Fáklya, 1956 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1956 / 6. szám - Földessy Gyula: A béke igaza
— Áíászoigája, igazgató úr! — ugrott fői az öreg. — Miért ez a hangoskodás, Bözsike? — Semmi,4 vezérem, — halkította el a hangját a lány, — csak mindig elfut a mé reg, ha ilyen kikent-kifent felvidékieket lá tok. Ügy jönnek ide dolgozni, mintha bál ba mennének. Aztán meg nekik áll fel jebb. Az igazgató szemtelen nyíltsággal must rálta végig Magdát. Szeme mellén és tom porán egy pillanatra megakadt. E művelet után udvariasan kezet nyújtott. A válla fö lött visszaszólt beosztottjának. — Máskor vátoztassa meg kérem a hang nemét. Mindazok ellenére, amit ön kifogá sol, azért ők is csak magyarok. Méghoz zá... Az igazgató elharapta a mondatot. Ke zével bajuszát simogatta. Farkasszemet néz tek egymással. Magda vérvörös lett. — Tessék azonnal felvenni, — parancsol ta az igazgató, mintha a tisztviselőnő nem azt tette volna. — Egyelőre Szapuné keze alá kerül, aztán, majd meglátjuk. Ma és holnap engedélyemmel még nem kell dol goznia ! Az igazgató ismét kezet adott. Rá sem nézett egyikükre sem. Lehajtott fővel ki ment. A hivatalnokíány rűzsos ajkát gúnyosan lebiggyesztve kitöltötte az iratokat. A be lépési igazolványra rriérgesen ráütötte a pe csétet, aztán nagy ívben Magda felé nyúj totta. — No tessék, „kisasszony”, ha egy kicsit ügyes lesz, ilyen alakkal még sokra viheti nálunk. Visszaült az asztalra és elkezdett újra tárcsázni. Dr. FÖLDESSY GYULA, Kossuth-díjas, Budapest: A BÉKE IGAZA Magyár népi demokráciánkban Fábry Zoltánról, itt-ott emlegetett nevén tűi, vaj mi keveset tudtunk. Heti, hónapi irodalmi lapjainkban alig esett róla szó- Az 1955-ben megjelent A Gondolat igaza c. köny véből megállapíthattuk, hogy esszéi, ideoló giai írásai időálló értékei a magyar iroda lomnak. S ebből következtethetünk arra, hogy tőlünk nem ismert művei is nagybe- csűek. Sajnálatos ez a mi laza kapcsola tunk a szomszédos népi demokráciák ma gyar irodalmával. A műit év novembervé gi nagyváradi tartózkodásomkor restelked nem kellett, hogy a romániai államdíjjal kitüntetett valóhan kiváló magyar költők ről névnyi tudomásom sem volt. Ezt a ká ros, visszás állapotot közös megbeszélések útján a legsürgősebben meg kellene szün tetünk, mert periferikus szomszédaink ma gyar íróinak művei integráns részei irodal munknak. Mini aki irodalmi tanulmányaim legtöbb jében Ady életművével foglalkoztam, lelki testvéremnek érzem Fábry Zoltánt. Igen fájlalnám, ha hátralevő életemben nem ta- iálkozhatnám vele s nem beszélgethetnénk együtt Adyrél. Azt hiszem, a leglényege sebb Ady-problémáktól a legapróbbakig min denben egyetértenénk. Neki is Ady volt a legkultiváltabb költője. Engem gyermek- és serdülőkorom legizgalmasabb olvasmány-él ménye: Petőfi nevelt a költészet szeretetére és megértésére. Teljesebb megismerése után ő alapozta meg bennem, majd erősítette meg azt a meggyőződésemet, hogy a nagy- k'rTtészet csak a mindenkori jelen jövőt-je- lentő eszmevilágából nőhet ki. Ezzel a Pe tőfiből merített okulással válhattam kezdet től föltétien hívévé Adynak, kora legforra dalmibb lelkületű költőjének. Fábry világ nézetének, szociális magatartásának Ady volt az alapvetője. Későbbi irodalmi, műve lődési élményei ezen a fundamentumon fej lesztették az ő életlátását, költészet-érté sét. Ezért kellett neki szintén Adyban lát nia az új szociális világrend legkifejezőbb magyar költőreprezentánsát. * Az irodalomtörténészek, esztétikusok, pub licisták között, tudtommal, Fábry az egye düli, aki életművének legjelentékenyebb ré szét „triiógia”-néven foglalja egybe. Tehát
