Fáklya, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955 / 11. szám - Sas Andor: Vörösmarty élő erejű szava
tára a munkát, a tevékenységet hangoztatja, a viszálykodás helyett az összefogást, a köl csönösséget, a szolidaritást sürgeti s az új típusú, minőségileg szakadatlanul tökéletese dő ember elkövet.kezésének kívánalmát a kö vetkező márványba kívánkozó szavakkal fo galmazza meg: Legyen minden magyar utód Különb ember, mint apja volt. Majd így folytatja: A verseny nvílt, a nemzet él. Ha egy jobb tagja sem henyél A jövő felé mutató tömör Vörösmarty fo?- mula így hangzik: „Legyünk az, ami nem voltunk.“ Nagyszerű eredetiségű Vörösmarty nyelve. Vannak szókötései, amelyeket előtte soha senki nem használt és mégis, aki egyszer hallja, mindigre megjegyzi és mindig hasz nálni fogja. Milyen megkapó, amikor a Nagy Márciusban kivívott sajtószabadságot így ün nepli: Kelj föl ralbágyad kőpárnáiról, Beteg, megizsibbadt gondolat! Vörösmarty a reformkor nagy ébresztő szelleme. Ismételten beszél a nemzet tomp? zsibbadtságáról, mint ahogy később Ady a Magyar jakobinus dalában az$ kívánja, hogy ezer zsibbadt vágyból legyen végre egyet len erős akarat. A reformkor Révai szerint olyan költésze tet sarjasztott föl, amely kifejezésre juttat ja a nemesség bizonyos rétegének lelkiis- meretfurdalásadt. Ezt a megállapítását Vörös- martyra Is vonatkoztatja. Vörösmarty a leg becsületesebben vívódik nemes ember létére is a dolgozó nép sorsa felett: a jobbágy nem kap bért és robotol, adót fizet, de adójából egy fillért sem fordítanak az ő javára, ka tonáskodik és a fronton elpusztul idegen ér dekekért. 1846-ban azt írja Vörösmarty az Országházában, hogy a nemzet tompa zsib badt fájdalomban áll. hogy a haza átokká vált. mert Neve: szolgálj és ne láss bért. Neve: adj pénzt és ne tudd mért. Neve: halj meg más javáért. Vörösmarty Széchenyivel egyidőben eszmél rá a gazdasági, politikai és értelmiségi téren elvégzendő feladatokra. Számára azonban az a fordulat, amelyet a Nagy Március hoiz, nem áthághatatlan akadály. Ő Kossuth mellé állt, tehát útja a reformista elaprózottságtól át vezet a forradalom szolgálatába. A forrada lom fegyveres megvédését hirdeti Harcida lában. Humanizmusa itt is megnyilatkozik, amikor arra hivatkozik, hogy Ha vétettünk is valaha, Kiszenvedénk, megadtuk Embernek, ami ős joga. A szabadság és a függetlenség védelmére tehát fegyvert kell ragadni s míg a Marseil- laiseben azt kívánták, hogy az ellenforra dalmárok vére áztassa a barázdákat, Vörös marty Harcidalának refrénje így szól: Fegyvert^ ragadjatok E drága föld szinét Borítsák szerteszét A pártütőknek véres csontjai. Amint halálának századik évfordulóján Vö- rösmartyra emlékezünk, az első kép, amely felmerül róla a keserűség mélyébe döntött és döntöttségében is hatalmasnak maradó al kotóé. Nem egyszerű stílusformula, amikor a Vén cigányban Prometeusz halhatatlan kín ját emlegeti, ő maga is erősségükben titáni érzéseket hordozott. . Végletesen el tud keseredni az önmagá nak és társainak ártó ember miatt s ké pes ezt örült sárnak nevezni, viszont derűs és bizakodó percekben kész hallatlan magas ságokba felemelni s ilyenkor istenarcú lény nek látja. Mikor az ellenforradalom körülötte és ben ne annyi kínt és törést okoz, képzeletét az a féladat foglalkoztatja, hogyan valósul meg egy új világ átmentése az elsüllyedő régiből, miközben a föld a bűnök szennyétől megtisz tul s a viszály elvérzik a csatákon. Hogyan jutott el Vörösmarty az eszmélődésnek ilyen mélységébe és magasságába ? Valóban nemcsak az ő költészete és pá tosza, nemcsak politikai és művészi világné zete, hanem egész életútja is romantikus. A szent szövetség korának arktikus rideg- ségű zónájából mint fiatalember feltör a re formkor napfénytől, a bizakodás és a tett vágy napfényétől besugárzott vidékére, majd megéli a nagy ikerévet, 1848—49-et, az el szánt cselekvés csodáival. Mint a törvény- hozás tagja és mint a legfelsőbb forradalmi törvényszék bírája tevékenykedik, azytán el következett olyan évek sora, amely sorscsa pásaival a nagy lelket és művészt felőrölni kezdi, de ebben a kétségbeejtő állapotban is zengőszavú, izgalmas eiragadottságú alkotó nak mutatja. Az ő letörése nem azonos Széchényiével, mert ez a forradalmi vívmányok megvédésé nek küszöbén elveszíti egyensúlyát, Vörös- piarty azonban az első magyar köztársaság idején ennek megdöntéséig tevékeny s Gör gey fegyverletétele és a behódolás szörnyű következményei törték meg az 'életkedvét,
