Fáklya, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955 / 11. szám - Szűcs Béla: Felejthetetlen emlékek
A kievi Krescsatyik - utca egyik gyönyörű lakóháza A moszkvai Gorkij-park egyik bejá ratánál hatalmas Gorkij-kép fogad egy virágágy közepén. Messziről úgy fest. mintha mozaik lenne. Minél közelebb mégy hozzá, annál hitetlenebbül csóvá lod a fejed. S mikor egész mellette állsz, csaknem földbe gyökerezik a Mbad. Nem csalás, nem ámítás az arckép, amelynek minden redője, ránca hű és még szembogarának csillogása is ra gyog, élő dísznövényekből van. A kép másik oldalán ugyancsak élő virágokból egy szép Gorkij, idézett áll szabályos, formás betűkből. Nem tudom a különféle élővirág-sző nyegek készítőit hogy nevezik, de aki ezt a Gorkij-képet alkotta megérdemli a művész 'nevet. — Hát ha jól megy a sorotok, vigyáz zatok mindenre, mert drága volt a sza badság — ezzel vált el tőlünk. Kezet rá zott barátjával is, aki megígérte, hogy elkísér bennünket. Tőle tudtuk meg, hogy Sztyepan Iva- novics a háború előtt híres marós volt. A háborúban együtt harcolt a csehszlo vák egységekkel és a hazánk felszaba dításáért vívott harcokban vesztette el egyik lábát. Most egy játékokat gyártó üzemben dolgozik. Visszanéztünk. Most vettük csak ész re, hogy a bállábára alaposan biceg az egyre távolodó szikár ember. — És miért hallgatta el, hogy a mi szabadságunkért... — kezdte egyikünk, de kísérőnk közbeszólt. — Nem szeret dicsekedni... — És különben is akkor minden becsületes ember a maga módján harcolt. * * * Moszkvában az össz-szövetségi Me zőgazdasági Kiállítás gépesítési pavilon jában egy bőrsapkás fiatalember figyel mesen szemléli a sok, nagyszerű gépet. Kezében a Csehszlovákia című orosz nyelvű lapot szorongatja. Megszólítom. Megtudom tőle, hogy három éve végezte az építészéti iskolát. Vlagyimir Mihajlovics szabadságát tölti Moszkvában. Elragadtatással beszél „A népi demokratikus Csehszlovákia 10 éve” kiállításról. Egy száznegyvenkét éves grúz nénike többek között azt diktálta a Kreml em lékkönyvébe, hogy eddig soha se tudott válaszolni arra a kérdésre, hogy hosszú életének mi a titka. De itt a Kremlben már megértette, most már tud válaszol ni: nem tudott meghalni addig, amíg nem látta Moszkvát. — Mi tetszett a legjobban? — Az egészben az a legszebb, hogy egy kis ország milyen nagyszerű dol gokra képes, ha a béke útján halad.
