Fáklya, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955 / 10. szám - Veres János: "Halandók, merjetek!"
Torna Katalin és György Jolán a Basa kútjánál. megízlelem. Jó hideg a víz, íze nem igen különbözik a kút vizétől. Miért hívják ezt a forrást Basa kút jának? A legendát, mely a forráshoz fűződik. Tompa Mihály versbe is szed te. — Ezen a helyen, ahol most állunk, — szól a tanító — turbános törökök járták valaha. De akkor itt a dombon még sűrű erdő volt. A legenda szerint a putnoki basa (Tompa egri basát emleget versében) mindennap két lovast küldött Hanvára, hogy a forrás csodatévő vizéből egy tömlőnyit vigyenek neki az estebédhez. Egy szép napon éppen akkor érkeztek a lovasok a kúthoz, amikor egy gyö nyörűséges hanvai lány merte bele kor sóját a vízbe. Az egyik török — örömöt akarván szerezni a basának — a tömlő mellé a leányt is nyergébe emelte és elvágtatott vele Putnok felé. Valahol megpihentek s közben mindkét török só várogni kezdte a leány csókját. Össze vesztek rajta, kié legyen a csillagszemű zsákmány? Amíg egymásnak estek, a lány felkapott a közelben várakozó ló hátára és hazanyargalt Hanvára. Otthon elmondta, mi történt vele s a hír hatá sára másnap mindjén hanvai széplány férfinadrágot öltött, attól való félelmé ben, hogy őt is el találják rabolni a qarázdálkodó ozmánok. Jó ideig nadrág ban jártak ettől,kezdve a hanvai nők. — A régi falu itt terült el, a kúttól északra — mutatja Barczi elvtárs, — de a törökök felégették. A régi falu hamvaiból épült fel az új falu. Az „m” betű később „n”-né vál tozott, így lett a „hamvából" Hanva. De a múltban, az idők folyamán nem csak a török sanyargatta ezt a vidéket. Hogy rajtuk kívül ki s mifélék még, arról Mázik elvtárs tudna beszélni, akit az első köztársaság megalakulása után meghurcolták, mert 1919-ben tagja volt a helybeli földosztó bizottságnak. * * * Valami jármű felől érdeklődöm, de azt mondják, csak sokára jön. Nekivá gok a garabonciás diákok lován az or szágúinak. Szikrázik a por a forró nap fényben. Méltóságosan repül fent a gó lya. Nem messze már az ősz settenke dik, de a nyár nem adja meg könnyen magát. Sütkéreznek a mezők. Lérvártfála nincs is olyan messze.
