Fáklya, 1956 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1956 / 3. szám - Szily Imre: Szentül hiszek a népek tavaszában
Artton Straka SZENTÜL HISZEK A NÉPEK TAVASZÁBAN Erkölcsi kötelességünk feltárni, feledéstől megóvni nemzedékünk időtálló értékeit és felfedezni zord idők igaz embereinek por lepte nyomait. Ezek közé tartozott Anton Straka is, Csehszlovákia egykori budapesti sajtóattaséja, a csehszlovák—-magyar kul- túrkapcsolatok őszinte szószólója két vi lágégés között. Cseh, Szlovák, magyar írók kölcsönös lá togatásaik során hajlamosak annak a meg állapítására, hogy abban a bizonyos két év^ tizedben semminemű kölcsönös irodalmi kapcsolat nem létezett. Ez a megállapítás csak részben fedi a valóságot. Gyei* kap csolatok voltak, nemes törekvésekben nem volt hiány. Prágában játszottak magyar színdarabokat, kiadták magyar írók müveit, igaz, nem mindig azokét, akik méltán kép viselték volna a magyar irodalmat. Móricz Zsigmond is járt Csehszlovákiában és An ton Straka, a nagy író jó barátja több mü vét (Légy jó mindhalálig, Hét krajcár, Bar bárok, Elbeszélések) fordította cseh nyelvre. Strakának azonban ennél sokkal nagyobb ér demei is vannak a csehszlovák—magyar kultúrélet terén. Húsz év után újból a ke zembe került a Cseh és szlovák költők an tológiája (Copyright by Renaissance, Buda pest, 1936). A könyv első oldalán ezt olva som: Magyar és csehszlovák költő barátai nak segítségével és közreműködésével — kiknek ezúton is hálás köszönetét mond — összeállította és sajtó alá rendezte Straka Anton. kozott a kassai szemináriumba, ahol ébre dező fiatal társai körében magára talált és egyike lett a legvidámabb, legszellemesebb papnovendékeiknek. Pappá szentelése után, 1915-től katekétaként működött ugyancsak Kassán, egészen az Osztrák-Magyar Monar chia 'bukásáig. Röviddel a Csehszlovák Köztársaság meg alakulása után írni kezdett, sőt szerkesz tője lett a kassai Slovenský Východnak. 1919 márciusától tábori pap a csehszlovák hadseregben. Jellemző az akkori politikai viszonyokra, hogy az agrár-pártiak és Hlin- káék is magas politikai tisztségeket kínál tak fel neki. A felajánlott tisztségeket visszautasította. 1920 májusában a prágai nemzetvédelmi minisztériumba helyezték. Elég ideje maradt, hogy továbbra is írjon. Újságírói ténykedésével magára vonta hi vatalos körök figyelmét. így került a mi niszterelnökség sajtóosztályára, ahol főleg szlovák és magyar ügyekkel foglalkozott. Szellemi fejlődése és kezdődő nagy szerelme odáig vitték, hogy otthagyta a papi pályát, sőt felekezetnélküli lett, majd 1922-ben megnősült. írásait — az akkori uralkodó Ki volt hát ez az Anton Straka, aki ná lunk is, Magyarországon is egy-két odave tett mondattal elintéznek az irodalmárok ? Ideje, hogy írjunk róla, ne hagyjuk fele désbe merülni nevét. Kassán, 1893 július 13-án született. Sze gény szlovák iparoslegény és dohánygyári munkásnő gyermeke. Apja a szlovák kato licizmus uszályába került és ez nyomot ha gyott a fiatal Straka lelkületében. Nem any- nyira szülei kívánságára, inkább saját, zár kózott természetének és egyoldalú érdek lődésének sugallatára a papi pályát válasz totta élethivatásul. Lelki világa, gyenge testalkata, akkor még nem vezérelték ma gasabb szellemi régiók felé. Ügy érezte, hogy a pap szolgálhatja leghűségesebben a népét. Magyar iskolái elvégzése után beirat- (ANTON STRAKA EMLÉKÉNEK) Irta : SZILY IMRE
