Fáklya, 1956 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1956 / 6. szám - Földessy Gyula: A béke igaza
jára, hogy olvasóját nagy írók, gondolkodók tekintélyével jelszavaiktól, nyomós nyilat kozataiktól támogatottan győzze meg. Köny ve szerkezetének művészi szándékú meg formálása ciklusainak címével is megmoz dítja az olvasó képzeletét: I. Akik min dent meggondoltak és megfontoltak (Fe- renc József hírhedtté vált szavai a Szerbia elleni megtorló háború bejelentésekor). II. A kutya jobban tudta. III. A gyer mek közbeszól. IV. Jaj a legyőzői teknek: Jaj a győzőknek! V. A béke igaza: a gondolat igaza. — A szövegben a ciklusok elé helyezett alkal masan megválasztott, lényegbevágó idéze tekkel hívja föl az olvasó figyelmét. Fábry gondolkodóként is nagyértékü. A kiváló gondolkodó egyik legjellegzetesebb kritériuma: az egységes irányítású beállí tottság. Az a rendje az előadásnak, hogy egy középponti gondolat köré csoportosul janak a részek s olyan fokozatos tervsze- rűségű kivitelezéssel, hogy minden külön része erősítse s mindjobban kidomborítsa a filozófus világnézetét. Ez a szándék vé gesvégig kiviláglik A Gondolat és A bé ke igazából. A Béke igazának ciklusaiban, egyes da rabjaiban az első világháború, az ezt követő ideiglenes, fülledt légkörű hazug béke s a második világháború politikai, kulturális- szociális eseményei egy monumentális áb- rázolású nagy korképben kerülnek szemünk elé. Felvonulnak előttünk a kisebb-nagyobb szerepet játszó államférfiak, gondolkodók, írók, művészek, a kultúra-építők és kultúra pusztítók, külöu-külön, vagy egymással szembeállítva. Az egész európai irodalomban aligha van könyv, mely ilyen széleskörű összefoglalásban tükröztetné a „jók és go noszak” gigászi harcát (az idézőjelbe fog lalt szavakat Petőfi Az ítélet c. verséből vettem). A proletariátus marxi-lenini ideo lógiája annyira áthatotta Fábry gondolko zását, hogy ennek világításában láttat a legönkéntelenebbül-adódottan, sematikus bi zonykodások nélkül, minden történelmi-tár sadalmi, irodalmi, művészeti jelenséget. Fábry A Béke igazában az első és második világháború számos jelentős adatát veszi sorra. Az 1914 című cikkben a II. In- ternacionálétól elszakadó Kautskyék árulá sáról szól s a háborút előkészítő s ennek alkalmát leső imperialistákhoz csatlakozásá ról. Ebbe belefoglalja több neves magyar író, hírlapíró, politikus, szociológus, katoli kus és protestáns pap háborút magasztaló nyilatkozatait. A Svejk kontra Berch- t o 1 d-cikk első két fejezetében a „turf- gigerli mágnáspolitikusok”, tökfejű, cinikus diplomaták végzetes szerepére mutat rá az első világháború megindításában. Ismerteti az Adytól is nagyrabecsült bécsi Karl Kraus heves, szilaj támadású dramatizált szatírá ját, Az emberiség utolsó napjait, a „szélütött monarchia összes érelmeszese- dettjeiről”. E cikk harmadik fejezete J. Hasek nagyszerű szatirikus regénye hősének, a magát idiótának tettető, az osztrák-ma gyar hadsereg bárgyú vezetését szarkaszti kusán dicsérő Svejket állítja szembe a Berchtoldok „ma már özönvíz-előtti figu ráival”. Agyú, biblia és csörgősap ka c. írásában Shaw leleplezését kommen tálja az angol impérium aljasságáról. A „lá zadó franciákról”, a Karl Liebknecht béke harcáról, Gorkij háború-ellenes agitádójá- ról, az 1917-iki orosz proletár-forradalomról szóló cikkei Fábry kitűnő történelem-érté sének tanúságai. — ír a porosz Ossletzky vértanúságáról, a francia burzsoázia Hitler rel kötött paktumáról, a francia antifasiz- musrói, a forradalmiságukban, jövőbe vetett hitükben tántoríthatatlan francia ifjak „utolsó üzeneteiről”, a gyermek sorsáról a háborúban. — Krupp: A háború!, a Birka-béke, s a Chaplin c. írásaiban s még több cikkében végesvégig folytatja Fábry agitáciőját a háborús, atombombás ideológia ellen s a kultúrával egyértelmű béke mellett. Fábry imponáló fölkészültséggel dolgozik. Nagy olvasottságával, legapróbb részletekre is kiterjedő kitűnő tájékozottságával ren geteg sokat számon tart a közelmúlt és a jelen történetéből, közben-közben a legré gibb tradíciók tanulságait is értékesítve. Jel lemzők értesültségének széles körére a tő le százakra menően idézett nevek. Számos olyan adatot őrzött meg, amik az emléke- zetbénító évek során kivesztek a köztudat ból. Bár trilógiája eddigi két kötetében foly vást a Gondolat és Béke eszméit hirdeti, sohasem untat és fáraszt, mert új és új öt letekkel, szempontokkal, változatokban gaz dag eszmetársításokkal győz meg a minden értékes hagyományt magábafoglaló új pro letár-ideológia világhódító hatalmáról. Meg győződésem, hogy Fábry könyvei nemcsak a szomszédos népi demokráciákba fognak eljutni, hanem a világ minden kultúrásodot- tabb országába. Egyelőre arról kellene gon doskodni, hogy könyveit a magyar és a szomszédos népi demokráciák közép- és felsőfokú iskoláiba vezessék be állandó ol vasmányként. Nálunk s bizonyára másutt is, vannak még jócskán nacionalista és egyéb csökevényei a maradiságnak és zárt körökben lappangó hívei az elavult világné zeteknek. Fábry írásai valóságos kodifiká lásai a proletár-ideológia általános vezérel veinek s a Gondolat, a Béke, a Kultúra iga zainak. Átalakító hatásuk volna a fogékony ifjúságra.
