette. A magyar népről sokat hallott nagy bátyjától is. Édesanyja fivére, Tamás Fan- fule a napóleoni háborúk alatt tizennégy esztendeig szolgált a könnyű lovasságnál — a svalizséroknál. Noha ütközetben nem vett részt, bejárta Európa számos orszá gát, köztük Magyarországot is. 1826-ban Olaszországból visszatérve Magyarországon szerelt le s onnan tért vissza Csehország ba. Másik nagybátyja, édesapja testvére, Aleš Vincenc, aki a császárvadászoknál szol gált s közkatonából főhadnagyi rangra emel kedett, 1849-ben zászlóaljával bejárta Ma gyarországot anélkül, hogy harcba kevere dett volna a honvédekkel. Mindkét nagy bátyjától sokat hallott a kíváncsi kis Mi koláš Magyarországról és a magyarokról. Később alkalma nyílt arra, hogy szemé lyesen is megismerkedjék a magyarokkal. A königrátzi vesztett csata után 1866-ban végig vonultak Miroticén a Radetzky ezred sebesült huszárjai, majd utánuk a helység- DR. EMANUEL SVOBODA:
