Fáklya, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955 / 12. szám - Egri Viktor: Szárnyak
S Z árnyak Idén tavasszal, május 25-*én volt ötven éve, hogy Alekszandr Kornyejcsuk, a leg nagyobb élő szovjet drámaíró egy kis ukrán fakfoan megpillantotta a napvilágot. Moz donyvezető apja tizennégy esztendős korá ban inasnak adja egy vasúti gépjavító mű helybe, majd négy évvel később a Komszo- mól iskolába küldi. Kíevben elvégzi a nép művelési iskola munkás tagozatát és ugyan ott az iskola egyetemi tagozatán az irodalmi szakot is. írói pályáját húsz esztendős korában kezd te egy elbeszéléssel, amelyben az ukrán sze-* gényparasztok szövik az emlékezés színes koszorúját Lenin halhatatlan alakja köré ha lálának első évfordulóján. További kísérletei ben a szovjet ifjúság problémáit érinti. Már ezekben a fiatalkori műveiben nagyszerűen tudta eleven párbeszédeiben jellemezni hő seit. Drámaírói hivatása 1928-ban ébred ben ne. Határszélen című első darabját a kievi ifjúmunkás színház mutatta be és ezt a bemutatót évről évre újabb sikerek követik. Mindössze huszonkilenc éves, amikor bemu tatják Platón Krecsit című darabját, amellyel világhírét megalapozta és amely A nagy műtét címmel a magyar színpadokon is nagy sikerrel színre került. Kornyejcsuk e színművének központi alak jai orvosok. Ellentétben a polgári színmű- irodalom polgári környezetében lejátszódó darabjaival a szovjet író nem alkot szok ványos „orvosdrámát“, szokványos konflik tussal, hanem azt vitatja, mit tehet az orvos az új társadalomért, milyen ember legyen, hogyan szolgálhatja legjobban a szocialista rendet. Platón Krecsitnek összecsapása a maradisággal itt túlnő a kórház falain, s a dráma igazságai általános érvényűvé válnak abban a küzdelemben, amelyet a szovjet haza fiai folytatnak az ember felemelkedé séért. Ezért olyan fgazak és meggyőzőek a dráma problémái ma is. két évtizeddel meg írásuk után. A Nagy Honvédő Háborúig bemutatott drámái közül kiemelkedik az 1937-ben írott Igazság című drámája, amelyben az elsők között kísérelte meg az új világot teremtő Nagy Októberi Szocialista Forradalom ese ményeiből művészi hitelességgel megraj zolni Lenin alakját. Az új élet igaz ságainak forradalmi pátosza cseng ki e drámájából. Egy esztendővel később Bog dán Hmejj^ckijről, a lengyel nemesi ura lom elleni felkelés hőséről ír drámát. majd közvetlenül a Nagy Honvédő Há ború előtt az Ukrajna mezői című vígjáték kal ajándékozza meg a szovjet színpadot. Kornyejcsuk ebben a vígjátékában egy kol hozfalu életét festi le, végtelen derűvel bon colgatja azokat a problémákat, amelyeket az egyéni gazdálkodásról a közös életre va ló áttérés vet fel. A konfliktus az új tár sadalomért küzdő kolhozparasztság, s az önzők, az önmagukkal törődő üzleties pa rasztok közt keletkezik, akik még a szocia lizmus győzelme után is hátráltatják a szov jet élet teljesebb kivirágzását. Kornyejcsuk a Nagy Honvédő Háborúban első napjaitól kezdve részt vett. Nagyhatású cikkekben lelkesítette a szovjet népet hősi küzdelmében és Ilja Erenburghoz hasonlóan megragadó erővel leplezte le a hitlerizmus embertelenségét. Drámaírói munkássága a háborús esztendők alatt sem szakadt meg s alig teszik le a fegyvereket a szovjet föld hős fiai, azoknak élsorába áll, akik a hábo rú ütötte sebek gyógyításán fáradoznak. A háború befejezése után írt drámái közül ki emelkedik az 1948-ban színre kerülő bá nyászdarabja, a Csillagtárna (Makar Dúbra va), amelyben a szovjet munkások békés építő törekvéseiről gd nagyerejű rajzot. Ugyanígy az új emberről szól legsikerültebb vígjátéka, a Bodzaliget is, amelynek kolhoz elnöke azt az „elméletet“ vallja, hogy jobb a közepesek közt elsőnek lenni, mint a ki válóak közt utolsónak és a középszerűség dicsőségében fürödve elfelejti a szovjet élet nagy parancsát: folytonos harccal leküzdeni a maradit és elérni a legjobbat és legna gyobbat, hogy mielőbb megvalósuljon a nagy cél: a kommunizmus. Kornyejcsuk e mulatságos és elgondolkoz tató vígjátékában megmutatja azt is, hogyan mosódnak el a szocialista társadalomban a város és falu közti lényeges különbségek és miképpen válik a kolhozok népe egyenlővé a város lakosságával. Legújabb darabja, a Szárnyak, amelyet a bratislavai P. O. Hviezdoslav Színház az ok tóberi forradalom évfordulóján mutatott be hatalmas sikerrel, a szovjet mezőgazdaság problémáit taglalja, ugyanakkor a vezető párt- és államfunkcionáriusok munkamód szereit is érinti s merészen ecseteli, hogyan sikerült az áruló Berija híveinek az éberség jelszava alatt megteremteni a bizalmatlanság légkörét minden iránt, gyöngíteni a párt hi telét és ezen túlmenően még a legbensőbb
