Fáklya, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955 / 12. szám - Fábry Zoltán: Egy nem mindennapi könyv
szembe és így az élet nagykorúsító igazságaira tapinthat rá. És ilyen vonatko zásban, a felszabadulást közvetlen megelőző évek éis a felszabadulást követő za varok és kialakulások útvesztőjében, nagy testi és lelki csaták után, ez a Pali- Marci lesz a győztes: az erkölcsihordozó valóság, az igazságtudó és példázó. ~ Marci, a csodakapus, reális igazságösszegezés, mely felnőtteket, társadalmi kö rülményeket és berendezéseket vádolhat. Micsoda igazságtalanság már maga az a tény, hogy az osztály első tanulóját, otthon az apja a szegénység elkeseredett dühével pofozhatja a labdákkal elnyűtt cipők miatt! És ez nem elég: gyerekcsí nyek következményei gazdag apákat, felnőtteket és reakciós tanárokat mozgósí tanak ellene, akik kicsapják az iskolából. Felnőttek fognak össze egy gyerek igaza ellen! Micsoda hatálom itt a gyerek! De ez, ennyi volt a tegnapi társadalom, az uralmon levő felnőttség, amikor farizeus nagykorúak, cinkos egyértelműség gel állhatnak bosszút á legjobb tanulón, csak azért, mert szegény emberek gyer meke. Pali-Marci pártfogója és megértője, Chira, az emberség tanítója, joggal ál lapíthatja meg: a felnőttek „a gyerek társadalmi helyzetét támadták meg!” Szabó Béla, a kisemberek fülledt, örömtelen, napfénytelen környezetvalóságá- ftak a reálistája. Ember és tárgy, szag és bútor, itt egyforma regény-tényezők. Szabó Béla a szegénység légkörének jelenítő művésze, és nem véletlen, hogy a két világ összecsapását a szagok ütközésével tudatosítja. A „szegényszag” áll itt szemben a gazdagok jólápoltságával, pöffeszkedő illatfelhőivel. A gyermekember látja ezt, és érzi, a krumpliszagot vágják minduntalan fejéhez: ezzel alacsonyig ják le, de ugyanakkor ezzel eszméltetik is. A szagoknak ez az osztályharca, a könyv egyazonos külső-belső realitásának egyik legerősebb tényezője, mely ös^ szegezőn és szinte himnikus lebegéssel glóriázza az élet legszebb valóságát, a proletár „anyaszagot”. Ez az ifjúsági regény lényegében — az anya regénye. Amit az „Első ajándékánál inkább próbálkozón és biztatón pendítettem meg (Szabó Béla, ha több műfegyelemmel dolgozna, a novella József Attilája le hetne), az itt kezd realizálódni. A proletáranyát József Attila utánozhatatlan mű vészete emelte a magyar irodalomban a legmagasabb piedesztálra, Szabó regé nye, a maga módján, igyekszik a proletáranya heroizmusának, szerető embersé gének, és az író anyatiszteletének egyik legigazabb magyar dokumentumává vál ni. Vannak sorai és fejezetei, melyek önmaguktól ugorhatnának át ifjúságunk ölve sókcny veibe! A cím után tiszta sportregényt vár az olvasó: mókát, sportkalandot, szenzációt, ifjak örömét és izgulását, és az ifjú olvasó e csábító csomagolásban, váratlanul mást, többet, mindent kap. Az iskolából kicsapott diákot minduntalan „az osz;- táíyszag keríti hatalmába”. Itt a megszakíthatatlanságot az osztály szegénysza- gú labdarúgó-csapata biztosítja: el nem szakadhat tőlük. De amikor egyedül van: álmokba menekül. így lesz csodakapus, Marci néven. Azonban a realitás erköl csi követelménye az álomban is utánanyúl, és visszahúzza a földre — bűnhődés- re. Marci, mint álombéli csodakapus Párizsban aratja diadalait de amikor írás ba foglalt álmát felolvassa a bandának, a hatás váratlan: a csapat, volt iskolacim borái elfordulnak tőle. Súlyosan bűnhődik, amiért csak a maga és nem a csapat dicsőségéről álmodott. Marci a kollektivitás ellen vétett. A regényt most már e bűn jóvátétele tölti ki annyira, hogy eredménye túlér a csapat kis körén és vád ítéletként betör a felnőttek világába. A gyermek erkölcsi kiérettsége teljessé válik: emberszületésnek leszünk a tanúi. És ha az elején Pali-Marci. inkább ösz tönösen szövegezi meg korunk háborúba sodró alapindítékát: „az emberek egy máshoz való hűtlenségét” ... és elmarasztaló gyerekítélettel hatálytalaníthatja a felnőttek kiskorúságát: „aki verekszik, nem lehet többé felnőtt” akkor a szegény rokonokhoz érkezett amerikai nagybácsival, e yankee- inkarnációval szemben, már egy tisztán felérzett, egészen más világ és szemlélet szószólója ként képeszti el, és örvendezteti meg „szegényszagú" környezetét. És itt, ez ütközőponton mondja ki igazát és kapja meg emberré-érettsége leg szebb nyugtáját. Amikor az amerikai magával akarja vinni, hogy fiává fogadva, gyára örököse legyen, tromfként, csábításként Pali-Marci szegénységének lég-
