Fáklya, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955 / 11. szám - Szűcs Béla: Felejthetetlen emlékek
A Szmolnij Leningrádban karuháján és cementes közén látszik hogy most hagyta abba a munkát. Ez a jóságos arcú, őszülő ember pedig nem más, mint Andrej Ivanovics Feszenko mozaikmester. Most még szebbé teszik a szobor környékét. Apró, egycentiméte- res különféle színű kockákból (mozaik ból) gyönyörűszép motívumokat vará zsol Andrej Ivanovics a szobor talapzata köré. Aranymezőben vörös virágok, fe kete szegéllyel futnák a szobor körül. S mikor megdicsérjük a mester kezemun- káját, szerényen csak simít egyet tömör bajuszán. — Hát Prága? — kérdi szűkszavúan. — Kiev gyönyörű ‘város, de a mi Prá gánk is az Andrej Ivanovics — mondja önérzetesen egy fiatal prágai új ságíró és kapásból felsorol egy sor tör ténelmi nevezetességet. A mozaikmester mosolyogva hallgatja és mikor ifjú barátunk megakad, ő foly tatja a felsorolást, mintha csak most jött volna Prágából. Mikor látja cso dálkozó tekintetünket, elmondja, hogy a felszabadulás idején hosszú hónapokig élt Prágában. Aztán tüzetesen kivalta- tott bennünket, hogy mi is épült a fel- szabadulás óta eltelt tíz évben a Vitám partján. * * * Fiatal újságírók egy este elhatároztuk Leningrádban, hogy felkeressük kollé gáinkat és elbeszélgetünk velük. A pon tos címmel zsebünkben felszálltunk az 5-ös autóbuszra és 20 perc múlva már szólt a kalauz, hogy a keresett utca következik. Kiszálltunk. Az utcát meg találtuk, de most merre induljunk a nyílegyenes sugárúton. Jobbra is, balra is álig látjuk a végét. Megnéztük, merre csökkennek a számok, s arra indultunk. Már gyalogoltunk úgy jó két kilomé- test, s még mindig nem értük el a ke resett számot. Egy magas, szikár és egy közepes termetű férfi jött velünk szembe. Las san, szórakozva lépegettek. Megkérdez tük, erre van-e az írók Háza? Az ala csonyabb nyomban felajánlkozott, hogy odavezet, van úgy is ideje, csak a ba rátját kísérte el. Mikor megtudták, hogy csehszlovákiaiak mgyunk, bizony ott ragadtunk az utcán. Még a kevésszavú. szikár Sztyepan Imnovics is beszéde sebb lett. — Milyen az élet nálatok, fiúk — kérdezte. Eqymásnak adtuk a szót s igyekez tünk nagyhirtelen mindent elmondani hazánkról. Ő csak elégedetten csóválta fejét és néha elmosolyodott. Az ukrán nép nagy fia, Bohdan Hmelnickíj szobra Kievben A Finnöböl déli részén, Leningrád mellett fekszik Petrodvorec, a több mint száz hek táros gyönyörű nemzeti park. A működő 126 szökőkút központi része. A háttérben a tenger.
