Fáklya, 1956 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1956 / 3. szám - Viczay Pál: Megjegyzések a zenés előadások problémáiról
Leskó elvtársakban és minden erőnket lat- bavetve munkához láttunk. Minden fellépő csoportot kétszer-háromszor is meglátogat tunk, javítgattunk az egyes számokon, úja kat javasoltunk, mind az ének, mind a zene, táncjelenetek és szavalatok terén. Színvona las népművészeti szemlénkkel be akartuk bizonyítani, nem a szepsi közönség á hibás abban, hogy csekély az érdeklődés a népmű vészet iránt, hanem az egyes vezetők néze te, vagyis kultúrpolitikai irányzata helyte len, maradi. A szemle kétnapos volt és mindkét nap telt ház előtt szerepeltek lel kes csoportjaink. A közönség nagy tapssal és elismeréssel jutalmazta fáradozásukat. Noha a vasárnapi előadás 15.00 órakor kez dődött, egyidőben a labdarúgó mérkőzésseí, a terem zsúfolásig megtelt, sőt még a lép csőházban is álltak érdeklődők. Szombaton is kitartottak a szepsiek 19.00 órától egé szen 24.00 óráig és elégedettségük arra mu tatott, hogy igenis, tetszik nekik a népmű vészeti műsor, ha betanítására legalább annyi fáradságot fordítanak, mint az ope rettekére. Ugyanez érvényes az egyéb ma gyarlakta területekre is, ahol bizonyára ugyancsak érdeklődéssel fogják kísérni a színvonalas népművészeti műsorokat. Amint már cikkem elején megemlítettem, az egyes csoportoknál adva vannak a meny- nyiségi feltételek a népművészeti együttes megszervezéséhez. Ezért szeretnék, tapasz talataimból merítve, rámutatni néhány fon tos tényezőre, amely döntő jelentőségű az együttes megszervezésénél. Az együttes alapja az énekkar, amely legalább harminc énekessel rendelkezik. Az énekkar kifeje zésmódja a legérthetőbb s ezért a legna gyobb hatást váltja ki a hallgatóság köré ben. Legalább hat táncospár szükséges ah hoz, hogy igényesebb táncfeldolgozásokat is elő tudjunk adni. Ugyancsak legalább hatta gú zenekar szükséges az egyes számok kí séretéhez. A zenészeknek legalább részben ismerniük kell a kottát. Két szakmai vezető keii, hogy a három különböző részt, az éneket, a zenét és a táncot gyakorlatilag és elméletileg "is irányíthassák. Az együttes színvonala főképpen e két szakmai vezető tudásától és munkájától függ. Elsősorban — és ez lényeges követelmény — tisztában kell lenniök a magyar népzenével, helyesen keli azt értelmezniük és interpretálnak. Vegyes műsorok előadása alkalmával gya korta előfordul, hogy népdalok helyett „sír- vavigadó“ müdalokat adnak elő, mint pél dának okáért:: „Erdő szélén nagy a zsivaj lárma“, vagy „Nem tudom az életemet, hol rontottam én el“, stb. Nem ajánlatos, íiog^ az énekkarokkal régi népdalfeldolgozásokat énekeltessünk, ezeknél ma már jobbak áll nak rendelkezésünkre, így Bartók, Kodály, Bárdos, Ádám és mások népdalfeldolgozásai. A táncoknál óvakodjunk az úgynevezett mümagyar lépésektől (Ritka búza, ritka ár pa, ritka rozs c. dalra). Azon legyünk, *hogv főleg cselekményt vigyünk a színpadra népi játékok, vagy népszokások formájában. Ne elégedjünk meg csak táncfajokkal, mint a csárdás, verbunkos, vagy Ieánykarikázó. Az utolsóként említett már országszerte elter jedt eléggé primitív formában s hatása ezért már untató. Ügyeljünk a népdalok megválasztására a táncokhoz. Ott, ahol nincs zenekarunk, a táncokat nyugodtan járhatják egy kisebb énekescsoport kísére tében is. Csakis eredeti népdalokra táncol junk. Semmiesetre sem olyanokra, mint „Vörös bort ittam az este“, „Lyukas a ka lapom teteje“, mivel ezek nem népdalok. A népi zenekaroknak legyen meg a ma gyaros jellege. Ne keverjünk beléjük har monikát, szakszoíont, pisztont, gitárt és egyebeket. Ezeket a hangszereket a magyar népi muzsika nem ismeri. A szervezeti élet légköre egészséges le gyen A vezetők igyekezzenek közel kerülni a tagokhoz, ne legyenek rátartiak, ne érez tessék fontosságukat, ne tegyenek kivétele ket, mert mindez rontja az együttes szel lemét. Ha mindezeket a követelményeket betartjuk, ügy jogosan megkövetelhetjük a próbákon és az előadásokon a fegyelmet és a pontosságot. A műsor összeállításában ve gyen részt az együttes néhány tagja is, mert egyéni ízlésünk nem mindig biztos, egyoldalúságba eshetünk, ez pedig hiba. Ez a művészi bizottság aztán segítségére van a vezetőknek a fellépések és a próbák szer vezésénél is. Nagyon sok függ a szervezés től. Egy rosszul sikerült próba, vagy gyen gén megszervezett előadás sokszor két-há- rom hőnapra is kedvét szegi a tagoknak. A hibákat nagyobb részt az okozza, hogy az egyes akciók pontjait csak felületesen tárgyaljuk le. így sokszor megesik, hogy az együttesek kisszámú közönség előtt, hideg helyiségben szerepelnek, nincs megfelelő öl tözőjük, stb. Szervezzünk kollektiven! A tagságba, vagyis a közösségbe helyezett bi zalom mindig jó eredménnyel jár, azonkí vül erős. lélektani hatása is van. Sajnos* e cikk keretében newt írhatok konkrét javaslataimról a zenés előadások színvonalának emelését illetőleg. Ezeket vagy a Csemadok híradóban, vagy a SZűLUT kiadványaiban fogom közölni. Javaslataim ban a szakmai nevelésen van a hangsúly* Bár ez a SZŰLUT fejadata lenne továbbra isv nagy szükség van a Csemadok segítsé gére, főleg a küszöbön álló LUT versenyek előtt a kerületek és járások instruktori hálózatának kiépítésénél.
