Fáklya, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955 / 12. szám - Jiří Brabec: St. K. Neumann (1875-1947)
Si. I NEUMANN (1875—1947) Neumann költői nagysága és következetes természete kitűnik már társadalmi tevékeny sége kezdetén. Még 17 éves sem volt és máris az Omladina egyesület ifjú harcosai között találjuk. Ezek a fiatalok a kilencve nes évek első .felében, bár nem egészen világos látókörrel, de fiatalos lelkesedéssel törtek az ausztriai „nemzetek börtöne“ el len. A fogház, melyet Neumann akkoriban végigszenvedett, zord életiskolájának csupán a kezdete volt. Neumann első verseit a fog házban írja. De csak később segítik rá az északcsehországi bányászok, akikkel a szá zad elején bensőséges barátságot köt, hogy megértse a munkásosztály harcának igaz ságosságát és történelmi szükségességét. Neumaraiak 1903-ban megjelent „Alom a kétségbeesettek menetéről“ (Sen o zástupu zoufajících) című műve már a költő éles szociális osztályérzelméről tesz tanúbizony ságot. Stanislav Kostka Neumann az újság író, szónok, publicista, teoretikus és első sorban művész minden erejével az észak csehországi munkások és bányászok között erősen elterjedt cseh anarchista mozgalom ba veti magát. Az anarchizmus elméletének kispolgári jellege azonban csakhamar meg bénítja a forradalmi munkát. Ekkor ta lálkozik a természet hatalmas ihlető ere jével. A morva erdők, hegyoldalak, folyók, A cseh kultúra az egész világ előtt büsz ke Stanislav Kostka Neumann nemzeti mű vész, a nagy költő életművére, amelyet ha talmas társadalmi harcok közepette, több mint félszázadon át alkotott. Egyetlen je lentős esemény sem történt ez alatt, amelyet éles tollával, belső igazságával ne formált volna az olvasót felrázó versbe, tüzes gúny iratba, minden népellenes, ósdi maradisá- got ostorozó politikai cikkbe, filozófiai fej tegetésbe, feuiiletonba (tárcába), amelyben megmutatja az olvasónak a kapitalizmus nyomorából az emberiség teremtő képessé gének teljes kifejlesztéséhez vezető utat. A sokoldalú Neumann azonban mindenekelőtt költő volt. Terjedelmes és változatos mű vében nemcsak a természetről, a szerelem ről ír lelkesítő költeményeket; népgyűlé seken szózatként szólítanak harcba versei a kapitalizmus megdöntésére. Valahányszor úgy látta, hogy a dolgozó embert megfosztották az élet szépségeinek élvezetétől, Stanislav Kostka Neumann mindig kiállt. Saját maga így ír erről: „Soha sem voltam és nem akartam csak költő lenni. Mindig a jobb életért és a jobb emberért küzdöttem". Ezt a harcot Neumann soha sem adta fel. Hosszú küzdelmek után, melyeknek egész életét, tehetségét, egészségét szentelte, meg valósult a költő álma — a szovjet hadsereg felszabadította a Csehszlovák Köztársaságot, megalakult az igazságos állam, melynek élén a költő társai — a munkások állnak. Kle ment Gottwald teljes joggal nevezte Sta nislav Kostka Neumannt a cseh nép „leg nagyobb és leglíarcosabb költőjének".
