Fáklya, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955 / 12. szám - Balogh Edgár: Fábry Zoltán, az emberi méltóság szószólója
qZ eíqkH W№(íg írta: Balogh Edgár A kiváló munkájukért kitüntetett csehszlo vákiai írók és publicisták között ezidén egy hálunk sem ismeretlen magyar név szere pelt: Fábry Zoltán. Aki olvasta valaha a ko lozsvári Korunkat tudja kiről van szó: a Ko runk csehszlovákiai szerkesztőjéről. Igaz, ti zenöt esztendő telt el azóta, hogy az Erdélyt kettészakító második bécsi döntéssel meg szűnt Gaál Gábor tudományos és irodalmi folyóirata, s ha pontosak akarunk lenni, hoz zá kell tennünk, hogy Fábry Zoltán írásai már hamarább, a Csehszlovákiát feldaraboló első bécsi döntés után, kimaradtak a Tápból. Nagy idő telt el azóta, új nemzedék nőtt fel, hagy fordulattal Üj világ. Fábry Zoltán azon ban mégsem vált hagyománnyá, akit fel ille nék idézni és újjá kellene értékelni, mert íme, kitüntetésének hírével együtt, új köny vét is kézhez kaptuk. Itt áll előttünk a maga élő valóságában ügy, ahogyan felemelkedett és megnőtt, együtt az idővel. Ez az üj könyv, a Csehszlovákiai Ma gyar Könyvkiadónál megjelent A gondolat igaza, ha formailag egymástól különálló írá sokból ál) is, tartalmilag egy nagy költemény áz emberiség örök és időszerű mondanivalói ról. Fábry Zoltánnak egy évtizedig kellett hallgatnia. Már 1938-ban kiütötték kezéből á tollat a fasiszták, börtön és kényszerlak hely volt a része, s csak 1948-ban, a pro- letárhegemonia megszerzése után szólalha tott meg újra, amikor a nacionalista huRánr, Csehszlovákiában elült, s a magyar nem zet: kisebbség visszakapta teljes jogait. A most meg'elent könyv a csehszlovákiai ma gyar dolgozok 1949. óta éledő újságjaiban és folyóirataiban (így a pompás kiállítású pozsonyi Fáklya oldalain) megjelent Fábry- cíkkek gyűjteménye. Ezek a cikkek alka lomszerűen íródtak, mégis harmonikus egy ségben adják a békeharcos humanizmus teljességét, mert a részleteket minden alka lommal Fábry Zoltán összefoglaló írói és gondolkodó egyénisége tükrözi vissza. Fábry Zoltánt íróbarátai valamikor úgy hívták: a stószi remete Valahol Kassán túl. a szlovákiai hegyekben, húzódik meg egy csen les vö’gy, csak a vízimalmok kopácsi- lását hallani imitt-amott. Régi kis város kákon megy át az ember, Feisőmecenzéí után azután egyre magasabbra hágunk, s ahol már szűkül a völgy, ott van Stósz, Talán még az Árpádok idején telepedtek ide Né metországból a mánták, bányász és vasmun kás nép, nem csoda, hogy Rákóczi korában már kuruc hazafiak voltak. Közülük való Fábry Zoltán is, aki az ósi szerszámokat a tollal cserélte fel. Szobája az ósi kis haj lékban roekadásig tele könyvvel. Emlékszem* nagyon nehéz volt az írót kicsalni rejte- kéből. Nem tudott alkotni, csak otthon, a fenyvesek alatt. Viiszont az is igaz, hogy hoz zá talált az egész világ. Moszkva, Berlin, Párizs nagy írástudói, a haladó emberiség lelkiismeretének hordozói, leveleztek ide, itt volt a Korunk szlovákiai szerkesztősége is. Egy nyári hónapot töltöttem Fábry Zoltánnál jó húsz-huszonkét évvel ezelőtt, s ezalatt nem nézett be hozzá, csak egy-egy késmű ves, vagy juhpásztor a falubeliekből, az is kölcsönkönyvért. Innen ebből a kies sarok ból üzent hadat Fábry Zoltán a legmagasabb rendű gondolat, a dolgozók igazsága és sze re te te nevében mindannak, ami népellenes, igazságtalan és gyűlöletre úszító volt. In nen hirdette meg a kor parancsát: a harcot fegyver s vitéz ellen, háború elten, fasiz mus ellen. Innen datálódott első könyve, az 1935-ös Korparancs, itt szerzetté a má sodikat is, a Fegyver s vitéz ellen 1938 elején megjelent kötetét. Stósz fogalommá vált, mint valamikor Kazincy Ferenc Szép halma. Stószon tisztán őrződött meg a ma gyar kultúra emberi becsülete a fasiszta fertőzés és nacionalista uszítás legsötétebb szakában is. A régi Fáíbry-cikkek vijjogva röppentek fel, s mint vadászó sólymok vetették rá ma gukat a kiszemelt ellenségre, tépve, marcan golva a fasiszta barbarizmus megnyilatkozásait. A mai Fábry-cikkek már méltósággal köröz nek a magasban. Olvasásuk közben érezzük kitárulni a teret, s az idő végtelenbe nyú lik. A régi harcos expresszionizmust a fel- emelkedés higgadt bölcsessége cserélte fel, ésszerű szociaEsta humánum, amely egy új haizafi-élet adottságaiból kiált az egész világba. A mai Fábry Zoltán gondosan meg határozott kategóriákban gondolkozik, az ex- tázist mérték cserélte fel. Már a bevezető írásból kiderül, hogy Fábry Zoltán számára a Gondolat félreérthetetlenül az Igazságot jelenti, ez pedig a Népből ered, a Néppel azonos. A gondolkodó ember tehát a nép FÁBRY ZOLTÁN
